Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.

Ülésnapok - 1945-74

387 A nemzetgyűlés 74. ülése 1946 évi Ezt a pragrafust én tehát egészen hibásnak tartom. Csak azzal lehetne kiegészíteni, hogy amíg az anya $1, bárki az atyaság megállapítása iránti eljárást

1 vagy státuspert csakis laz anya 'hozzájárulásával, tudtával indíthasson. Az fanyarnak e diszpozitív rendelkezéséhez vailó ' jogát azért is meg kellene adni, ^mert ennek a javaslatnak van egy igein jelentékeny fogyatékossága. Ez a javaslat azt vallja, hogy »extra- Hungáriám non est vita.« Ebben az országban vannak külföldi nők és vanmiak külföldi férfiak. Ha már most a nemző szülők különböző állampolgárok, egy magyar és egy külföldi: ebben az esetben a javaslat egyáltalán nem felel arra a kérdésre, mi lesz a gyermekkel. Elvileg kettős állampolgár lesz, mert ha az anya küföldÜ, belföldi, akkor elnyeri az anya állampolgárságát saját államának joga szerint és elnyeri az apa állampolgárságát saját jogunk szertint. A javaslat tehát egyálltalán nem beszél arról, hogy mi történjék ilyen esetekben. Egészen nyilvánvaló, ha egy külfölditől fog születni magyar nőnek gyermeke, akkor a külföldi apa állama ezt a gyermeket nem fogja elismerni saját állama polgárának; ha egy külföldi nő fog szülni Magyarországon gyermekeit, annak a külföldi nőnek az állama a gyermeket

1 magáénak fogja eJismenni. Ez a javaslat tehát a születendő gyermeket —* ne adja Isten, hogy amint az igazságügyminiszter úr mondotta, az innsbrucki és salzburgi arányoknak megfelelő számszaporodás szerint — teljes bizonytalanságnak teszi ki az állampolgárság tekintetében- Erre. vonatkozóan szervesen kellene beiktatni a javaslatba rendelkezést, gondoskodni arról, hogy mi történik akkor, ha ilyeiní esetek állnak elő. Ezt a törvény előkészítése során nem tették meg. Ilymódon csak egyetlen segítség Van: aa anyának — anyai hivatásának és rendeltetésiének tdszteietlbeffii tartásával — meg kell adni a lehetőséget arra, hogy nyilatkozzék, mjelyik állampolgárságot akarja gyermekének a magyar jog szerint» En az anyát nem tartom olyan félretehető személynek, mint ahogy a törvényjavaslat teszi. Bátorkodom ezt is az előadó úr szíves figyelmébe ajánlani. Elnök: Az előaidó úr kivan szólni. Dubay István (kg) előadó: Kérem e paragrafusnak 'eredeti szövegezésben való elfogadását. Elnök: A szakasz meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 19. § tárgyalása. Vörös Vinee jegyző (feVolvassa <e& 19. §-t.) Elnök: ^S'lachta Margit képviselőtársunkat illeti a szó. Slachta Margit (pk): T, Nemzetgyűlés ! A 19. § azt óhajtja és arra vonatkozóan intézkedik, hoigy a két család között hivatalosan rokonság _ jöjjön létre, Nemcsíak a gyermeket kapcsolja laiz atyáhozi, hanem a gyermeknek iá rokonait és az atya, rokonait isi. Még azt is kimoindja, hogy nemtosak jogok illetik meg a gyermeket, hanem kötelezettségek is terhelik és mivel az !ő rokonait kapcsolj a_a másik szülő rokonaihoz, tehát ai gyermeket illető jogok és kötelességek átmennek a rokonná tett másik család tagjaira w, sőt ez áll örökösödés tekintetében is, ahogyan azt az új örökösödési törvény megállapítja, viaigyis a (nagyanya lemenői bírnak örökösödési iSlénymyel. december hó 4-én, szerdán. 3 88 Mi,t kell ennél a §-náll tekintetbe vennünk? Mely következmények kelthetnek bennünk méltán aggodalmat? Naigyon sokszor társadalmilag rendkívül távolálló családok juthatnak így kapcsolatba, miinit ahogyan Gróh képviselőtársunk felszólalásából hallottunk egy életből nagyon is valószínű példát» Ezenkívül a legeslegtöb'bször tragédiával jár az ilyen eset.. Az egyik család, valószínűleg _ a nőnek a családja, méltán megálllllapíthatja, hogy az anyának érdekeibe gázolt bele a. törvénytelen atya, hogy erkölcsileg kárt okozott az anyának és kárt okozott családjának, almiból ellenséges viszony következik be, ami teljesein! érthető. A 19. § a gyermeknek nemcsak jogokat biztosít, hanem kötelezettségekkel is terheli. Azt mondja» hogy a gyermeket és rokoniait is élők között és nalál esetére úgy illetik e jogok iés úgy terhelik e kötelezettségek, mintha a gyermek házasságból született vollina s ezzel kötelezettségeket rak a gyermek osia'ládjára is. Mik ezek a gyermeki kötelezettségek? A gyermek kötelezettsége például eltartani esetleg nyomorba jutott atyját és anyját, gondozni betegsége idején. Annyira áll ez, hogy a főváros IX. ügyosztálya nem m utalja be köztartásriai, vagy az aggok házába azt, akiinek elsőfokú rokona van;, mert a törvény erejénél fogva az köteles az illetőt eltartani. Ha pedig például a gyermek meghalt, akkor jogai és kötelességei iaz ő rokonaira szállanak» tehát ez esetben mondjuk, a törvénytelen apát a másik családi eltarthatja, Eiz pszichológiailag, gyakorlatilag és jogilag is teljesen lehetetllíen helyzetet terefmit és kiszámíthatatlan következményekkel jár. Miért is nagyon kérem az előadó urat, mérlegelje, nem lehetne-e ezeknek a tekintetbevétellével a 19. §-t — amely azt a két családot, amelyet tulajdonképpen szerencsétlenség, (gyöngeség vagy bún kapcsol össze — erőszakkal jogilag is összefűzi, úgy módosítani, hogy a mostami javaslatiban levő szöveg helyett a> 19. § így hangzanék (olvassa): »A házasságon kívül született gyermek nemcsak anyjániak, hanem atyjának is elsőfokú rokona...« Tehát kihagyjuk akkor, ha így szövegezzük meg, a két családot,, mert azt már nem lehet kívánni, hogy a többieket is rokonnak fogadtják el. Most tovább olvasom az indítványozott módosításnak szavait: »Az anya, illetőleg az apa hozzátartozóinak rokoni elismerése az apának, ilUetolegi az anyának szabad elhiaitározásától függ

;

..« Lehetnek ugyanis esetek, amikor nem állnak fenn ezek a körüilmények, amelyekre az előbb utaltam, hogy mondjuk az anyának vagy aiz apának csaíládja súlyos erkölcsi vagy anyagi károkat szenvedett, vagy igen nagy társadalmi különbség van köztük. Lehetséges', hogy olyanformán fogják fel a szabad viszonyt, minit ahogy azt a tisztelt baloldal és siajnálatomra tegnap az igazságügyminiiszter úr is kifejtette, tehát ők szívesen tekintik egymást rokonoknak. Erre az esetre pedig legyen meg az ő szabad elhatározási joguk, hogy a két család egymást rokonnak mondja ki, amivel aztán a rokoni jogok és kötelezettségek is járnak. Tovább olvasom az indítványozott módosított szövegnek szavait: » ... Amennyiben a jellen törvényből más nem következik, a rokonság alapján a gyermeket élők közt és halál esetére úgy illetik a jogok és úgy terhelik a kötelességek, mintha! a gyermek házasságból! született volna.« A gyermeket valóban terhelik kötelessé-