Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-53

163 - Â -nemzetgyűlés 63. ülése 1946. évi Kossa István félé: Maga a nemzet szégyene! — Kossa István (kp): Azaz! A parlament szégyene! — Szirmai István (kp): Drózdy lője főbe magát!) amely csőcseléknek .nevezte volna a szervezett munkásságot. - A naplóból nem ál-1 N lapítható meg, hogy ezt a közbeszólást ki tette volna, én azonban pártom nevében kijelentem, hogy a szabadságpárt részéről, a párt tagjai • '-részéről ez a közbeszólás^ nem hangzott el, nem is hangozhatptt el. T. Nemzetgyűlés! Magyarországon nem ritkák a í politikai csodabogárak. Volt királyságunk király nélkül, tengernagyunk tenger riéíA kül, a magyar királyi trónt évszázadokon keresztül ,az osztrák császár foglalta el, holott a két országot, Ausztriát és Magyarországot. s végeredményben évszázadokon keresztül cs.ak ^érdekellentétek, kötötték össze. Ez a magyar politikai panoptikum _ most új furcsasággá^ bővült: van demokráciánk parlamentarizríms nélkül. T. Nemzetgyűlés! Kérdem, mi szükség van erre? Miért nem fogadjuk el a demokrácia sok évszázados jól bevált receptjét, amely szerint az ország kormányzása csak a kisebbségi véleményt figyelembe vevő többségi akaraton épülhet fel, a többségi akarat kifejezője azonban egyedül, és kizárólag a parlamentarizmus lehet. Miért akarunk mi speciális magyar demokrán ciáti Miért akarjuk állandósítani a rendeleti ~ úton való kormányzást1

? Mondhatnók azt, bogy a háború utáni helyzet .speciális volta okozza a kormány részéről ezt a kívánalmat, ez azonban nem állja meg a helyét. Amikor *az orosz hadsereg megkezdte Magyarország felszabadítását,.kiáltványban,fordult a nemzethez. Közölte, nincsenek imperialista céljai velünk szemben, azt óhajtja és súlyt helyez arra, hogy Magyarországot magyar törvények szev rint, magyar igazgatás kormányozza. Természetesen voltak kételkedők, szkeptikusok, akik N azt mondták, hogy. ilyenre a történelemberN^ még nem volt példa; Magyarország legyőzött állam, amelynek nagyon sok bűne van és természetesen- joga a győzőnek., hogy ezt a legyőzött, Jbűnös országot katonai rendeletekkel kormányozza. A szkeptikusoknak, a kételkedőknek .nem lett igazuk. Az orosz hadsereg és a szövetséges \ hatalmak komolyan vették ezt az ígéretüket és így jött létre a debreceni ideiglenes nemzeti kormány és a debreceni ideiglenes magyar . nemzetgyűlés, amely ülésezett és alkotmányos munkát; végzett már akkor, amikor Budapesten és az ország nagy részében még tovább folytak a harcok, még tovább folyt történelmünk legesztelenebb ellenállása. Az ideiglenes nemzetgyűlés çletét, a november 4-i nagyon tiszta és nagyon demOkra- ' 'tikus választat fejezte be és november 4. után , összeült ez a nemzetgyűlés. Az ideiglenes kor* mányt felváltotta az első demokratikus ma, gyar^ kormány, most az »ideiglenes« jelző _nélkül és az ország népe azt hitte, hogy, végre ' egyenesbe, jött a magyar politikai élet. ' Mindenki úgy érezte, rengeteg kötelesség, rengeteg feladat vár erre a nemzetgyűlésre, mert •nem csekély munka újra ' felépíteni ezt a ' rombadőlt országot. Büszkék voltunk arra, hogy a szövetséges ' hatalmak nagylelkűsége révén meggyorsíthatjuk az anyagi újjáépítést, a szelleimi újjáépítés, a politikai újjáépítés hatalmas ;

tempó jávai. Ennek A Háznak egyetlen tagja sem volt, aki no vem- , bérben ne ropogtatta volna izmait és íie lett volna készen \ arra, hogy egész áldoza-. \ augusztus hó 22-én, csütörtökön. tos munkáját ennek az újjáépítésnek a szolgálatába állítsa. Bombaként hatottr a hír akkor, á kormány i felhatalmazást kér, hogy a nemzetgyűlés kikapcsolásával, rendeleti úton vezesse az qrszágot. . ' ' ' Elismerem, vannak körülmények, amelyek között a rendeleti, kormányzás csakugyan • el-, kerülhetetlenül szükséges rossz. A demokrácia klasszikus hazájában, Angliában is felhatalmazást kapott erre a kormány, de a háború alatt. A háború nem csak szükségessé, hanem elke- ' rülhetetlenné is teszi' azt, hogy az országot rendeletekkel kormányozzák. A háború és a béke közötti időszakban, a" fegyverszünet ideje alatt is elfogadható volna ez az érvelés, ha — és itt megint az őszinte hála ápzése tölt el — a szövetséges hatalmak nagylelkűsége nem tette volna tehetővé, sőt egyenesen kötelezővé szá-> munkra, hogy az ország ügyeit alkotmányos, parlamentáris úton vezessük tovább. , Nézzük meg, t. Nemzetgyűlés, melyek azok a körülmények, amelyek szükségessé tették volna, hogy ilyen esetben, tehát a mi esetünkben is rendeleti úton kormányozzák az or-,szagot. Először ebben az átmeneti, már nem háborús, de még nem békés időszakbán a rendeleti kormányzás indokolására elfogadható volna az az érv, hogy a kormány mögött nem1 áll többségi párt. Ebben az esetben sem volna demokratikus, de érthető volna, hogy a kormány az országnak általa vélt érdekében ehhez \ az eszközhöz folyamodik, mert mégis csak könnyebb keresztülerőszakolni égy felhatalmazási javaslatot, mint sok ' törvényjavaslatot, amelyek nem felelnek meg az erős ellenzék felfogásának. A mi esetünkben azonban ez a helyzet nem áll- fenn. Másodszor elfogadnám* ezt a kormányzási tormát, ha a nemzetgyűlés annyira túl volna terhelve munkával, hogy még a legsürgősebb és . legszükségesebb javaslatok letárgyalására sem volna ideje. De kérdezem, t. Ház — és sajnos, joggal. — túl van-e terhelve ez a nemzetgyűlés? A november 4«én megtartott választások óta csaknem tíz hónap telt el, s ez alatt a tíz hónap alatt a nemzegyűlés összesen 52 ülést tartott. Az^ 52 ülésből 3 ünnepélyes ülés és 6 formális ülés volt. Aktív ülése tehát a nemzetgyűlésnek összesen 43 volt. A 43 ülésből' kormányprogrammok, külföldi utazásokról szóló (beszámolók és azok megvitatása 14 ülést foglaltak le, tehát összesen 29 ülése volt csaknem 10 hónap alatt ennek a nemzetgyűlésnek törvényalkotásra,. Bévész Mihály igen t- képviselőtársam äz- . zal indokolta meg a felhatalmazás megadása' nak szükségességét, hogy a kormány 136 rendeletet bocsátott ki két és fél hónap alatt, amely rendeletek egy része különben ide tartozott volna a nemzetgyűlés, elé. vele ellentétben kénytelen vágyok megállapítani,- hogy ha ennek a 136 rendeletnek egy része idetartozott volna a" nemzetgyűlés elé, akkor hibát követett el a kormány és nem járt el a demokrácia értelme szerint, hogy ezeket a rendeleteket nem hozta a nemzetgyűlés , élé törvényjavaslat formájában. Ideje bőven volt ennek a nemzetgyűlésnek, hiszen amint a naplókból is megállapíthatjuk, csaknem tíz hónap alatt mindössze 17 törvényjavaslatot tárgyaltunk le. Félek, t. Ház, hogy az utókor joggal nevezheti majd a mi parlamentünket munkanélküli nemzetgyűlésnek. Nem, t. Ház, ezek a legfontosabb szempontok nem teszik szükségessé a rendeleti \