Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.

Ülésnapok - 1945-73

331 A nemzetgyűlés 73. ülése 19í6 zeit gyűlés által, hanem egyhangúlag volna el- , fogadva, amit én kérek. (Éljenzés és taps.) Elnök: A vallás- és közoktatásügyi miniszter úr kíván szólni. Keresztury Dezső vallás- és közoktatásügyi miniszter: T. Nemzetgyűlés! (Taps a kisgazdapárt és a pártonkívüliek oldaláról.) Van szerencsém benyújtani a paraszt- és munkásszármazású szegény és tehetséges gyermekek kollégiumi neveltetésének biztosításáról szóló törvényjavaslatot. , Kérem a törvényjavaslat kinyomatását és szétosztását, továbbá előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából a közoktatásügyi bizottsághoz való utasítását. (Taps a kisgazdapárton.) Elnök: A miniszter úr által beadott törvényjavaslatot a nemzeitgyűlés .kinyomatja, tagjai között szétosztatja s előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából kiadja a miniszter úr által javasolt bizottságnak. Az igazságügyminiszter úr kíván szólni. Ries István igazságügyminiszter: T. Nemzetgyűlés! Az a tárgy, amelyet a tárgyalás alatt álló törvényjavaslat szabályozni akar. azt lehetne mondani, ia nemzetközi jogéletnek egyik legtöbbet vitatott és legjobban megvilá-gított kérdése. Hálásan köszönöm azoknak a képviselőknak, akik hozzászóltak a javaslathoz — akár mellette, akár ellene — azt a tárgyilagos hangot, amelyet használtak és megköszönöm az előadó úrnak is azt a munkát, amelyet e körül ,a javaslat körül kifejtett, amint azonban a külföldi vitáknak, úgy itt ennek a parlamenti tárgyalásnak is az volt a hibája, hogy — most különösen hallhattuk és megállapíthattuk az előadó úr beszédéből is — arról nincs szó vagy arról beszélnek a legkevesebbet, amiről itt egyedül beszélni kell és ez a gyermek. A szónokok egyik része beszél az anya szempontjából; másik része beszél az apa szempontjából, de nem beszélnek a gyermek szempontjából, (Közbeszólás a szabadságpártról: Beszélünk a törvényes gyermekek szempontjából!) pedig itt meztelenre vetkőztetve a problémát, az a kérdés, amelyet a Code Civile egyik legutóbbi novellájának tárgyalásánál egy francia képviselő is felvetett: hajlandók vagyunk-e tovább tűrni, hogy emberek, akik • semmi bűnt nem követtek el, a jog legbarbárabb szabályai szerint kezeltessenek? , Ez a kérdés ennél a törvényjavaslatnál és j amikor bűnös szerelemről beszélnek és arról beszélnek, hogy az elbukott nő gyermekét ; kell-e védeni, akkor hipokrita módon kikerülik a főkérdést, kikerülik azt a kérdést, (Egy hang a szabadságpárton: Nagy tévedés!) hogy született egy kisgyerek, aki ugyanolyan vérrokona az apának, mint amilyen vérrokon a törvényes gyerek, született egy kisgyerek, akiben ugyanolyan tulajdonságok vannak, mintha házasságon belül született volna, de amíg az egyik normális körülmények között nevelkedhetik fel, addig- az a kisgyerek, aki semmivel nem járult hozzá ahhoz, hogy világra jött yagyhogyam jött világra, ki van téve a korai halálnak, ki van téve a nyomornak, ki van téve a szenvedésnek. Nagyon nagy érdeklődéssel ' hallgattam Slaehta képviselőtársam kijelentéseit, (Juhász István (szd): Mi nem!} nem tartom azonban az állam és emberiség céljának, hogy a szenvedéévi december hó 3-án, kedden. 332 sekelt növelje (Taps a szociáldemokrata- és kommunistapárton.) még akkor sem, ha az a szenvedés bármennyire megérdemelt is. (Né. methy Jenő (msz): Nem akarjuk! Ki akarja növelni ? Más szempontok is vannak! — Nagyiván János (msz) : A mozik jövedelmeit elő kell venni! — Mozgás a szociáldemokratapárton. — Juhász István (szd): Maga levizsgázott már!) Igen t. Nemzetgyűlés! r Engedjék meg, hogy én ahe!lyei;t, hogy itt érzelmi momentumokra hivatkoznék, szigorúan a külföldi és a magyar jogfejlődés alapján bizonyítsam be önöknek, hogy ez a törvényjavaslat nern rohammunka volt,' ahogyan az egyik felszólaló mondotta, (Juhász István (szd): Kuna P, II. volt-)

24 hanem lalaipos megfontolás^ alapján a magyar fejlődés irányában halad és ^ezekből a fejtegetésekből önök azonnal látni fogják, hogy a nővel szemben a törvényhozások nagyon bőkezűek- voltak a felelősségviselés kérdésében, (Slaehta Margit (pk): Hja, úgy van, a felelősség kérdésében!) és csak akkor zárkóznak el, amikor a férfi 'felelősségéről van szó. Igen t. Nemzetgyűlés! A külföldi jogban sokkal hamarább és sokkal előbbre mentek, mint amilyen a magyar jogfejlődés volt, csak ezt az utolsó lépést nem tették meg, de_ .nem azért, mert ez meggyengítené a házasság intézményét. A házasság intézményét meggyengíteni, vagy megerősíteni csak erkölcsi okokkal lehet, (ügy van! a szociáldemokratapárton.) nem törvényhozással. Egy törvényhozás _ sem vállalkozott még arra, hogy a házasság intézményét nieggyengítse és maiÖ lesz alkalmam éppen Gróh képviselő úr érvelésével szemben kimutatni, hogy az a bizonyos sokszor felhánytorgatott házassági rendielet éppen a házasság erkölcsi megtisztulását szolgálta és lehetőség szerint meg akarta szabadítani a házasságot attól a sok piszoktól, amely — ismerjük el — igenis benne van a modern házasságban!Igen t. Nemzetgyűlés! Stühmerné képr viselőtársam azt mondja itt, hösrv miért nem hivalíkozunik a külföldi jogfejiődésíre. Ö maga is felemlíti például Dániát, ahol majdnem ezzel a javaslattal egyforma intézkedéseket; tartalmazó törvény van, hogy azonban ennek a hatását is lerontsa, érdekes módon azt a bizonyos csökkenésit — Dániában ugyanis a törvénytelen gyermek jogállását tárgyazó törvény elfogadása utáni a törvénytelen gyermekek száma 8%-ról 2%-ra csökkent — a terhesség idó'előtti megszakításának tulajdonítja Ez könnyelmű éís minden adat nélküli állítás, mert ez nem igaz. Ellenben igaz az, hogy a férfiak, amikor ilyen súlyos felelősséget kellett vállarniok, inkább azon gonlolkoztak, hogy vájjon érdemes-e házasságon kívül szerelmi viszonyt folytatiniak, vagy pedig vegyók-e el azt a nőt, akivel szerelmi viszonyt folytattalak. A francia jog, a Code Civile legutolsó rendelkezései majdnem ugyanazt az álláspontot foglalják el az örökjog kivételével, mint a magyar törvényjavaslat. De (hivatkozás történt iilt az Eszakiamerikai Egyesült Államok szigorú erkölcsi felfogására és arra is, hogy ott máskép oljiliják meg a törvénytelen gyermekeik kérdését. Ez az amerikai jog teljes nemismeriése, mert éppen két nagy amerikai állaimban, mégpedig Kaliforniában és Massaohusettsben nines különbség a törvéinyes és törvénytelen gyermek jogállása között, mindkettőinek teljesen egyforma, tehát a törvény-