Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.

Ülésnapok - 1945-72

253 À nemzetgyűlés 72. ütése 1946. évi lásia tárgyában, Döbrentei Károlyné képviselőtársunk pedíig a 'drágaság: kérdésében napirend előtti felszólalásra kértek tőlem engedélyt. Az engedélyt képviselőtársainknak megadtam. B. Rácz István képviselő urat illeti a szó. B. Rácz István (kg) : T. Nemzetgyűlés! A magyar nép fejlődése mindig az európai fejlődés után, elkésetten ballagott. A Habsburgok uralomra jutásával a főúri réteg 'Csalk egészen nehezen, fogcsikorgatva engedett előbb a nemesség, később pedig a nép történelembe kerülésének. A társadalmi, a szociális fejlődést illetőleg, ha pillanatokra együtt is haladtunk az európai fejlődéssel, mindig az alsó, az elnyomott néposztályok forradalmi kísérleteivel találkozunk. Ilyen volt Dózisa György, a reformáció, az ellenreformáció, Rákóczi és Kossuth kísérlete. Az lailsóbb néposztályok elindulásának nemcsak a nemzeti függetlenség, de a szociális nyomorúság is oka volt. Hogy nem értünk el eredményeket, azt azzal magyarázhatjuk, t. Nemzetgyűlés, hogy a függetlenségünk védelmében elindított küzdelmeket rendszerint a németek, 1849-ben a cári seregek verték le s^ a vereséggel elsikkadtak a megoldásra váró társadalmi, szociális kérdések. így maradtunk el a fejlődésben is. Így történt, hogy az első világháború feudális vezetőréteget talált még az országban és ígv érthető, hogy a nép legszélesebb rétege, a parasztság, szinte gyarmati 'nyomorban, szellemileg pedig «ötét tudatlanságban élt. Az 1920 után következő időket is innen érthetjük meg. A Trianon utáni nevetséges földosztás, az antiszemitizmus mesterséges szítása arra voltak jók, hogy közben a felsőbb osztályok, a régi vezetőréteg szövetkezhessenek a majdnem teljesen sváb középosztállyal és, visszaállítsák a világháború előtti állapotokat. Így tékozolták el azt a történelmi pillanatot, amikor a demokrácia útjára lépve rohaimilépéssel elindulhattunk volna a fejlődés útján. Történelmiünk fejlődésében a magyar parasztság mindig a legalsóbb réteg volt, amelynek csak kötelességei voltak, de jogai nem. A vezetőrétegek igyekeztek a parasztságot tudatlanságában megtartani. Gondosan 'őrködtek azon, nehogy egymásra találjanak, szervezked

1ni tudjanak. A magyarságot, a nemzeti függetlenséget mégis hosszú századokon keresztül a parasztság őrizte és védelmezte, nyelvében, a népidalokban, a kuruc nótákban, Petőfi, Arany verseiben és fegyveresen Dózsa György, Rákóczi és Kossuth zászlaja, allait. A magyar parasztság fojtogató gazdasági nyomorúságát, jövendőjének kilátástalanságát a földreform megoldotta. Megnyitotta az egészséges gazdaságii fejlődésnek, az önállilókisparaszti gazdaságok kialakulásának lehetőségét. De hogy a demokráciát állandó életformájává tegyük a magyar népnek, szükséges a parasztság mind nagyobb arányú bekapcsolása az állami vezetésébe s szükséges a parasztság fiainak értelmiségivé nevelése, a polgárság, a középosztály önoélúságának felszámolása, az értelmiségivé nőtt parasztság és munkásság és a néppel közösséget vállaló polgárság megfelelő elosztású közös vezetésének biztosítása. A parasztság tehetséges fiainak képzése, korszerű ismeretekkel való felszerelése a nevelés feladata. Egyetemekre, főiskolákra, sőt középiskolákba kell eljutnia a parasztság tehetséges fiainak. A magyar kormánynak és társadalomnak meg kell teremtenie az olesó vagy ingyenes tanulás lehetőségét. Középiskolás és főiskolás kollégiumokat kell tehát építeni. Kolíiégiunovember hó 29-én, pénteken. Í354 mokat, amelyek a közösségi életen keresztül fellegvárai lesznek a magyar demokráciának. Az új magyar vezetőréteg nevelésére alakult a Magyar Kollégiumi Egyesület, atmefoy célkitűzését így határozta meg: Magyarország demokratikus iijjáalakulásának szolgálataiban a parasztság és munkásság mindkét nembeli tehetséges és arra rászoruló gyermekei számára a művelődés és továbbtanulás biztosítása: a parasztság és munkásság gyermekei, illetve a parasztsággal és munkássággal közösséget vállaló fiatalok részére népi kollégiumok létesítése és fenntartása; paraszti és munkásszánmazású szeg'ény és tehetséges gyermekek részére imár fennálló kollégiumokban és diákot thonokban ingyenes vagy kedvezményes helyek biztosítása ; paraszti és anunkásszármazású szegény és^tehetséges gyermekek részére tanulmányaik sikeres elvégzéséhez megfelelő szellemi és anyagi támogatás nyújtása; az egyesület által alapított és fenntartott népi kollégiumokban nevelő döftek részére bel- és külföldi ösztöndíjak juttatása, illetve kieszközlése; a nép legszélesebb rétegeivel nemcsak összekapcsolódni tudó és akaró értelmiség nevelése, hanem ennek érdekében a népi kollégiumokban ne vélekedettek részére az állam és társadalom ügyeinek vitelében számarányuknak meigfelélő vezetés biztosítása; az egyes kollégiumokon belül a fiatalok közösségi életében a magyar világnézet biztosítása, T. Nemzetgyűlés! Magyarázattal tartozunk, mi az az alapszabályokban is szereplő népi kollégium. Megmondjuk őszintén, a kollégiumok lakóinak körülbelül 70-—75% -át paraszt- és mnnkásfiúknak kell kitennlök. A felvételnél számításba esik a paraszti származás, de ez egyedül még nem belépőjegy, ment a legfontosabb mégis a tehetség, a tanulmányi eredmény. A Magyar Kollégiumi Egyesület a kollégiumokba való felvételnél nem kívánja lezárni a kapukat az értelmes polgári fiatalság felé sem. A falusi tanítóknak, orvosoknak és egyéb értelmiségi embereknek tehetséges' fiai számára nyitva állnak a kollégiumok kapui. A Magyar Kollégiuma Egyesület a kollégiumok; alakításaival azt kívánja lehetővé tenni, hogy az iskola várasoktól távoleső falvak tehetséges, de szegény fiai ne essenek el a művelődés lehetőségétől. A most megalakuHó kollégiumok nem lehetnek csak eigy ideológiának, egy hatalmi csoportosulásnak a kiszolgálói, mint a múltban, de nem lehetnek az ügyes helyezkediők, a protekciós buták szállásai sem, mint Horthyék idejében. A belső közösségi élet kialakulásával, a feladatok és a felelősség megosztásával öntudatra, gerincességre, a nagy igazságok szolgálatára, a testvéri szeretetre kell nevelni a fiatalokat. A szabad szelleaiinek, e fenséges emberformáló erőnek kell élnie és lüktetnie a fiatalok közösségében, amint valamikor a XVI—XVII. században a nagyszombati, debreceni, kolozsvári, nagyenyedii kollégiumokban. Az öntudat, a felelősségérzet, a közösségvál'llalás kialakítása a nevelés feladata. A kollégiumok építése, berendezése, felszerelése, az arra rászoruló szegény diákok segélyezése, külföldi tanulmányi ösztöndíjak létesítése azonban anyagi kérdés. Nagyon súlyos anyagi kérdés, mert Magyarország nemcsak elvesztette a háborút, de meglehetősen tönkre is ment. Középiskolás kollégiumot szinte mindem jer lemtősebb iskolavárosban kell állítani. Az egyetemi városoknak középiskolás és főiskolás kollégiumokra egyaránt szükségük van.