Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.

Ülésnapok - 1945-73

341 A nemzetgyűlés 73. ülése 19i6. Vince (msz): Párt jelvénnyel születnek majd a kis törvénytelen gyermekek!) Az örölkjog területén úgy látom, az igen tNemzetgyűlés egyhangúlag elfogadná a gyermektartásnak esetleg a nagykorúságig való felemelését, különösen, ha az alacsony összegű le_nne és belemenne esetleg abba is, hogy a névkérdésben bizonyos engedményeket tegyünk, csak az örökség fáj és itt egy közbevető indítvány hangzott el: mondjuk kk hogy olyan helyzete van a törvénytelen gyermeknek a hagyaték szempontjából, mint amilyen az örökbefogadott gyermek helyzete. Én ezt elvi okokból nem tudom elfogadni, mégpedig nem tudom elfogadni azért, mert hiszen az egész javaslat elvi alapja a vérségi kapocs, amely az örökbefogadott gyermeknél nincs meg. Felhívom azonban a nemzetgyűlés figyelmét arra, hogy a magyar Kúria egyik ítéletében — sajnos- ezt a gyakorlatot nem követte — kimondotta, hogy a köteles rész szempontjából az örökbefogadott gyermek is a törvényes leszármazókkal teljesen egy tekintet alá esik, tehát van egy ilyen fejlődés is a jogban. Ne tessék elfelejteni, hogy nekünk nincs kodifikált magánjogunk, tehát a bírói gyakorlatnak meglehetősen széles latitüdje van, amelyen mozoghat- I}e ismétlem, engem nem is ez a rész érdekel. Érdekel az, hogy itt egy vérszerinti leszármazó áll szemben^ az olyan leszármazóval, akit semmiféle vérségi kapocs nem köt az apához. Ha azután az apa súlyosnak tartja a törvénynek ezt a rendelkezését, akkor módjában van a házasságon kívül született gyermekét vógrendeletileg a köteles részre szorítani és akkor elérte ugyanazt a célt, hogy az a gyermek nem egyenrangú a törvényes házasságból született gyermekekkel és eléri azt, hogy a vagyon nem porlódik szét, de a vagyon szétporlódása úgyis egy másik probléma, mert hiszen az a törvényes örökösök között is megtörténhetik. Ha egy tízholdas kisgazdának öt gyermeke van, akkor már öt részre oszlik a vay gyón és kétholdas birtokok keletkeznek, tehát itt az sem lehet érv, hogy ezt a szétporlódást éppen a törvénytelen gyermeknek a családba való bejövetele okozza. Éppen ellenkezőleg: elérhetjük azt, mit elértek Dániában, hogy a. házasságon kívül született gyermeket az apa valóban beviszi családjába és a házasságon kívül született gyermek azért, hogy a maga örökjogi igényeit megjavítsa, valóban bemegy az apa családjába és ott éppen úgy dolgozik, mint a törvényes gyermek. (Mozgás a szabadságpárt soraiban.) És ha a törvényes gyermekek majd nem valami szívesen fogadják a családban, akkor ennek megint csak az .a gazdasági oka lesz, hogy nem azért nem fogadják szívesen, mert nem rokonuk, mert hiszen az apán keresztül vagy az anyán keresztül féltestvérük, hanem azért nem fogadják szívesen, mert: bejött ide valaki, aki igaz, hogy vér a mi vérünkből, de a vagyonnak egy részét akarja. Ezt, igen t. Nemzetgyűlés, mi sem erkölcsi, sem jogi okokból nem honorálhatjuk. Én, igen t. Nemzetgyűlés, azokból az indokokból, amelyeket felhoztak itt a javaslattal szemben; azokból az indofcokból, hogy me« kell védenünk magát a házasságot is; abból az indokból, hogy az embernek az egyenlőséget biztosítani kell, a következőket mondom. A házasságnak a legnagyobb ellenségei azok, akik belülről és kívülről is nyomják azt évi december hó 3-án, kedden. 342 a házasságot; igenis ellensége az az 500.000 törvénytelen gyermek, ha nem vesszük be őket a törvényes házasságból született gyermekek közé; ellensége az a házasfél, aki érzi a maga lelkiismeretén annak a kisgyermeknek a sorsát és akinek, amikor hazamegy és megcirógatja törvényes gyermekének fejét, éreznie kell azt, hogy ugyanakkor romlásba és pusztulásba lök valakit, aki ugyanúgy vér az ő véréből, mint az a gyermek, akit megcirógat. (Nagyiván János (msz) : De mi fesz a hadiárvával IL Annak apja nenl jön vissza! — Zaj a szociáldemokratapárt soraiban.) T. Nemzetgyűlés! A humanizmus és a magyar jogász tisztessége nevében hoztam ide • ezit^ a törvényjavaslatot, (Ugy van! Ugy van!) és én nem egy erkölcstelen és nem egy baloldali íróra, hanem a franciák büszkeségére, Victor Hugóra hivatkozom, aki azt mondja »Postseriptum de ma vie« című könyvében (olvassa): »Különös, hogy a haladásnak csak tizennyolcszáz éve után proklamáltatott a szellemnek a szabadsága, a szív szabadságának a proklamálása azonban még mindig késik, pedig szeretni az embernek nem kevésbbé nagy joga, mint gondolkodni. Ami a szellem,- a lelkiismeret — elismert — szabadságára nézve a haeresia, éppen az a — még el nem ismert — szívszabadságra nézve az adulterium. Eretnekség és házasságtörés: ugyanazon kútforrásból fakadó fogalmak és mégis amazt elismerjük, emezt nem; pedig ha valahol, úgy a szerelemben, van joga .létezni a lelkiismeret szabadságénak.» (Gróh József (pk): Ez a szabadszerelem!) Igen t. Nemzetgyűlés, ez nem a szabadszerelem, ez nem a házasságtörés apológiája, ez a lelkiismeret szabadsága, a gondolkodás szabadsága, amely nélkül éppen úgy nem érdemes élni, minit hit nélkül! (Hoszszantartó élénk taps a koalíciós pártok soraiban.) Elnök: T. Nemzetgyűlés! Mielőtt határoznánk a törvényjavaslat általánosságban való elfogadása felett, döntenünk kell Gróh József képviselő úrnak az általános vita - során benyújtott halasztó természetű határozati javaslata felett. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a határozati javaslatot felolvasni. Hegyesi János jegyző (olvassa); »Hatá; rozati javaslat. A házasságon kívül született gyermek jogállásáról szóló tör vény javaslattal kapcsolatban a következő határozati javaslatot terjesztem elő: Méltóztassék e törvényjavaslatot az igaz-' • ságügyi bizottságnak visszaadni azzal, hogy a házasságon kívül született gyermekek jogállánának rendezése kérdésében terjesszen elő új és lényegében a svájci polgári törvénykönyv 323. és 325. §-aiban foglalt jogelvekkel azonos tárgyú javaslatot az igazságügyi bizottság a törvényjavaslatát véleménynyilvánítás végett küldje meg a magyar Kúriának, az Ítélőtáblának, a tudományegyetemek jogi karának, az ügyvédi kamaráknak és a törvényesen bevett vallásfelekezetek főpapjainak.« Elnök: Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a határozati javaslatot elfogadni! (Igen! — Nem,!) Akik elfogadják, méltóztassanak felállami. (Megtörténik.) Kisebbség. ' A nemzetgyűlés a határozati javaslatot elvetette. Most következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a házasságon kívül született gyermek jogállásáról szóló törvényjavaslatot a bizottság szövegezésében általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául 22*