Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.

Ülésnapok - 1945-72

295 A nemzetgyűlés 72. ülése 19i6„ évi Kiérem a jegyző urat, szíveskedjék a vá­laszt felolvasni. Kiss Károly jegyző (olvassa); »Kálmán Itérante nemzetgyűlési képviselőnek, a magyar nemzetgyűlés 1946. évi augusztus iió 28-án tar­r totlt( ülésén előterjesztett 1 interpellációjára vá­laszom a következő: Miaut ahogy az interpelláló képviselő úr ie előaldta, 1946. lévi augusztus hó 2^án mint­egy 400 asszony, többnyire hadibavonultaik hoz­zátartozói, vonult fel a hajduböszöriményi vá. rosiháza elé és tüntetett a hatóságok ellen, mea?fö véleményük szerint a kormány iá hadba­vonultak hozzátartozóinak érdekét nem karolja fel kellőképpen. A lefolytatott vizsgálat meg­állapította» hogy az asszoinytömeg izgalmait az alispán (titkárának az a kijelentése is foikozta, hogy »Segély helyelíJt sortüzet ; az asszonyok­nak!«. A felvonult rendőrség a tömeget felosz­latta,' kjcJt személy ellen izgatás miatt eljárás indult és a rendőrség itntézkedéseiveil szembe­beiyezfcedők 8 napi elzárásbüntetéssel lettek sújtva. Megállapításit nyert, hogy a tüntetés meg­szervezésében a pártok részéről kezdieményezféis nem történt. Budapest, 1946. évi október hó 29-én. Rajk László s. k. belügyminiszter.« Elnök: Kálmán Ferenc képviselő urat meg­illeti a viszofii válasz joga, Kálmán Ferenc (kg): T- Ház! (Halljuk! Halljuk!) Az ez év augusztus 2-án megtör­tént asszonyi f orrajdalom kivizsgálása csak részben nyugtat meg engem. Igaz, hogy a bel­ügymiiniiszter úr vizsgálatot indított, de enntél a vizsgálatnál a rendőrségtől kiküldött) tiszt éppen azokat a rendőrtiszteket vette magához, akik abbaiii! az időben, amikor ezeknek a sze­rencsétlen hadbavonultaknak az özvegyei ebbe a helyzettíbe kerültek, Böszörményből Debre­cenibei mentek el. Félhivatalos tudomásom sze­rint ez az elutazásuk számításiból történt, hogy őket a felelősség ne terhelje. Amikor egyet­lenegy rendőrtiszt, névszerint dir. Jánosi Lajos volt a reinidőrségen, ez átküüdiötttt a városházára négy vagy öt rendőrt. Ezek azonban, nemhogy megnyugtatták volna az asszonyokat, ^ hanem éppen ellenkezőleg: nuég fel is szították meg­jelenésükkel a hangulatot. De nem is itt van a baj, hainem a baj ott van, hogy azok: az egyének, akik mesterségesen előkészítették ezt a forradalmi állapotot, nem kaptak megfelelő büntetést a rendőrségtől, sőt azok közül a sze­rencsétlen asszonyok közül, akik elkeseredett állapotukban biztatásra tették ezfe, kerültek többen börtönbe. A lázítók pedig rendőri fel* ügyelejt 1 alá helyezési büntetést kaptak, ami az én véleményem szerint se hideg, se meleg büntetés. Ezlfc azért kapták, mert a kommu­nisitapárt tagjai voltak. Ha a jövőben a bel­ügyminiszter úr vizsgálatot indít az ilyen vagy ehhez hasonló ügyekben, akkor ne von­ják be ebbe azokat a rendőrtisztleket és ne az ő jelenlétükben! kérdezzék meg azokat az egyé­nieket, akikről szó van lés akik megfelelő fei­villágosíltjást tuidtnánák adni az ügyről, hanem Ggy teljesen kívülálló rendőrtiszt vizsgálja ki az ügyet az ő bevonásuk nélkül. Elvégre ebből adiódioitt nálunk az, hogy az emberek nem mer­tek őszintén! nyilatkozni, ment attól féltek, hogy tannak következménye lesz. Ezzel a kiegé­szítéssel vesizem tudomásul a belügyiminiszter úr válaszát. {Helyeslés a kisgazdapárt olda­lán.) Elnök: Kérdiem a nemzetgyűlést, méltó» tatik-e a belügyminiszter úrnak az interpellá­november hó 29-én, pénteken. 296 ciórjai adott válaszát tudomásul venni 1 ? (Igen!) A nemzetgyűlés a választ tudomásul veszi. Következik a belügyminiszter úr válasza Ljávay Zoltán képviselő úrinak a nyixábrányi határrendőrkapitányságnál uralkodó botrá­nyos állapotok éá súlyos szolgálati visszaélé­sek kivizsgálása és megszüntetése tárgyában folyó évi október hó 23-án előterjesztett inter­pellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a vá­laszt felolvasni Kiss Károly jegyző (olvassa): »Lévay Zoltán nemzetgyűlési képviselőnek a magyar nemzet­gyűlés 1946. évi október hó 23-án tartott ülésén előterjesztett interpellációjára a válaszom a kö­vetkező: A magyiar áHaimrendőrség nyírábrányi kar pitányságánál kétségtelenül megtörténtek azok a szabálytalanságok, amelyeket képviselő úr interpellációj ában felsorolt. A rendelkezésemre álló adatokból kitűnik, hogy a belügymiinisztérium határrendészeti al­osztálya a szokásos vizsgálat megejtésekor 1946. évi június hóban különböző szabálytalan­ságokat észlelt és sürgős vizsgálat lefolytatá­sát rendelte el. A vizsgálat eredményeképpen az idevonatkozó adatok 570/1946. IV./12. d. szám, aiatt jútlius hó 5-én a debreceni állam­ügyészségnek lettek megküldve további intéz­kedések foganatosítása végett. Még a vizsgálat folyamán Telegdi Lajos rendőrszázadost állásá­tól felfüggesztették és elbocsátására előterjesz­tést tettek, ami júllitus hó folyamán meg is tör­tént, i Ezzel kapcsolatosan csak azt kívánom meg­jegyezni, hogy az államrendőrségi szervek mű­ködését az egész országban azóta is iá legszigo­rúbb ellenőrzés alatt tartom és ahol a legkisebb szabálytalanságot tapasztalom azonnal intézke­dem, hogy hasonló esetek előfordulásáriaj lehe­tőség ne nyíljék. Budapest, 1946. évi november hó 18-án. Rajk László s. k. belügyminiszter.« Elnök: Lévay Zoltán képviselő urat a vir szonválasz joga megilletiii. A képviselő úr azon­ban nincs jelen, ezért szólásjoga töröMetik. Kérdem a nemzetgyűlést, méltóztatik'e a belügyminiszter úr válaszát tudomásul venni? (Igen!) A nemzetgyűlés a választ tudomásul!) veszi. Következik a belügyminiszter úr válasza Hajdú Gyula képviselő úrnak a svábok kitele­pítésének megakadályozásla és a telepesek ka­tasztrófálliis helyzete tárgyában folyó évi októ­ber 23-án előtérjesztejtt interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a választ felolvasni. __ Kiss Károly jegyző (olvassa): »Hajdú. Gyula nemzetgyűlési képviselőnek a mlagyar nemzet­gyűlés 1946. évi október hó 23"án tartott ülésén előterjesztett interpellációjára a válaszom a kö­vetkező : »Baranya és Tolna vármegyékben a kitele­pítéssel kapcsolatosan keletkezett visszássá­gok, — ímelyekről allandoiaai tájékoztatva va­gyok, >•— egyenes következményei^ annak, hogy az amerikai misszió a kitelepítést folyó évi június hó 3-án leállította. A kitelepítési Pro­gramm végrehajtásával, — (amelyről az Orszá­gos Földbirtokrendező Tanács is értesítve van — ugyanis párhuzamosan hated 1 az OFT szervei által lebonyolítandó telepítési Pro­gramm is. így történt, hogy az említett vár­megyékben a kitelepítés hirtelen leállítása kö­vetkeztében a tervszerűen érkező telepeseket, ki nem ürített községekben voltunk kénytele-

Next

/
Oldalképek
Tartalom