Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.

Ülésnapok - 1945-72

263 À nemzetgyűlés 72. ütése 1946.. évi ennek a bíróságnak vagy bizottságnak a ki; alakulása — amennyiben lehet — a pártoktól •'• függé

tien legyen, neçsak titkosan választasséki hanem legyen meg a lehetőség arra is, hogy ez a döntő szerv ne a pártok és pártvezérek .akaratából állíttassák lissze.. '•'••/•• Ennélfogva'én a zsűrinek — őszintén mcg; 'mondóin— barátja vagyok, jobban biztosítva " látom' benne azokat az érdekeket, amely érde"kek miatt az összeférhetetlenségi törvényt megalkotják. aggályosnak találom, hogy ebben a tekin: tétben _ a plénum döntsön az Összeférhetetlenségi bizottság javaslata alapján. A pártbíráskodás nem fog beválni,-különösön, nem fog be- válni akkor, ha a nemzetgyűlésnek nem lesz meg a nyugodt atmoszférája és egymást kö••7 vétik az összeférhetetlenségi bejelentések. Ebiből- egy olyan harc lesz, amely a nemzetgyű;'>•-• lés tekintélyét, függetlenségét nem fogja elő• •*•''Segíteni. Ezért én.. megfontolásába ajánlom a t. - "Nemzetgyűlésnek azt, hogy ha már egy állandó bizottságot kreál, amely állandó bizottság a_ pártok elhatározásából személyenkint állíttatik össze, akkor legalább a bíráskodást •juttassák egy sorsolás útján összeállított zsűrinek, mert így az is előállhat, hogy a kisebbségi pártok nem fognak (képviseletet kapni az összeférhetetlenségi bizottságban. Ez az én nézetem, amelyet őszintén meg kellett mondanom.. Meg akarom említeni ezenkívül a szabályzatnak néhány olyan hiányosságát, amelyek az előadó úr szíves figyelmét megérdemlik. Az egyik a 7. §. A 7. §-ban nincs biztosítva az, hogy az a képviselő, aki ellen összeférhetetlenségi bejelentést tettek, az iratokat megtekinthesse. Ezt be kell illeszteni, hogy ha vádat , emelnek egy képviselő ellen, akkor neki .riemcsák a bejelentést, hanem a bejelentés bizonyítékait is joga legyen megtekinteni. Hiába •hivatkozunk itt a perrendre, ennek a jognak "biztosítása feltétlenül szükséges.' A 8. % ($) bekezdését is aggályosnak tartom. Eszerint az érdekelt és a bejelentő képviselő mindaddig, amíg a tárgyalást befejezettnek nem nyilvánítják, írásbeli előterjesztéseket is tehet. Én, t. Nemzetgyűlés, a frankper kisebbségi előadója voltaim.

18 Vannak, 'akik még emlékeznek a frankper tárgyalására. Ott, amikor már nagyon nehéz kérdéseket kezdtünk tárgyalni, a többségi párt vizsgálóbizottsági tagjai egyszerűen azt mondották, hogy most a vitát befejezzük, vitának tovább helye nincs. Azt szeretném, hogy. ezeket a kérdéseket ne lehessen így elintézni és ne lehessen csak úgy egyszerűen kimondani, hogy most már be van fejezve az eljárás, hanem a teljes bizonyítás pro és kontra terjesztessék elő. Ezt Sem látom teljes mértékben biztosítva. Ugyancsak aggályosnak látom a 12. § utolsó bekezdéséi Ez azt mondja, hogy mellőzni kell az, olyan tanú kihallgatását, aki : külföldön, vágy ismeretlen helyen van. Ezt megint másképpen kellene szabályozni, mert lehet, hogy éppen az a koronatanú, aki külföldön, vagy ismeretlen helyen van. így félig elintézve mégse lehessen" egy ügyet a nemzetgyűlés plénuma elé hozni és egyszerűen megállapítani, hogy az a tanú külföldön vagy ismeretlen .helyen van, ne lehessen ezzel egy 'Összeférhetetlenségi ügyet elmellőzni, hanem történjék intézkedés azirányban, hogy az * november hó 29-en, pénteken. 264 I külföldön vagy ismeretlen* helyen levő tanú megtaláltassék és az összeférhetetlenség kér| dése abban az esetben is rendeztessék. Nem látok intézkedést arra az esetre, ha I az a tizenöt úr, aki most az összeférhetetlenj ségi bizottság tagja lesz, aki tehát ezekben a ! kérdésekben határozni fog, kezd el nem járni I az összeférhetetlenségi bizottsági ülésekre. ; Márpedig mi lesz akkor az összeférhetetlen! ségi ügyekkel, tekintve, hogy a határozaiké| pességhez nyolc tag jelenléte szükséges. Mi a | szankció azokkal szemben, akik miután megI választották őket és azt a tisztséget élvállalI ták, mert kötelesek is voltak elvállalni, ennek a kötelezettségnek nem tesznek eleget és meg ! nem jelenésükkel az egész összeférhetetlenségi kérdés elbírálását lehetetlenné teszik? A 8. § (3) bekezdése nekem más ' szempontból is aggályos. Ez azt mondja, hogy az a képviselő, aki ellen összeférhetetlenségi bejelentést tettek, ha beteg vagy távol vaii, egy másik képviselőt bízhat meg védelmével. Én a .védelmet már a bizonyítás érdekéből is alaposabban biztosítanám és sokkal helyesebbnek 1 tartanám, ha nemcsak betegség vagy távollét esetén lehetne mást megbízni a védelemmel, ' hanem az illető képviselőnek egyébként is joga legyen egy képviselőtársát felkérni, hogy őt a bizottság előtt képviselje. Ugy hiszem, ezek mind olyan kérdések, j amelyeknek szabályozását módosítani lehetne ! és ezzel ezeket a kérdéseket mégis csak úgy ! amennyire jobban lehetne rendezni. T. Nemzetgyűlés! Ami már most a plénum ! eljárását illeti, erre nézve részletesebb szabá! lyok "nincsenek megállapítva. Meg vannak álla! pítva a hozzászólás lehetőségei. Nem is tudok ezzel kapcsolatban mást mondani, csak azt, hogy én aggályosnak látom ezeknek a kérdéseknek a plénumban való eldöntését és sokkal helyesebbnek tartanám, ha az összeférhetetlenj ségi bizottság által összeállított zsűri döntené el, mert különben vita támad és a vita eredI menye .megint a pártszempontoktól függ. I Ezért nekem aggályom van a plenáris^ döntés ! ellen, de sajnos, meg kell állapítanom, i hogy ez a kérdés már rendezve van, mert hii szén magában a törvényben is benne foglal| tátik. Andi most a költségeket illeti, azt kell mon1 dánom, hogy igen helyes az a szabályozás, í hogy a költségek abban az esetben, ha a képi viselőt összeférhetetlennek nyilvánítják, a nemj zetgyűlést terhelik, — másképpen amúgy sem I hajthatók be — mert a nemzetgyűlés érj deke, hogy az összeférhetetlenségi helyzeteket megszüntesse. De ha most elkezdődnek ezek a dolgok és nap-nap mellett jönnek majd az egyes bejelentések, akkor alaptalan bejelentés esetében máskép kellene eljárni. Ezeket a költségeket a múltban az illető alaptalan bejelentőknek kellett megtéríteniök. A magam részérói ezt ma is indokoltnak tartanám és erre az előadó úr figyelmét felhívom. T. Nemzetgyűlés! Mivel itt bíráskodás fog történni, ennélfogva legfőbb aggályom mégiscsak ezzel kapcsolatos és az- a nézetem, hogy ezt a bíráskodást ezekben á kérdésekben egy tisztára pártfegyelem alatt álló és pártok szerint tagozódó nemzetgyűlésre, illetve egy ilyen bizottságra bízni nem lehet, . de legalábbis meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a bizottság tagjai pártfegyelemitől függetlenül tisztán belső bírói kogniciójuk, meggyőződé-