Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.

Ülésnapok - 1945-67

19 A nemzetgyűlés 67. ülése 1946. rászorultak részére 1 havi fejadagot kiszolgál­tassanak. Ilyen célra a terménykereskedőktől 96.6 q búza lett kiszolgáltatva a hadisegélye­zettek részére.« . / A hadigondozottak kenyérellátása tárgyá­ban kiadott körrendeletemmel lehetővé tettem, hogy a hadigondozottak részére folyó évi szep­tember hó 1-től kezdődően egyszerre 3 hónapra szóló fejadagnak megfelelő gabonát az alispán a hatósági ár lefizetése ellenében kiutalhasson. Budapest. 1946. szeptember 19. Bárányos Károly s. k.« Elnök: Kálmán Ferenc képviselő urat a viszonválasz joga megilleti. Kálmán Ferenc (kg): T. Nemzetgyűlés! Ennek az interpellációmnak az elmondására az adott okot, hogy illetéktelen egyének avat­koztak bele a közellátás ügyéhe. En nemi a pár­tokat teszem ezért felelőssé, hanem a pártok­ban levő 'bizonyos kis, hatalmas egyéneket, mert ezek a kis, hatalmas egyének még .mindig ott vannak a párt, valamiint a szakszervezet élén. Ez az asszonyi elgondolás egyébként szinte mosolyt érdemelt volna, de ez az eljárás eset­leg átterjedhet Hajdú megyéből az ország többi részére is, s éhből olyan válságos állapot következhetnék, amely veszélyeztetné a kor­mánynak helye» és pontról pontra betartott intézkedéseit, amelyek az általános kenyér­elosztási kérdést célozzák. Éppen ezért szeret­tem volna, ha a közellátásügyi miniszter úr vizsgálatot tartatott volna ezen a téren. Ez a vizsgálat kiderítette volna állításaim valódi­ságát, hiszen én a rendőrség könnyelműségét is megállapítottam, onert nem lett volna sza­bad ennek a kérdésnek odáig fajulnia, hogy majdnem tettlegesen bántották Hajdú megye alispánját,, mint abogy an 1 bántották a titkárát. Ëppen ezért a (belügyminiszter úrhoz is inté­zem interpellációmat. Egyébként a választ tudomásul veszem azzal a gondolattal, hogy nem fog többé ilyen helytelenség előadódni sem városunkban, sem a megyében, sem az ország más részén, mert hiszen ha ezt elharapódzni hagyjuk, ez a ke­nyér biztosítását és az ország közviszonyainak stabil állapotát is veszélyeztetné. Elnök: Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóz­tatnak-e a közellátásügyi miniszter úrnak az interpellációra adott válaszát tudomásul venni? (Igen!) A nesmaetgyűlés a választ tudomásul vette. Következik a közellátásügyi miniszter úr írásbeli válasza, Szabó József képviselő úrnak a beszolgáltatási kötelességnek a családvéde­lem szellemének megfelelő módosítása tárgyá­ban folyó évi augusztus hó 28-án előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíves­kedjék a közellátásügyi miniszter úr válaszát felolvasni. Gyurkovits Károly jegvző (olvassa): »T. Nemzetgyűlés! Szabó József nemzetgyűlési képviselő a, nemzetgyűlés 1946. évi augusztus hó 28-án tartott 56. ülésén interpellációt mon­dott el a beszolgáltatási kötelességnek a csa­ládvédelem szellemének megfelelő módosításá­ról. Az interpellációra a következőket vála­szolóin : .&• beszolgáltatása kötelesség megállapításá­nál kétféle rendszer lehetséges. Az egyik az elszámoltatás, a másik a kivetés. Az elszámol­tatási rendszernél a családvédelem teljes mér­tékben kifejezésre jut, mert a gazdálkodó csak a feleslegét köteles beszolgáltatni. A kivetési évi október hó 22-én, kedden. 20 rendszernél a gazdálkodó 'háztartása és gazdá­sági szükségletére csak korlátozottan lehet tekintettel lenni. A közellátási politika évek óta már a kivetési rendszert követi, amit az a körülmény magyaráz, hogy a kivetés mellett iukábib lehet a tervszerű gazdálkodást biztosí­tani, mint az elszámoltatási rendszernél. A ki­vetési rendszer is ismeri a beszolgáltatási kötelesség mérséklését indokoló körülmények alkalmazását. Az idei kivetési rendszer már a kötelesség egyénenkénti megállapításánál ép­pen a család vé del em. szempontjából kedvez­ményt biztosított, amennyiben gyermekenkiint fél kat. holdat a foesc&olgáltatási kötelesség alól mentesített. Ezen túlmenően a legkülönbözőbb, gazdaságilag, tehát tárgyi és nem : személyi alapon elfogadható további kedvezményeket' nyújtott, ami a sokgyermekes gazdálkodók javát is szolgálja. Ezek közül a kedvezmények közül különösképpen ki kell emelnem a ga­bonatermés eredményéhez igazodó mérséklését a beszolgáltatási kötelességnek. A tárgyi ala­pon nyújtott kedvezmények sorozatába nehezen illeszthető be a személyi körülményeken nyugvó kedvezmények adása. A kedvezmények adásában elmentem és elmegyek a jövőben is addilg a határig, ameddig az ellátatlan dolgo­zók ellátásának biztosítása megengedi. Az interpelláló képviselő úr sok gyermek címén újabb engedmény adását kéri. A tárgyi alapon már eddig nyújtott és még ezután nyújtandó kedvezmények a megállapított beszolgáltatási kötelesség mértékének figyelembevételével nem teszik lehetővé a beszolgáltatási kötelesség további általános mérséklését. Az őrlési dézsmának a gyermeklétszám alapján való általános mérséklését a részle­tekre tekintettel nem tartom lehetségesnek. A dézsmának tárgyi alapon, tehát a kifejezetten Ínséges vidékeken való mérséklését nyomban tervbe vettem és ennek érdekében az előkészítő intézkedéseket már megtettem. Kérem a t. Háztól válaszom tudomásul vételét. Budapest, 1946 szeptember 25. Bárányos Károly s. k.« Elnök: Szabó József képviselő urat a vi­szonválasz joga. megilleti. Szabó József (kg): Tudomásul veszem! Elnök: T. Nemzetgyűlés! Kérdem, méltóz­tatnak-e a közellátásügyi .miniszter úrnak az interpellációra adott válaszát tudomásul venni? (Igen!) A nemzetgyűlés a választ tudomásul vette. Következik a közellátásügyi miniszter úr írásbeli válasza Móosán József képviselő úr­nak a vadászjegyek és a fegyvertartási enge­délyek tárgyában folyó évi augusztus hő 28-án előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, sziveskedjék a köz­ellátásügyi miniszter úr válaszát felolvasni. Gyurkovits Károly jegyző (olvassa): »Mócsán József nemzetgyűlési képviselő a nemzetgyűlés 1946. évi augusztus hó 28-án tartott 56. ülésén a belügyminiszter és pénz­ügyminiszteren kívül hozzám is interpellációt intézett az idei vadászat kérdéséről. A magam részéről az interpellációra a következőket vála­szolom: Az ellátatlan lakosság ellátásának biztosí­tása céljából az idén is számításba vettem a vadhúst. Ez a körülmény indokolttá teszi, hogy a magam részéről mindent elkövessek a vadászat lehetővé tétele és eredményessége ér­dekében. Hangsiilyozottan kell azonban rámu­tatnom, hogy a hatáskör szempontjából a köz*

Next

/
Oldalképek
Tartalom