Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.

Ülésnapok - 1945-72

267 A nemzetgyűlés 72. ülése 1946.. évi * Ha tehát többem is hozzászólhatnak az elő­adói jelentésekhez, untot négyen, akkolr lehetne nyolc-tíz hozzászólás is és ezeknek 1 meghosszab­bítása mind olyan mérhetetlen időt tvenne igénybe» aani nem volna (indokolt Én is el­ismerem, hogy. a döntés akkor megnyugtató, ita az ügy minden oldalát kellően meg lehet világítani, azonban az előkészítő eljárást le­folytatja az összeférhetetlenségi (bizottság, annak előadója a legrészletesebb jelentéssel kell hogy jöjjön a nemzetgyűlés plénuma elé. Mind a tényállást, mind a bizonyítási eljá­. rásnak teljes anyagát közölnie kell a Ház píé­nnmával és akkor jön még az esetleges kisebb­ségi vélemény, amely szdn'téni teljes részletes­séggel fogja ismertetni az ügynek minden egyes legkisebb részletét is. (Dénes István (pk): De mi nem ítélkezünk.) t Teljesen felesleges tehát, hogy négy hozzászólásnál több enged­tessék. (Dénes István (pk): Mi indokolja?) Mél­tóztassék a házszabályok rendelkezéseit figye­lembe venni, máshol is tartalmaznak ilyen Motür-rendelkezéseket, (Zaj a szabadságpárt ^óraiban.) mind a napirend megállapításánál, mind a mentelmi ügyeknél, tehát nem lehet kivételt tentni az összeférhetetlenségi ügyekkel sem. Ezért tisztelettel kérem» méltóztassék az előadód javaslatot elfogadná. (Helyeslés a kis­gazdapárt sormban. — Dénes Istvám (pk): Klotür! Klotür!) Elnök: A vitát bezárom. A tanácskozást be­fejezettnek nyilvánítom, következik a határ o­Kathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e aas összeférhetetlenségi eljárás szabályainak előkészítése tárgyában előtterjesztett jelentést általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni! (igen! Nem!) Akik elfogadják, mél­tóztassanak felállni. (Megtörténik.) Megállapí­tom, hogy .a Ház többsége a jelentést a részle­tes tárgyalás alapjául eMogadta. Következük a részletes tái*gyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az 1. §-t felolvasni. Hegyesi János jegyző (felolvasna az 1. §-t, amelyet a nemzetgyűlés hozzászólás nélkül eb fogad- Felolvassa a 2. §-t) Elnök: A 2. §-hoz Slachta képviselőtársunk kér szót. Slachta Margit (pk): T. Nemzetgyűlés! A sziaíkasz első bekezdése csak egy-egy ülés­szakra kívánja megválasztatni az összeférhe­tetlenségi bizottság tagjait. Tudjuk, hogy ebiben az a gondolait fejeződik ki. hogy minden ülésszaknak az aktuális politikai iránya érvé­nyesüljön a bizottságiban. Már pedig a bírás­kodást függetleníteni kell a poliitákali áram­latoktól és a pillanatnyi hangulatoktól. Azon­kívül a bíráskodásban ki kel alakulnia egy bizanyas \gyakorlatnak . Ha tehát üiéssizakon­ként választják az összeférhetetlenségi bizott­ság tagijait, akkor egyrészt alá vannak vetve az ítéletek a mindenkioirii politikád hangulat naik, legalább is fennáll ez a veszély» másrészt pedig nem tud kialakulni a szükséges gyakor­lat Ennélfogva ahelyett, hogy minden ülés­szakra válasszák az összeférhetetlenségi hizoltft­ság tagjait, minden ciklusra, tehát az egész cáklusria kell őket választani. Indítványom tehát az, hogy a 1 » első bekez­dés így hangozzék (olvassa): »Az összeférhe­tetlenségi bizottság tagjainak száma 15,akiket a nemzetgyűlés megalakulása uítán az egész nemzetgyűlés tartamára választ.« Elnök: Az előadó úr kíván szólni. Révész László (kg) előadó: Tisztelettel ké 1 rem. a javaslatnak íaz eredeti szövegben való november hó 29-én, pénteken, 268 elfogadását. Kérésemet talán azzal indokolom meg, hogy münden bizottságot egy-egy ülés­szakba választanak. Semmi különös indoka nem volna, hogy ezt sm egy bizottságot kivé» telesen a nemzetgyűlés egész tartamiária vá­lasszák meg. Nem tudom magamévá tenni azokat aa aggályokat, amelyeket képviselőtársnőnk fel­sorakoztatott javaslatának megokolására, sem a politikai hangulatra célozva, sem pedig arra célozva, hogy a gyakorlatot ezek a bizottsági tagok fogják majd kialakítani és ismerni; Ea a gyakorlat közkinccsé fog válni, mimdenM ismerni fogja, de különben is semmi akadálya nincs annak, hogy a nemzetgyűlés, ha úgy találja helyesnek, ugyanazokat a. tagokat vá­lassza meg újból és újbóli a nemzetgyűlés egész tartania alatt. Nem tartanám azonban megokoltnak, hogy a nemzetgyűlés szabad rendelkezési joga ezen a téren korlátokat szen­vedjen. Ezért kérem a javaslatnak az eredeti szövegben való elfogadását. Elnök: Slachta képviselőtársunk javaslatát a házszabályok 83. §-a alapján szavazás alá nem terjeszthetem, ezért a 2. %-t, lényegében meg nem támiiadtatván, elfogadottnak jelen­tem ki. Következik a 3. § tárgyalása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felovasni Hegyesi János jegyző (felolvassa a javas­lat 3—5- §-ait, amelyeket a nemzetgyűlés hozzá­szólás nélkül elfogad. Felolvassa a 6. §-t. — Slachta Margit (pk): A 6, §-ho» én kérek szót!) Elnök: Slachta Margit képviselotarsunlkat illeti a soó. Slachta Margit (pk): T. Nemzetgyűlési A 6. § azt mondja, hogy az eljárás mindig- csak a bizottsághoz utasított összeférheitetlen&egi eset megvizsgálására és megfelelő javaslat tételére terjedhet ki. Szükségesinek tartanám ezt kiegészíteni azzal 1 , hogy ha gylanu merül fel,, hogy más összeférhetetlenségi eset is fenn­forog ugyanazzal a képviselővel szemben, akkor az összeférhetetlenségi bizottság tegyen javaslatot a házelnöknek, hogy hivatalból tár­gyalás alá vétesse ezt a be nem jelentett; de alapos gyanúra okot szolgáltató esetet is. (Török Julia (szd): Tessék bejelenteni!) Elnök: Az előadó úr kivan szólni! Révész László (kg) előadó: Ntem kívánok. Elutasítani kérem az indítványt. Elnök: Minthogy Slachta képviselőtársunk indítványát la házszabályok 83. §-ai alapján szavazásra nem «tehetem fel, ennek folytán a szakaszt, meg nem támadítlatván, elfogadott­nak jelentem kii.. Következik a 7. §, Hegyesi János .iegyző (felolvassa a javas­lat 7—18. §'ait. amelyeket a nemzetgyűlés hozzászólás nélkül fogad el. — Felolvassa a 19. §-L) Elnök: A 19. § meg nem támadhatván (Slachta Margit (pk): Szót kérek!), azt elfoga­dottnak jelentem ki. (Dénes István (pk): A házszabályokhoz kiérek szót!) Képviselőtársunk tudta, hogy melyik sza­kasz követíkezlik, máélrt nem , iratkozott fiel? (Slachta Margit (pk): Csak meg kivánom álla­pítani, hogy amikor jelentkeztem, az elnök úr még nem mönüitia ki a határozatot!) Szívesked­jék idejében feliratkozni. Következik a 20. § tárgyalása. (Dénes Ist­ván (pk): Szólt! kérek!) Miért nem jelentkezik a képyiselő úr a jegyző úrnál? (Dénes István

Next

/
Oldalképek
Tartalom