Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.
Ülésnapok - 1945-53
181 A nemzetgyűlés 53. ülése 1946. évi augusztus hó %2-én, csütörtökön. 182 demokráciát és a humánumot - megcsúfoló szörnyű kálváriáját; egy magát demokratikus« ' nak nevező nemzet százezrével akarja elhajtani és kiüldözni a magyarságot ősi földjéről! Mennyjre:. észszerű és mennyire emberi ebben a tekintetben is a magyar álláspont, a magyar kormány hivatalos álláspontja, amely tiltakozik ezeknek a legkegyetlenebb hitlërï "eszkö-zöknek használata ellen és azt mondja: • ha elüldözik,ezt a kisebbséget, akkor adják ál velük együtt az ^általa lakott és birtokolt föl det is. .-. • • -A világ népeinek jobb lelkiismeretéhez kell appellálni, hogy ez a szörnyűség megakadályoztassék- Bele kell jajgatnunk panaszunkat, igazságunkat és tiltakozásunkat a világ közvéle* menyének füléibe, hogy akadályozzák < meg an• nak a szellemiségnek feltámadását és újbóli gyakorlattá tételét, amely ellen az egész művelt világ nemzetei egyszer már véres, áldozatos és Istennek hála, győzelmes harcot vívtak.-^ÍEl sem tudjuk" képzelni, hogy ugyanazok a tollak, 'amelyekkel nem is olyan régen az A.tla.iti Chartát aláírták, jóváhagyhassák ezt a minden emberi jogot meghazudtoló szörnyűséget.128 T. Nemzetgyűlés! A magyar életnek elsőszámú problémája kétségtelenül a békeszerződés. E mellett a nagyjelentőségű komplexus mellett azonban van még más döntő fontossága létérdeke is az, országnak. Ilyen elsősorban a gazdasági élet kérdése. Jelenleg a magyár«gaz• das ági életet úgyszólván teljes egészében a sta" bilizáció kérdése tölti be. Ennek véglegeseikére adná még tulajdonképpen minden gazda' 1 sági probléma megoldásának lehetőségét. A stabilizáció a magyar termelés és gazdasági program olyan sine qua nonja,*29 amely nélkül további lépés el sem képzelhető. Ennek a stabilizációnak előkészítéséért elismerés illeti a kormányt, elismerés illeti a pártokat, mint, hírlik, elsősorban a kommunistapártot és ennek éilén külön is Ráko-ű Mátyást, mert a kommün is táp árt és.^ vezére igazán nagyvonalú förintprogramm jávai és propagandái áyal kétségtelenüH oroszlánrészt vállait ebből a munkáiból. (Moégás « szdfcaütágpárton. — Léváy Zoltán (ms'z) : A pimaszt kint mit csinált 1) . Nem ismerek olyan esetet a történelemben, amidőn nehezebb - körülmények között és mérsékeltebb eszközökkel fogtak volna hozzá ilyen munkához. Csakhogy ez a harc — bár ' jól készítették elő és most kétségtelenül kedvező stádiumba N jutott — ebben a percben még koránt sincs győzelmesen /befejezve. Ezért hangzik talán annyira furcsán és néha viszszatetszően az a versengés, amely a forint apasága körül dúl és ezáltal — hogy úgymondj am — pártpolitikai siker elérésére törekszik. \ Kétségkívül kijár az elismerés azoknak, akiknek ebben a tekintetben túlnyomó érdemeik yan» nak, .de a felelősséget is azoknak kell viselniÖk érte, akik az előkészítést, végezték. Anynyira közös ügy és közös érdek'azonban ennek a forintcsatának a sikere^ hogy bárkié is legyen az érdem és a felelősség ennek elindításáért, mindannyiunk közös és elsőszámú kötelessége, hogy ebben a harcban segítségére siessünk. (Ugy van! Ugy van! m kisgazdapárt sorkiba)n.) s A 'siker azonban két pilléreíi nyugszik, két kérdésén dől el. Az egyik termelésünk felemetlése', 'Sa másik azi álíaimlháztartás egyensúllyal. A stabilizációval kapcsolatos bérrendezés sioEk, kiio^ásiolbató hibájai mellett is tagtaidhatatantu,! mialgiyimlértvű ' ^ülj váis árló képességet 'teireimltieltt. Ez al jövedelemtöbblet tenmjéisizietesen új árukereislieiteit idézett ielő. Ezt atz, úti k'eíiesiletiet miinidletniképpen le/ kell fedezni megfelelő értékű árutöbblettel. Mert hai van az ' árupiacom egy nendiszerieisten megjelenő — miotndjulk —- ezerfioirintois árukereetlet és holsz-". szabb időn'keresztül csak 800 forintos kínálat jelentkezik ezzel szemben fedezetül, akkor ez máris kiszámíthatatlan következnie- -nyekkel jár. Ezért nézünk féltő aggodalommal és őszinte segíteniakarással a* forintcsata hadvezérei felé, meA tudjuk,- hogy az augusztus hónapi nagyobb áruhőség a jőze^lék- és gyümölcs szezon befejezésével megszűnik és a hatóságok által e célra igen helyesen tartalékolt készletek is- előbb:utóbb kell hogy kimerüljenek. Mezőgazdaságunk az év többi hónapjaiban nem képes az augusztus hóhoz hasonló mértékben fedezetül állni a 4 jelentkező árukereslettel szemben. A kérdés és a felelet, nézetem szerint, tehát úgy fogalmazható meg, hogy- képesek leszünk-e áthidalni az augusztusi, részint ^"természetes, reszint mesterséges árubőség és • a . termelési Programm első sikerének jelentkezése közötti veszedelmes időszakot1? 4 A forint sikere természetesen a vállalkozókedv és a termelés növelését eredményezi. Addig azonban, amíg ennek^ majd eredményei is meglátszanak, még nehétz hónapok fognak eltelni. A valutabeszolgáltatással elért öt-hat milliónyi dollárösszeg nyilván azt a célt fogja szolgálni, hogy az áthidalható közbeeső időszak áruhiányán áruimport útján segítsen, a nyugatról hazaérkezett nemzeti vagyon pedig akkor "szóigálja valóban a nemzet érdekét, ha bizonyos részében szintén a többtermelés szolgálatába lesz állítva. Nyilván nyitott kapukat döngetek, ha hangsúlyozóim azt az álláspontomat, hogy ez á nemzeti vagyon, ha nem is kizárólag, de elsősorban és túlnyomólag termelőeszközök és a hiányzó nyersanyag importjára fordíttassék, mert ezáltal nemcsak a pillanatnyi áruhiányon segít, hanem, folyamatos többtermelést is tud maad végrehajtani. De ez a szükséges többtermelés, t. NenK zetgyűlés, az említetteken kívül a tőke és gazdasági biztonság kérdésével is kapcsolatos. A .gazdasági biztonság növelése nyilván egyenes r arányban termelési többletet is pro•dukálna. Nélkülözhetetlen, hogy a minden igényt kielégítő, ilyen irányban szinte drákóinak nevezhető büntetőjogi védelem mellett a tőkebiztonság és a gazdasági biztonság is a^ stabilizáció sikerének szolgálatába állíttassék. Az államháztartási egyensúly a jóvátételi és egyéb külföldi kötelezettségeken ki- ' vül a kormány akciórádiuszán belül, fekvő tényektől 'függ. Etekintetben ä belső fizetési kötelezettségeket illetően a más tekintetben annyira kifogásolható B-lista > keresztülvitele tagadhatatlanul nagy lépést jelent. Az államháztartási egyensúlyt azonban, elsősorban méíris csak az adózás1 útján biztosíthatja az állam: Ebben a tekintetben pedig sajnos, örökérvényű és ortodox pénzügyi dogmák az irányadók. Az adózás mértéke bizony nem tágítható tetszés szerint. Ez a mérték nincs tekintettel j az < állam belső és külső fizetési kotelezettsesreire. Ha az adózás túllépi —csak egyetlenegy százalékkal is .túllépi — az el-12*
