Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.
Ülésnapok - 1945-74
383 A nemteigyûlès 7i. ülése 1Ô&6 év szövésben elfogadni (olvassa): »Nem szükségéé a törvényes képviselő hozzájárulása, ha a jogosult cselekvőképességét csupán az 1877 :XX. te. 28. §-ának c) point ja alapján elrendelt gondnokság: korlátozza.« Az eredeti szöveg és e közt a szöveg közt a különbség az, hogy kimarad a d) pont és az e) pont» A d) pont tudniillik a távollétről szól, az e) pont pedig a börtönről, márpedig a gyámi törvény 33. §-ána figyelemmel, ezek az intézkedések itt teljesen feleslegesek, ntiert ez a törvény úgyis intézkedik. Emök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e az 5. §-t a bizottság szövegezésében, szemben az előadó úr által javasolt módosítással elfogadni? (Nem!) Ha nem, felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az 5. §-t az előadó úr által javasolt módosítással elfogadná? (Igen!) Ha igen, határozatként kimondom, hogy a nemzetgyűlés az 5. §-t az előadó .általi javasolt módosítással fogadta el. Következik a törvényjavaslat & * §-ának tárgyalása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakasz szövegét felolvasni. Vörös Vince jegyző (felolvassa à 6—9. §-ok szövegét, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad. Felolvassa a 10. § szövegét). Elnök: Szólása" a következik a 10. §-ho:z feliratkozott szónokok közül? Vörös Vince jegyző: Gróh Jóasefl Gróh József (pk): T. Ház! A 10. § (4) bekezdésében és egyébként az (1) bekezdés a—f) alpontjaiham megállapítja azokat a feltételeket, amelyek mellett iá férfinak az apaságot eJásmerlő nyilatkozata megáll. Ebben számos feltétel van felsorolva, mint ahogy méltóztatott azokat a javaslatban felolvasni, azonban egyáltalán nines szó arról, hogy ehhez az anya meghallgatását is foganatosítsák, az anya nyilatkozatát is kikérjék. Azt vagyok bátor mondani, hogy ez a javaslat a mai jogélet szemszögéből! épült fel. Ma, amikor az atyaság elismerése csak kötelezettségekkel jár, egy atyaságot elismerő nyilatkozatot minden egyéb kautéla nélkül el lehet fogadni. Amikor azonban e törvény szerint az atyaság jogokat is fog jelenteni, mert hiszen a természetes atya vérrokoni kapcsolatba kerül házasságon kívül született gyermekével, annak vagyonát megörökölheti, sőt ha annak vagyona van, tőle •tartásdíjat is igényelhet, a helyzetet egészen máskép kell elbírálni. Egyébként is iá házasságon kívüüj született gyermek anyja nem lehet olyan egészen mellőzhető tényező annak megállapításánál, hogy ki az ő ^gyermekének apja. Példákkal fogom illusztrálni, hogy milyen torz esetek állhatnak elő e törvény alapján. Egy idősebb höilgy, aki talán beteg,, megszüli gyermekét. A nő gazdag. Egy kalandor férfi erről tudomást szerez, elmegy az árvaszékhez és bejelenti, hogy kérem, tegnap megszületett ez a gyerek, ennek én vagyok az apja. Meghal az .anya, talán egészen kézenfekvő (gyermekágyi betegségben és akkor ennek a gyermeknek, akire nagy örökség vár az anyjától, lesz egy atyai elismeréssel felruházott apja, akinek .ahhoz a gyermekhez semmi köze nincs. Űgy-e, egészen lehetetlen, hogy egy atyai elismerő nyilatkozat alapján áz tanya nyilatkozata és hozzájárulásai nélkül valakit apának elismerjenek. Azt kell mondanom, hogy ez a szakasz olyan, hogy azt a kifejezést kefl rá alkalmazni: a gazda nélkül nem lehet számadást készíteni. Egy atyaságot nem lehet december hó A-én, szerdán. 38 . megállapítani azokkal a súlyos jogokkal és | kötelezettségekkel, amelyeket ez a törvény statuál, ha nem hallgatjuk meg az anyát. Az anyát csak meg kell hallgatni abban a tekintetben, hogy kit fognak gyermeke apjául elismerni 0 ? Hogy ez gyakorlatilag mit eredményezhet, még egy szempontra mutatok rá. Ismételem: ítz a született vagy születendő gyermek gazdag és jómódú lehet. Egy nappal a születés után megjelenik az árvaszéknél egy férfi és kijelenti, hogy övé a gyermek. Megjelenik az anyakönyvi hivatalban is egy férfi azzal, hogy övé a gyermek és beigazolja az összes feltételeket. Megjelenik a követségen egy férfi és az is kijelenti, hogy övé a gyermek. Három ilyeü egyező nyilatkozat esetén a három közül melyik férfit fogjuk apáinak elismerni? (Juhász István (szd): Nem fognak úgy tülekedni az apák!) Ennek következtében szükség van arra, hogy egy ilyen apai elismerő nyilatkozat csak akkor legyen hatályos, ha azt az anya tudomásul veszi vagy az eUílen nem tiltakozik. Sajnálom, hogy ezirányú javaslatomat későn nyújtottam be, de kérem az előadó urat, méltóztassék mérlegre tenni, vájjon a családi állás jogbiztonsága szempontjából fenntartható-e ez a szakasz eredeti szövegezésében, vagy sem? (Némethy Jenő (msz): Salamoni álláspontra fog sor kerülni!) Elnök: Az előadó úr kíván szólni. Dubay István (kg) előadó: T. Nemzetgyűlés! Igen t. képviselőtársamnak igaza van. A javaslatnak ezt a hiányát mi ,i,s észrevettük és éppen ezért már előzőleg be is nyújtottam módosító indítványomat, amely szerint tisztelettel kérem, hogy a 10. § (1) bekezdésének e) pontját a következő szöveggel méltóztassék elfogadni (olV'assa): »Ha az elismerő nyilatkozathoz a gyermek anyja és amennyiben ,a gyermek a 16. életévét betöltötte, maga a gyermek is személyesen tett nyilatkozatával hozzájárult és...« Ezt a rendelkezést azért is így kell elfogadni, mert a 11. § kizárja az anya kereseti jogát, és tényleg igaaa van az imént felszólalt képviselő úrnak abban, hogy e kérdésben az; anyának teljes beleszólást kell biztosítani. • Ezzel kapcsolatban kérem, hogy a 10. § (3) bekezdésében a most indítványozott módosításra tekintettel a »gyermek« és az »anya« szavak cseréltessenek fel. Legyen szabad még indítványt tennem a 10. §nszal kapcsolatban. Kérem a 10. § (2) bekezdését a következőképpen módosítani (olvassa): »az előbbi bekezdés d) pontjában megkívánt hozzájárulást a gyámhatóság megerősítése pótolja; hozzájárulásra nincs saükség, ha a nyilatkozó cselekvőképességét csupán az 1877 :AA. te 28. §-áuak c) pontja alapján elrendelt gondnokság korlátozza.« Éppen úgy, mint az előbb tett indítványomnál, inkább stiláris javításról van szó és csupán a »távollét« és a »börtön«, a d) és e) pontokra való utalás marad ki. Kérem, méltóztassanak a 10. §-t ezzel a két módosításommal elfogadni. Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e a 10. §-t a bizottság szövegezésében, szemben; az előadó úr által javasolt módosításokkal^ elfogadni? (Nem!) Ha nem, felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a 10. §-t az előadó úr által javavasolt módosításokkal elfogadni? (Igen!) Ha igen, akkor határozatként kimondom, hogy a
