Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.

Ülésnapok - 1945-73

345 A nemzetgyűlés 73. ülése 1946. szerint meg nem engedetit ' viszonyból szár­mazó, házasságon, kívül született gyermekre. Ennek a gyermeknek világraj öveit ele és léte, rajta kívülálló okokból állott' elő, ő tehát sem jogszabályt, sem törvényt, sem erkölcsöt nem sért elit, sérthetett, az ő léte és világrajövetele a biológiai^ törvény kényszerű és s.züksé;gszerü következménye volt. Eddig jogrendszerünk és főleg bírói gyakorlatunk szintén igyekezett ezen a helyzeten, a házasságon kívül született gy ennie kek helyzetén változtatni, mert hiszen tagadhatatlan, hogy a házasságon kívüli szüle­tés ténye súlyos kötelezettséget jeleintett, nem­. csak az lányára:, hanem a formes zetes apánai is; a gondoskodás mutatkozik abban is, hogy . a háziasságom kívül szülő anya. ia múltban is menedékeit és óvóhelyet talált és. találhatott az állam által erre a célra berendezett szülészeti intézetekben, klinikákon, a gyermek is meme­idiéket talált, amennyiben a természetes apa és a szülőanya eltartani, illetve felnevelni nem tudta, az erre a célra berendezetlt nevélőiinité­zetekben, gyermekmenhelyeken, lelencházak­ban, tehát elmondhatjuk, hogy a társadalom és az álliam eddig is mindent elkövetett, hogy azok a gyermekek is értékes és hasznos tagjai legyenek a társadalomnak, akik házasságon kívüli viszomyból származnak. (Az elnöki széket déli 1 óra 16 perckor Kossa István foglalja el.) T. Nem zeit gyűlés! Letagadhatatlan r tény, hogy természetes hajlamai, adottságai, jótulaj­donságai szerint a házasságon kívül született gyermekek jórésze szintén boldogult, mert az anya társadalmi állása szerint ezek is elhelyez­kedést nyerhettek az éritelmiségi pályákon, vagy önálló iparosok, kereskedők, földmívelők, ipari vagy gyári munkások lehettek. Annyi igazsággal tartozunk a múltnak, hogy ezt megállapítsuk és nem lehet azt mondani, hogy mindaz az ötszázezer ember vagy azok legna­gyobb része, akiket az igazságügyminiszter úr általában mint házasságon kívül szülöíttcket megjelölt, elkallódtak, elpusztuljak vagy a társadalom kitaszítottjai lettek volná. Az ilyen beállítást, azt hiszem, azok ' is visszautasíta­nák, akik házasságom kívüli származásuk elle­nére elég nagy .számban tisztes és megbecsült polgárai lettek ennek a hazának, tisztes és megbecsült tagjai lettek a társadalomnak. Amíg tehát egyrészt valóban inhumánus antidemokratikus felfogás lenne áz, ha vala­kit csak azért tartanánk csekélyebb értékű em­bernek, mert házasságdn kívüli r viszonyból származik, azzal szemben, ©ki törvényes házas­ságból származik, másrészt' éppemigy semmi­féle törvényhozási intézkedés, semmiféle írott jogszabály kényszere nem változtathatja meg a magyar népnek, különösen i& magyar falusi népnek azt az erkölcsi elveken felépülő fel­fogását, amely a háziasságon kívüli viszonyt általában elítéli és bizonyosfokú capitis dimi­nutióval sújtja az apát és az anyát, vagyis bizonyos fokú társadalmi, erkölcsi és vallási megrovással, mert hiszen kétségtelen, hogy ezek vallási erkölcsi szempontból hibát követtek el. " T. Nemzetgyűlés! Ezen a tényen változtat­ni nem lehet, mégha egyesek sivatagi strucc módjára homokba dugják is a fejüket, vagy ha egyesek ezzel ellenkező felfogásukat min­dennap közihírré tétetik, akár kidoboltatják az utcasarkokon a kisbíróvtsl, akár kiplakatiroz­zák. akár pedig korcsmákban vagy más szóra­eví december hó 3-án, kedden. 3 46 kozóhelyeken a falakra kiakasztják. Az erköl­csi, vallásos. érzéssel számolni kell és ez'min­den ^tisztességes magyar embernek — legyen az nő viaigy férfi — ott él a szívében, .ahonnan kiirtani nem lehet. Az erénynek, az erkölcsi szabályoknak, elveknek tiszteletben tartása és az ezen elvek szerint élők megbecsülése nem­csak jogos és 'méltányos, hanem ezt követeli meg az erkölcsi világrend fenntartása is. Az én vármegyém nagy költője, Berzsenyi Dániel, 1809-ben A magyarokhoz írt ódájában •azt az axiómát állította fel, hogy minden állam talpköve a tiszta erkölcs, mely, ha megvesz, Róma ledől s rabigába görnyed. T. Nemzetgyűlés! Ez az aranyigazság nem­csak 1809-ben volt igazság, hanem igazság ma is. (Révész Ferenc (szd): Ezért kell a törvény!) Ez vonatkozik reánk magyarokra, de vonatko­zik a múlt nagy népeire, akár a görögökre, rómaiakra vagy perzsákra, vonatkozik a múltra, jelenre és ,a, jövőre, tehát a jövő nagy népeire és nemzeteire egyaránt De míg egy­felől igiaz ez, addig másfelől számolni kell gyarló emberi létünkkel, az emberi gyarló­ságokkal, a könnyelműséggel, meggondolatlan­sággal, az ezeket, szülő helyzettel, körülmé­nyekkel és azzal, hogy házasságon kívüli viszony mindig volt és minden valószínűség szerint, ameddig emberek élnek, a jövőben is lesz. T. Nemzetgyűlés! Ebből a megállapításból azután természetszerűen következik az, hogy az ebben a viszonyban élőket sem lehet közép­kori módra kerékbetörni, kipellengérezni, meg­- vetéssel sújtani, (Zaj.) s különösen áll ez a megtevesztettekre.es a megbotlottakra. Magán a tényen mindenki igyekezik túltenni magát, napirendre térni felette^ saját erkölcsi felfo­gása, meggyőződése szerint. Legjobb, etekintetben ha az Üdvözítő taní­tását követjük, aki az Őt megkérdező, kíván­csiskodó farizeusoknak (Hajdú Ecnőné (szd): Farizeusoknak! Ez az!) arra a kérdésére, hogy hányszor kell a bűnbánónak megbocsá­tani, vájjon hétszer-e, azt felelte, hogy nem hétszer, hanem hetvenihétszer. Nekünk is ezt a felfogást kell követnünk. T. Nemzetgyűlés! Mindezek után a tárgya­lás alatt lévő törvényjavaslatot semmikép sem tartom olyan helyesnek, amely az. előttünk lévő problémát intézményesen megOildjia és a házasságon kívül született gyermekek helyze­tén megfelelőkép •változtat. Sokkal "nehezebb kérdés ez, hogysem ezt csak úgy kutyafuttá­ban, elhamarkodva, nem megfelelő szakérte­lemmel, mindenféle fontos szempont figye­lembevétele nélkül megfelelőkép meg lehetne oldani. Bár minden megoldást, amely a házassá­gon kívül született gyermekek helyzetét előbb­re viszi, helyesléssel fogadok és üdvözlök, meg kell jegyeznem is, hogy az igazságügy­miniszter úr elokvens beszédével szemben is fenntartóin'azt laz állításomat hogy ez a tör­vényjavaslat lazítja a törvényes házasságon alapuló családi köteléket, egyszerre döngeti és ^ rombolja le az állami és társadalmi élet alap­pilléreit: a családot és a házasságot, és ezt az utóbbit úgyis, mint jogi és úgyis, mint vallási intézményit. (Mónus Illésné (szd): A ' címhez szóljon!) T. Nemzetgyűlés! Indokolatlanul vág bele ez a törvényjavaslat évszázadokon át kialakult örök jogi rendszerünkbe és azt egyenesen fel­forgatja. A javaslat 22. §-& szerint is, amennyi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom