Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.
Ülésnapok - 1945-55
275 A nemzetgyűlés 55. ülése 1SÍ6. zott, Titóraés hős partizánjaira-hivatkozik — és tegyük^ hozzá: joggal — s ezen az alapon/a győztesek asztalánál ül. Csehszlovákia viszont kormánya niagatartására hivatkozik, amely az ország német megrohanásakor tudvalevőleg Londonba tette át székhelyét, viszont népe körében nem akadt egy Tito marsall es a háfiború legvégéig nem akadtak hős partizánok sem, vagy legfeljebb nagyon csekély számban, sőfc néipének egy része, a csehszlovák államtesttől elszakaidlt Szlovákia hosszú évekén keresztül a fasizmus egyik leghűségesebb kiszolgálója volt- (Dénes István (pűt) : De volt egy Hachiájia!) 206 Románia viszont öirria hdvatikoizik, hogy kellő időben állt á;t a szövetségesekhez, sőt hadsereggel is elősegítette a szövetségesek győzelmét. Bizonyára Ausztria és* más nemzetek is hivatkoznak valamire. Magyarország kormánya a legutóbbi időkig — sajnos —-i nem hivatkozott ilyenszerű tényekre, hanem talán túlőszintén, túlmarcangoló módon és túlzott becsületességgel — ha azt ennek lehet nevezni —.beismerte, hogy bűnös a háború kiterjesztésében és csak utalt azokra a körülményekre, amelyek a háborúba sodorták az országot és azokra a> rombolásokra, amelyeket a háború az országiban végzett és szomszédainktól eltérően, akik majdnem mind a győzők asztalához ültek, illetve akartak ülni, helyzetének 'méltánylását és igazságos döntést kért. ' r ' Magyarországnak, mikor látnia kellett, hogy szomszédaink mind csak előnyöket akarnak kicsikarjii a maguk számára és a szövetségesek által hirdetett igazságos békéért egyik sem volt hajlanídió meghozni a legesekér lyebb áldozatot sem, sőt Magyarország^ számára igazságtalannak érzett előzetes elöntések is történtek Parisban, el kellett térnie ettől a bűnbánó, pusztán önmagát okoló és célszerűtlennek bizonyult magatartástól. ^A magyar kormány nyugati útja alkalmával a békekérdésekkel kapcsolatosan már konkrét erkölcsi igényekkel is fellépett. Nézzük meg hát, mi az az erkölcsi bázis, amelyre a magyar nép a maga igazságos és méltányos béke iránti kérelmét alapítja. Magyarország népe és így v a magyar kormány a maga békeigényeit először is arra az áldozatos népi magatartásra alapítja, amelynek folyományaként 1944 március 19-én bekövetkezett Magyarország német megszállása, ami á németeknek súlyos erkölcsi vereséget és ennélfogva a szövetségeseknek erkölcsi diadalt jelentett, Magyarországnak pedig — amint azután .az események később megmutatták — tönkretételét és ' kirablását okozta; Magyarország népe is hivatkozik "tehát arra, ;' hogy németellenes magatartásával és működésével, amellyel Mprovökálía a német , megszállást, tanújelét adta a szövetségesek ügyei iránti bizalmának, Elősegítette a szövetségesek győzelmét és ezért magatartásának, illetve érdemeinek .méltánylását* és — kormányainak bűnös ténykedései ellenére — méltányos, igazságos /békét' kért. -Minthogy tehát Magyarországnak a németek által történt megszállása époen egyik erkölcsi békebázisunk, ennek részletéit és körülményeit is a világ elé kell tárni. Magyarország megszállása akkor történt, amikor Magyarországnak még á határai, közeiében sein volt senki, sőt még a saját hadserege sem és így Magyarország azáltal, hogy "magáravonta szinte az-egész világgal 'hadbanálló akkori évi augusztus Hó <27'én, kedden. ' 276 szövetségestársának, Németországnak a haragját és bosszúvágyát, valóban tiszteletreméltó áldozatot hozott és ezzel pyilván megbecsülésre -.méltó szolgálatot is tett a győzelemre törő szövetségeseknek és így közvetve az egész világnak. (Közbeszólás a szabadságpárt oldaláréi: Ez így van!) Jogos, kérése tehát egy sok szenvedés által meggyötört és szinte a kétségbeesés szélére sodort nemzet' nek M% egész művelt világhoz, hogy ne bün, tessék, bűnös kormányaiért a magyar népet, a magyar dolgozók millióit, akik a szövetségei, sek ünnepélyesen meghirdetett életelvei szem előtt tartásával vállalták a német megszállással íiáró súlyos rizikót és hozták meg a megszállás következményeképpen'' elszenvedett súlyos áldozatokat. Magyarország helyzetének és cselekedeteinek elbírálásánál-talán ,nem Jesz figyelmen kívül hagyható szempont, az, hogy például Franciaország hivatalos kormánya a fegyverszüneti szerződést megkötötte az ország szívébe villámháborúval benyomuló németekkel, td'e a súlyos hadivereség nem tudta megtépázni a nagy francia nemzet erkölcsi intaktságát, amelynek alapjá-ri Franciaország a világ nagyhatalmasságainak sorában a győzők asztalánál foglal helvét. De Gaulle/tábornok és a francia gyarmatok nemfrancia népe, valamint a -francia néip hősi ellenállása megmentették Franciaországot attól,'hogy mint legyőzött és az ellenséggel ' fegyverszünetet kötött ,ország, sőt bizonyos -tekintetben Laval és társai által együttműködő ország, most talán a második sorral legyen kénytelen megelégedve lenni és • '" csak méisodsoTíban hatlliaisisa blékasziavát.207 Jugoszlávia is — mint már az előbb említettem— nein hivatalos kormányainak, hanem illegális, népi erőinek és hősi áldozatainak köszönheti mai kedvező helyzetét, holott országa7 egy részében, az akkor, közel a fél Jugoszláviát magában foglaló Horvátországban éppen úgy bevezették és kiszolgálták a fasizmust és_ ezáltal Németországot, mint a német megszállás után-j— és ilyen mértékben egész Európában csakis a német megszállás után — Magyarországon. Csehszlovákia kormánya magatartásának és ügyes politikájának köszönheti a mai helyzetét, bár — mint az köztudomású dolog — népéinek egy része szintén nem tudott ellenállni a német csábításnak és a fasizmus bevezetésével és' a németeknek hadsereggel való megsegítésével támogatta Németországot. Ezekből a példákból kétségtelen, hogy a jelenlegi világháborúban nem politikai országhatárok álltak tulajdonképpen1 egymással szemben, ezek , az országhatárok szinte elmosódtak, eltűntek, és megmutatkoztak ' maguk , a - nemzetek politikai országhatárokra való tekintet nélkül, megmutatkoztak a nemzetek jó és rossz tulajdonságaikkal, erényeikkel és hibáikkal, érdemeikkel, bűneikkel, jóvagy {balsorsukban, kedvező vagy kevésbbé kedvező helyzetekben, amiből viszont nyilvánvaló, hogy a világ történelmének mai fokán, a repülőgépek, a rádió és az atom korszakában a világ egy ési .oszthatatlan és így nem .férhet kétség ahhoz, hogy nem egyenlő mér- ' tékkel, vagyis különböző mértékkel mérni a békeszerződések során az egész művelt emberiség elleni «'úlyos hiba lemmé.« (Révész Mihály (szd): Idézőjel bezárva! Mondja meg! — Dénes István (pk): Sokkal komolyabb a kérdés, kérem! — Révész Mihály (szd): Tudom, kérem, de meg kell állapítani, hogy edldlig idé-