Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.
Ülésnapok - 1945-72
271 A nemzetgyűlés 72. ülése 1946, évi he lyeít csupán 7.5 százalék, tehát annak fele irányoztassék elő. Ezeknek a rendelkezéseknek figyelembe vételével a 2, címnél, tehát a nemzetgyűlés • igazgatási költségeinél a személyi járandóságok összege 191.000 forinttal emelkedik, amely öszszeg a rendszeres, állandó illetményeknél felmerült 228.010 forint többletkiadás és a nem rendiszeres illetményeknél ellért 37.010 forint csökkentés egybevetéséből származik. Ugyanennek a rendelkezésnek végrehajtása során a 3. címnél, tehát a nemzetgyűlési örséernél a személyi járandóságok összeige 12.000 forinttal emelkedik, amely többletkiadás a rendszeres, állandó illetményeknél felmerült .17.508 forint többletkiadás és a nem rendszeres illetményeknél elért' 5508 forint csökkentés egybevetéséből származik. Végösszegében tehát a nemzetgyűlés kiadása 203.000 forinttal; emelkedik, úgyhogy a végösszeg az eddigi 12,150.000 forint helyett 12,353-000 forint lenne. Tisztélettel kérem a gazdasági bizottság jelentésének tudomásul vételét. Elnök: Kíván valaki a jelentéshez általánosságban hozzászólni 1 ? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, 'méltóztatnak-e a nemzetgyűlés gazdasági bizottságának jelentésében foglalt költségelőiráányzat-módosítást általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni? (Igen!) Ha igen, akkor határozatilag kimondom, hogy a nemzetgyűlés a gazdasági bizottság jelentésében foglalt költségelőirányzatmódosítást általánosságban a részletes tárgyalás <alapjáiiil elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Következik a költségelőirányzat módosítása 2. címének tárgyalása. Kérem a jegyaő urat, szíveskedjék a 2. címet felolvasni. Kiss Károly jegyző (felolvassa a .2. és a 3. címet, amelyekét a nemzetgyűlés hozzászólás nélkül elfogad). Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e a költségeüőirányaat-módosítás 2—3. címének keretén belül az utalványozásra a ntímizetgyűlés elnökiét feljogosítani? (Igen!) A nemzetgyűlés a költségelőirányzat-módosítás 2—3. cím alatti részét elfogadja és annak' kerettében az utalványozásra a nemzetgyűlés elnökét feljogosítja, Horváth János képviselő úr, mint a nemzetgyűlés közgazdasági és közlekedésügyi, valamint igazságügyi bizottságának előadója kíván jelentést tenni. Horváth János (kg) előadó: T. Nemzer gyűlés! Vain szerencsém benyújtani a nemzetgyűlés közgazdasági és közlekedésügyi, valamint igazságügyi bizottságának együttes jelentését a szövetkezetekről szóló törvényjavasílat tárgyában. Tisztelettel kérem a jelentés kinyomatását, szétosztását és napirendre tűzését. Elnök: A beadott jelentést a nemzetgyűlés kinyomatja, tagjai között szétosztatja s annak napirendre tűzése iránt később fogok a t- Nemzetgyűlésnek javaslatot tenni. Napirend szerint következik a házasságon kívül született gyermek jogállásáról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik a feliratkozott szónokok közül? Hegyes^ János jegyző: Nagyiván János! Nagyiván János fmsz): T. Nemzetgyűlés! november hó 29-én, pénteken. 272 A törvénytelen gyermekek sorsa tulajdonképpen az egész nemzet sorsa.. Mindannyiunknak kötelessége, hogy a törvénytelen gyermekek sorsának javítását célzó rendelkezéseket magunkévá tegyük, de rá kell mutatnom arra ishogy a törvényes gyermekek érdekeit, jogait nem lehet megsérteni, s nem lehet az örökösödési jogot feláldozni. Nem az a célunk ugyanis, hogy megrövidítsük ezzel a hárommillió család gyermekeinek jogait, hanem az a célunk, hogy felemeljük a törvénytelen gyermekek életszínvonalát, biztosítsuk az ő jogaikat is. Ennek azonban megvan a lehetősége más alapon is. Kötelességünk tehát ezzel a'' kérdéssel behatóan foglalkozni. Amikor viharos i háborúk száguldanak át országokon, azt látjuk, hogy ezeknek nagyon sok szerencsétlenje van az életben. Nemcsak fegyverektől sebesülnek meg emberek, hanem erkölcsileg is és ezek a viharok mély sebeket ütnek- Nagyon, sokszor előfordul, hogy ezeknek a törvénytelen gyermekeknek az apja talán nem is idevaló, ebből a szemszögből is foglalkoznunk kell tehát ezzel a kérdéssel, hogy megteremtsük végre a rendes jogalapot, T. Nemzetgyűlés! Igaza van a törvényjavaslathoz hozzászólt annak a képviselőnek, aki azt mondotta, hogy a férfitársadalom az összes népesség 40, a nőtársadalom pedig 60 %-át teszi ki, tehát ennek a 20%-nak is jogai vannak. Igaza van, jogai vannak, törvényes keretek és formák között. A törvényes formák között élő családok érdekeit azonban, amint mondottam, ebben az esetben sem áldozhatjuk fel. Meg kell mondanom, hogy a társadalomból nemcsak bűnös férfiak, hanem bűnös nők is kerülnek ki. (Mozgás.) Nekünk az a célunk, hogy azt az emberi hajtást, amely megszületett, lehetőleg'mentsük meg és neveljük fel ä nemzet • számára, (Közbeszólás a szociáldemokratapárton: Ezt akarják!) ez iái célunk, de nem úgy, hogy az a 20 %> nő, — tisztelet a kivételnek — vadászterületnek használja ki a három millió magyar családot. (Egy hang a szociáldemokratapárt soraiban: Szegény védtelen férfiak! — Derültség.) T. Nemzetgyűlés! Ezen lehet mosolyogni. Sokkal komolyabban kell azonban foglalkozni a kérdéssel. Jó lenne, ha mindannyian igazak volnánk mi, élő emberek, de a hamis tanuk is nagyon sokan vannak. Nem a mai időkből, hanem a régebbiekből, az 1914—18-as háborúból kénytelen vagyok idehozni példaképpen, hogy milyen veszélyt rejt magában. Én azt mondom, amikor törvényeket építünk, sokszor kénytelenek vagyunk törvényeket rombolni, mert az írott törvények sokszor ellenkezésbe jutnak a természeti törvényekkel, az élet törvényeivel. Ezt is mérlegelnünk kell. Nagyon vigyáznunk kell tehát arra, hogy amikor rombolunk, ne rosszabbat építsünk annál, ami megvan. A rossz dolgokat meg kell szüntetnünk. Nekem volt egy esetem, egy mellém beosztott katonával. Kinn voltunk a fronton. Én az 1914—18. évi világháborúban több mint három évig voltam, mégpedig három fronton. Amikor a háború végetért, kéjt év múlva jelentkezett nálam az egyik dorozsmai katona és megkérdezett: emlékszem-e arra, mikor volt ő itthon 1917-ben szabadságon? Persze, hogy emlékeztem, mert én 1918-ban jöttem haza másodszor szabadságra, 23 hónapi frontszolgálat után. Amikor hazafelé mentünk, azrt kérdezte
