Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.

Ülésnapok - 1945-74

393 A nemzetgyűlés 74. ülése 1946 évi lőle, abból a sötét szellemből!) és nem a 20. § szelleme. Elnök: Kivan valaki még hozzászólni? (Nem!) A szakaszt, meg- nem támadtatván, el­fogadottnak jelentem ki- Következik a 21. §• Vörös Vince jegyző (felolvassa a 21. §-t, amelyet \a nemzetgyűlés hozzászólás nélkül el­fogad. Felolvassa a 22. §-t.) Elnök: Slachta Margit képviselőtársun­kat illeti a szó- (Juhász István (szd): Felvált­ják egymást!) Slachta Margit: T. Nemzetgyűlés! A 22. § (2) bekezdése (Juhász István (szd): Akárcsak Szent Ágoston!) aziránt intézkedik, hogy ha a gyermek harmadik évéig nem volt megálla­pítható az apa, akkor a gyámhatóság hivatal­ból bejegyzi egy képzelt atya nevét, mégpedig a képzelt atya családi nevéül az anya legkö­zelebbi ismert anyai ági férfielődjének családi nevét veszi, vallásául pedig az anya vallását állapítja meg. A képzelt atya utónevének és egyéb személyi adatainak megállapításánál pedig belátása szerint jár el. Tehát komponál, kigondol egy keresztnevet és adatokat, miután az anya visszamenő rokonai- közül választott egy családi nevet, T. Nemzetgyűlés! Én nem hiszem, hogy előfordult már törvény kodifikálásában eny­nyire, hogy úgymondjam, méltatlan elgondo­lás, fantázia szerinti adatok bevezetésének el­rendelése. Ez minden körülmények között sú­lyos dolog és nem válik a törvényhozás becsü­letére. (Ellentmondások a kommunista- és a szo­ciáldemokratapárton.) De különösen tekintetbe kell vennünk a mai korszellemet, amelynek hatása alatt a szó teljesen elvesztette a hiteles­ségét, (Fischer József (szd): A keresztény kurzus alatt!) mert bárki bármit állít, tagad, ígér a leghivatalosabb helyeken és egyáltalán nem csinál magának lelkiismereti kérdést ab­ból, hogy betartja-e azt a szót, vagy az állí­tása igaz-e 1 ? (Felkiáltások a szociáldemokrata­párton: Rendre!) Elnök: Képviselőtársunkat figyelmezte­tem, hogy tartsa magát a tárgyhoz­Slachta Margit (pk): A tárgyról beszélek. Elnök: Figyelmeztetem, hogy az elnökkel ne szálljon vitába. (Felkiáltások a szociáldemo­kratáknál: Rendre!) Slachta Margit (pk): Ahogyan tehát a 22. § (2) bekezdése előírja., hogy képzelt ada­tokat vezessenek be, ezt látjuk általában véve a közéletben. így például, mondjuk, a B-listá­zásoknál az elbocsátás indokolásai között ta­láljuk azt, hogy »alkalmatlan«. Ez esetleg a legkiválóbb tisztviselők minősítése. De érdek­lődésre az ember megkapja a magyarázatot, hogy ez a legjobb minősítés az elbocsátásnál, és hogy ezt egyáltalán nem kell szó szerint ér teni. Vagy az internálásnál, amely már egy év óta .. • (Felkiáltások a szociáldemokraták­nál: A tárgyhoiz! — Juhász István (szd): A törvénytelen gyermek és az internálás!) Elnök: Ismételten figyelmeztetem képvi­selőtársamat, méltóztassék a tárgynál maradn 1 . (Faragó László (ma);, Az internáltak a, tör­vénytelen gyermekek okozói! — Pászthory 1st- , ván (msz): Nincs törvénytelen gyermek, csak házasságon kívül született!) Slachta Margit (pk): Vagy pedig napiren­den vanmak az újságok teljesen lelkiismeret nélkül, légből kapott állításai, amelyek bele­gázolnak masofe erkölcsi tőkéjébe. így például éppen a házasságon kívül született gyermek­ről szóló javaslat vitájával iklapesolatban a december hó 4-én, szerdán. 394 Népszava nagy betűkkel hozza azt az állítást, hogy én a gyilkosság feldícsérésére' vállalkoz­tam, a nemzetgyűlést megátkoztam (Mozgás-) és a gyermektelen házaspároknak halálbünte­tést kívántam. Vagy itt van a MADISz, amely a címlapon, a cím után nagy betűkkel. hozza, hogy én pofonokkal beszélem le a lányokat a MADISz.ről. Elnök: Mivel képviselőtársunk nem ma­radt a tárgynál, megvonom a ("i6t. (Felkiáltá­sok a szociáldemokratapárton: Éljen az elnök! — Taps a szociáldemokrata-, a kommunista- és a parasztpárt sonnban.' — Nagy Vince (»msz): Odatartozik ez, kérem!) Kíván még valajki szólná? (Nem!) A Sza­kasz meg nem támadtatván, elfogadottnak je­lentem ki. Következik a 23. §• Vörös Vince jegyzői (felolv ssa a> törvény­javaslat 23—29. §-a>it, amelyeket a nemzetgyű­lés hozzászólás nélkül elfogat Felolvassa a 30. ß-t) Elnök: Az előadó urat illeti a szó. Dubay István (kg) előadó: T. Nemzetgyűlés! Javasolom ennek a szakasznak kapcsán, hogy méltóztassék a negyedik bekezdést a követ­kező módosított szöveggel elfogadni (olvassa): »Ha az atya az anyát házassági Ígérettel, vagy függő helyzetének kihasználásával csábí­tottla el, az anya az (1) bekezdés értelmében járó követelésén felül a tiltott cselekményekre vonatkozó szabályok szerint kártérítést is kö­vetlelhet.« Az eredeti szöveggel az eltérés az, hogy az eredeti szövegből kimaradt a függő helyzet, amely a mai bírói gyakorlat szerint is már kártérítés alapja. Elnök: Kivan valaki szólni? (Nem.) f Következik a haltározathozatál. Kérdem a t, nemzetgyűlést, méltóztatnak e a 30. §-t a bizottság szövegezésében, szemben az előadó úr által javasolt módosítással elfogadni*? (Nem!) Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a 30. Í-t az előadó úr által javasolt módosítással elfogadni 1 ? (Igen!) Határozaltként kimondom, hogy a nemzetgyűlés a 30. §-t az előadó úr által javasolt módosítással fogadta el. Következik a 31. §. Vörös Vince jegyző (felolvassa a 31. §-t, amelyet a nemzetgyűlés egyhangúan elfogad. Felolvassa a 32. §-t, majd szólásra hívja fel Gróh József (pk) képviselői.) Gróh József (pk): Nem kívánok felszólalni. Elnök: Minthogy Paünay Ferenc képvi­selő úr módosítását visszavonta a szakasz meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 33, $. Vörös Vince jegyző (felolvassa' a 33.-37. §-okat, amelyeket a nemzetgyűlés egyhangúan elfogad. Felolvassa a 38. §-t.) Elnök: Gróh József' képviselő urat illeti a szó. Gróh József (pk:) T. Nemzetgyűlés! A 38­§ rendelkezik abban a tekintetben, hogy ennek a javaslatnak visszaható hatálya lesz. A vissza­ható hatály azt jelenti, hogy ez a javaslat nemcsak az éltbelépése után -született gyerme­kekre fog alkalmazásit nyerni, hanem azokra a gyermekekre is, akik; e' törvény életbelépése előtt húsz évvel jöttek világra. Ha Magyar­országon ötszázezer a házasságon kívül szü­löttek száma, akkor legalább is százezerre te­hető azoknak a húszéven aluli gyermekeknek száma, akik törvénytelennek minősülnek. El­vileg tehát százezer esetben nyilik meg annak ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom