Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-53

163 - Â -nemzetgyűlés 63. ülése 1946. évi Kossa István félé: Maga a nemzet szégyene! — Kossa István (kp): Azaz! A parlament szé­gyene! — Szirmai István (kp): Drózdy lője főbe magát!) amely csőcseléknek .nevezte volna a szervezett munkásságot. - A naplóból nem ál-1 N lapítható meg, hogy ezt a közbeszólást ki tette volna, én azonban pártom nevében kijelentem, hogy a szabadságpárt részéről, a párt tagjai • '-részéről ez a közbeszólás^ nem hangzott el, nem is hangozhatptt el. T. Nemzetgyűlés! Magyarországon nem rit­kák a í politikai csodabogárak. Volt királysá­gunk király nélkül, tengernagyunk tenger riéíA kül, a magyar királyi trónt évszázadokon ke­resztül ,az osztrák császár foglalta el, holott a két országot, Ausztriát és Magyarországot. s végeredményben évszázadokon keresztül cs.ak ^érdekellentétek, kötötték össze. Ez a magyar politikai panoptikum _ most új furcsasággá^ bővült: van demokráciánk parlamentarizríms nélkül. T. Nemzetgyűlés! Kérdem, mi szükség van erre? Miért nem fogadjuk el a demokrácia sok évszázados jól bevált receptjét, amely szerint az ország kormányzása csak a kisebbségi véleményt figyelembe vevő többségi akaraton épülhet fel, a többségi akarat kifejezője azonban egye­dül, és kizárólag a parlamentarizmus lehet. Miért akarunk mi speciális magyar demokrán ciáti Miért akarjuk állandósítani a rendeleti ~ úton való kormányzást1 ? Mondhatnók azt, bogy a háború utáni helyzet .speciális volta okozza a kormány részéről ezt a kívánalmat, ez azonban nem állja meg a helyét. Amikor *az orosz hadsereg megkezdte Magyarország felszabadítását,.kiáltványban,fordult a nemzet­hez. Közölte, nincsenek imperialista céljai ve­lünk szemben, azt óhajtja és súlyt helyez arra, hogy Magyarországot magyar törvények sze­v rint, magyar igazgatás kormányozza. Termé­szetesen voltak kételkedők, szkeptikusok, akik N azt mondták, hogy. ilyenre a történelemberN^ még nem volt példa; Magyarország legyőzött állam, amelynek nagyon sok bűne van és ter­mészetesen- joga a győzőnek., hogy ezt a legyő­zött, Jbűnös országot katonai rendeletekkel kor­mányozza. A szkeptikusoknak, a kételkedőknek .nem lett igazuk. Az orosz hadsereg és a szövetséges \ hatalmak komolyan vették ezt az ígéretüket és így jött létre a debreceni ideiglenes nemzeti kormány és a debreceni ideiglenes magyar . nemzetgyűlés, amely ülésezett és alkotmányos munkát; végzett már akkor, amikor Budapes­ten és az ország nagy részében még tovább folytak a harcok, még tovább folyt történel­münk legesztelenebb ellenállása. Az ideiglenes nemzetgyűlés çletét, a no­vember 4-i nagyon tiszta és nagyon demOkra- ' 'tikus választat fejezte be és november 4. után , összeült ez a nemzetgyűlés. Az ideiglenes kor* mányt felváltotta az első demokratikus ma­, gyar^ kormány, most az »ideiglenes« jelző _nél­kül és az ország népe azt hitte, hogy, végre ' egyenesbe, jött a magyar politikai élet. ' Min­denki úgy érezte, rengeteg kötelesség, renge­teg feladat vár erre a nemzetgyűlésre, mert •nem csekély munka újra ' felépíteni ezt a ' rombadőlt országot. Büszkék voltunk arra, hogy a szövetséges ' hatalmak nagylelkű­sége révén meggyorsíthatjuk az anyagi újjá­építést, a szelleimi újjáépítés, a politikai újjáépítés hatalmas ; tempó jávai. Ennek A Háznak egyetlen tagja sem volt, aki no vem- , bérben ne ropogtatta volna izmait és íie lett volna készen \ arra, hogy egész áldoza-. \ augusztus hó 22-én, csütörtökön. tos munkáját ennek az újjáépítésnek a szol­gálatába állítsa. Bombaként hatottr a hír ak­kor, á kormány i felhatalmazást kér, hogy a nemzetgyűlés kikapcsolásával, rendeleti úton vezesse az qrszágot. . ' ' ' Elismerem, vannak körülmények, amelyek között a rendeleti, kormányzás csakugyan • el-, kerülhetetlenül szükséges rossz. A demokrácia klasszikus hazájában, Angliában is felhatalma­zást kapott erre a kormány, de a háború alatt. A háború nem csak szükségessé, hanem elke- ' rülhetetlenné is teszi' azt, hogy az országot rendeletekkel kormányozzák. A háború és a béke közötti időszakban, a" fegyverszünet ideje alatt is elfogadható volna ez az érvelés, ha — és itt megint az őszinte hála ápzése tölt el — a szövetséges hatalmak nagylelkűsége nem tette volna tehetővé, sőt egyenesen kötelezővé szá-> munkra, hogy az ország ügyeit alkotmányos, parlamentáris úton vezessük tovább. , Nézzük meg, t. Nemzetgyűlés, melyek azok a körülmények, amelyek szükségessé tet­ték volna, hogy ilyen esetben, tehát a mi ese­tünkben is rendeleti úton kormányozzák az or-,­szagot. Először ebben az átmeneti, már nem háborús, de még nem békés időszakbán a ren­deleti kormányzás indokolására elfogadható volna az az érv, hogy a kormány mögött nem1 áll többségi párt. Ebben az esetben sem volna demokratikus, de érthető volna, hogy a kor­mány az országnak általa vélt érdekében ehhez \ az eszközhöz folyamodik, mert mégis csak könnyebb keresztülerőszakolni égy felhatalma­zási javaslatot, mint sok ' törvényjavaslatot, amelyek nem felelnek meg az erős ellenzék felfogásának. A mi esetünkben azonban ez a helyzet nem áll- fenn. Másodszor elfogadnám* ezt a kormányzási tormát, ha a nemzetgyűlés annyira túl volna terhelve munkával, hogy még a legsürgősebb és . legszükségesebb javaslatok letárgyalására sem volna ideje. De kérdezem, t. Ház — és sajnos, joggal. — túl van-e terhelve ez a nem­zetgyűlés? A november 4«én megtartott válasz­tások óta csaknem tíz hónap telt el, s ez alatt a tíz hónap alatt a nemzegyűlés összesen 52 ülést tartott. Az^ 52 ülésből 3 ünnepélyes ülés és 6 formális ülés volt. Aktív ülése tehát a nem­zetgyűlésnek összesen 43 volt. A 43 ülésből' kormányprogrammok, külföldi utazásokról szóló (beszámolók és azok megvitatása 14 ülést foglaltak le, tehát összesen 29 ülése volt csak­nem 10 hónap alatt ennek a nemzetgyűlésnek törvényalkotásra,. Bévész Mihály igen t- képviselőtársam äz- . zal indokolta meg a felhatalmazás megadása' nak szükségességét, hogy a kormány 136 ren­deletet bocsátott ki két és fél hónap alatt, amely rendeletek egy része különben ide tar­tozott volna a nemzetgyűlés, elé. vele ellen­tétben kénytelen vágyok megállapítani,- hogy ha ennek a 136 rendeletnek egy része idetarto­zott volna a" nemzetgyűlés elé, akkor hibát kö­vetett el a kormány és nem járt el a demo­krácia értelme szerint, hogy ezeket a rendele­teket nem hozta a nemzetgyűlés , élé törvény­javaslat formájában. Ideje bőven volt ennek a nemzetgyűlésnek, hiszen amint a naplókból is megállapíthatjuk, csaknem tíz hónap alatt mindössze 17 törvényjavaslatot tárgyaltunk le. Félek, t. Ház, hogy az utókor joggal nevez­heti majd a mi parlamentünket munkanélküli nemzetgyűlésnek. Nem, t. Ház, ezek a legfontosabb szem­pontok nem teszik szükségessé a rendeleti \

Next

/
Oldalképek
Tartalom