Nemzetgyűlési napló, 1945. IV. kötet • 1946. október 22. - 1947. január 24.

Ülésnapok - 1945-70

2%1 A nemzetgyűlés 70. ülése 1946. szerint amennyiben az említett közületi szervek az engedély megadása iránti kérelmüket nem terjesztették elő és a gépkocsit ©nélkül, illetőiéig" az engedély iránti kérelem elutasítása ellenére használnák a gépbocsi felett rendelkező hatóság vezetője, illetőleg a gépkocsit államköltségen használó tagja vétséget követ el és 5 évig terjedő fogházzal büntetendő. Kérem a tisztelt Nemzetgyűlésit, hogy válaszomat tudomásul venni szíveskedjék. Nagy Ferenc s. k.« Elnök: Hegymagi Kiss Pál képviselő urat a viszonválasz joga megilleti. (Felkiáltások: Nincs itt!) A (képviselő' úr nincs jelen. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltózttaiik-e a választ tudomásul venni? (Igen!) A nemzetgyűlés a választ tudomásul veszi. Következik a pénzügyminiszter úr írásbeli válasza Jancsecz Imre képviselő úrnak az alkSaulmazettiaík kereseti adója és köamunkaváltsága átutalásáról folyó évi szeptember 18-án előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a válasz szövegét félolvasni. Hegyesi János jegyző (olvmsa): •»Tisztelt Nemzetgyűlés! '.'•',„ Jianeseez Imre nemzetgyűlési képviselő által »iaa alkalmazottak kereseti adója és közmunka válts ága átutalásáról« előterjesztett interpeltlációniak ügykörömet érintő, az. alkalmazottak kereseti adójának átutalásásna vonatfkozó részére válaszomat a következőkben adom meg: A képviselő úr azt kifogásoljia„ hogy az atkalmazottafc kereseti adója minden körülmények között a munkáltató székhelye r szerint illetékes községet (várost) illeti meg és megszűnt a lehetősége ann&ikl, hogy ezt az adót a munkavállaló latkíóhelye szerint illetékes község (város) kaphassa meg. Ezzel kapcsolatiban: rá kell mutatnom arra, hegy az (alkalmazott kereseti adója megszűnt. Helyébe az illet meny adó lépett, amely nek kivetésénél más elvek érvényesültek. Míg .az alkalmazottak kereseti adójának alanya a munkaválMó volt, addig az illetményadó a munkáltató személyes terhe és a munkavállaló szempontjaiból teHjeseni személytelen. , Éppen ez a most eimiített körülmény zárja ki a .jogosultságát annak, hogy az illetményladóbói olyan község vagy város részesedhessen, amely az ennél aiz adónál teljesen érdektélen munfcavállalló lakóhelye szerint illetékes. Az ily közületet az adózás említett elrendezése folytán a miultttal szemben valóban bevétel-kiesés éri, © kiesésért azonban — indokolt esetben — térítést nyújthat a »Közületeik Támogatási Alapja«. Kérem a tisztelt Nemzetgyűlést, hogy válaszomat tudomásul venni szíveskedjékDr. Ráca s. k,« Elnök: Janosecz Imre képviselő urat, a viszonválasz joga megilleti. (Felkiáltások: Nincs itt!) A képviselő úr nincs jelen. Méltóztatnak a választ tudomásul venni? (Igen!) A nemzetgyűlés a választ tudomásul vette. Következik iái fÖldmívelésügyi miniszter úr válasza Zákányi József képviselő úrnak a volt nyugdíjas uradalmi cselédeik) nyugdíjrendezése tárgyában folyó évi augusztus hó 28-án előterjesztett interpellációjára, Kérem a jegyző urtat, szíveskedjék a földmívé&ésügyi miniszter úr válaszát felolvasni. Gyurkovits Károly jegyző (olwass»a): »T. Nemzetgyűlés! A nieanzetgyűlés folyó évi n október hó 25-én, pénteken. â28 augusztus hó 28-án tartott ülésén Zákányi József nemzetgyűlési képviselő úr interpellációt intézett hozzám a volt nyugdíjas urjadalmi cselédek nyugdíj rendezése ügyében. Válaszom a következő: A volt uradalmi nyugdíjas gazdasági cselédek nyugdíj rendezési ügye a népjóléti • miniszter úr hktáskörébe tartozik. Minisztériumom ebben az ügyben a népjóléti minisztériummá] több-ízben! tárgyalt és így tudomásia van arról, hogy a népjóléti minisztérium ezt a kérdést a mezőgazdasági munkások társadal ombiztosí tásávat kapcsoltaiban k iadiandló rendeletben kívánta rendezni. Ezt a rendelettervezetet az egyik minisztertanács már tárgyalta és véleménynyilvánítás céljából a Gazdasági Főtanácshoz utasította. Kérem válaszom tudomásulvételét. Dobi István s. k., földhiívelésügyi miniszter.« Elnök: Zákányi József képviselő unat a viszonválasz joga megilleti. (Felkiáltások: Nincs itt!) A képviselő úr nincs jelen. Méltóztatnak a választ tudomásul venni? (Igen!) A nemzetgyűlés a választ tudomásul vette. Következik a földmívelésügyi miniszter úr válasza Németh Lajos képviselő úrnak a végrehajtóit földosztás igazságtalan volta tárgyában a telepítésekkel kapcsolatban folyó évi augusztus hó 8-án előterjesztett interpellációjára. r Kéírem a jegyző urat, szíveskedjék .a. földmívelésügyi miniszter úr válaszát felolvasni. Gyurkovits Károly jegyző (oZwssa): »Tisztelt Nemzetgyűlés ! Németh L&rjos nemzetgyűlési képviselő úr, a nemzetgyűlés folyó évi augusztus 28-án tartott ülésén interpellációt intézett hozzálm a földreformmal kapcsolatban előfordult igazsagiliaiansagok és méltánytalanságok miatt. Válaszami a következő: Tisztelt Nemzetgyűlés! Már m földreformra vonatkozó 600/1945. M. E, számú rendelet megalkotásánál is figyelembe vétetett az a körüilrnény, hogy lesznek, az országban községek, ahol az igényjogosult földmív es eket — igénybevehető nagybirtok hiányában — a község határán belül földhöz juttatni nem lehet. Éppen ezért már az említett alaprendelet is lehetővé tette, hogy ezeknek a községeknek lakossága olyan szomszédos község: határából elégíttessék ki, ahol a földbirtokreform céljára elegendő ingatlan van. Az alaprendelet végrehajtása során a 33.000/1945. F. M. számú rendeletben külön is történt erre intézkedés. Ennek a rendleletnek 35. §-a kimondijlaí, hogyha valamely község határában nincs igénybevehető ingatlan, de földigény lök vannak és a szomszédos községek határában ingatlan kerül kiosztásra, <ai földigénylőkről szóló kimutatást él kell készíteni és az illetékes megyei földbirtokrendező tanácshoz kell felterjeszteni abban a községben is, ahol ingatlan nem áll rendelkezésire. A megyei földbirtok-rendező tanácsos az ingatlanok felosztására vonatkozó határozataikban ilyen esetben kötelesei? voltak figyelemmel lenni a földdel nem rendelkező község igénylőire is. A gyakorlati végrehajtásban ez meg is történt. Igen sok olyan köiziség jutott a szomszédos községek valamelyikének hátárából ingatlanhoz, ahol egyáltalán nem volt kiosztható föld, vagy nem volt elegendő. Ezt a megoldást nem lehetett alkalmazni ott. ahol a szomszédos községekben sem állt ingatlan rendelkez<ésre. vagy az ingatlan oly Ikevés volt, hogy a községi Földigénylő Bizort-