Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-53

157 A nemzetgyűlés 53. ülése 1946. évi a reményben, bogy a magyar gyermekek anyacsókos szemei szebb jövőt fognak látni, mint mi láttunk, elfogadom a javaslatot.« Igen tiszteit Nemzetgyűlés! Azt hiszem, mindenki (ismerte Drózdy képviselő úr igazi képét itt a nemzetgyűlésen. (Piros László (kp): Ismertük már régen.) Még egyetlenegy kérdéssel kívánok itt foglalkozni, t. Nemzetgyűlés! A képviselő úr azt állította, hogy én álláshalnaozó vagyok. Ez igaz. Meglehetősen, sok állásom van. De azt is illenék tudni a képviselő úrnak, hogy nálunk a kommunistapártban igen erős pártfegyelem van, és a mi képviselőinknek, vagy a mi tagjainknak lehet több állása (Pirosi László (kp): És dolgozhatnak sokat!), de összesen csak egyetlenegy jövedelme, egyetlenegy fizjeitléise lehet» (Egy hang a szabadságpártom: Látjuk a községi párttitíkároknál!) és ha még máshonnan van fizetésük, azt utolsó fillérig be kell fizetniök megfelelő helyre, a kommunistapárt kasszájába. Persze álképviselő úr el sem tudja képzelni, hogy én például az Athenaeumnak, egy nagy, mammutvállalatnak azi élén állhatok, mint elnökigazgató, anélkül, — kijelentem itt a Nemzetgyűlés előtt — hogy valaha egyetlenegy ^ fillért, vagy akárcsak egy levélbélyegnyi értéket is igénybe vettem volna onnan. A képviselő úr előtt ez elképzelhetetlen, mert ha ő ülne ott, akkor hangyaszorgalommal és végtelen nagy kitartással gyűjtögetné tovább vagyonát. (Piros László (kp): És a többi bérházat!) Igen tisztelt Nemzetgyűlés! Ahogyan bevezetőmben mondottam, mi elfogadjuk ós magunkévá tesszük a felhatalmazási törvényjavaslatot azért, mert szükségesnek, az ország érdekében valónak tartjuk, és mi — meg kell. mondanom — azokkal a rosszindulatú kritikákkal szemben, amelyek a kormánnyal és a kormány egyesi szerveivel <

foglalkoztak, a konmány mögé állunk és mindaddig, amíg a kormány a magyar nép, a magyar dolgozók, s a magyar haza érdekeit fogja képviselni, teljes erőnkből támogatni is fogjuk. A képviselő úr legutóbbi felszólalását azzal fejezte> be, hogy ha az ő vádjai nem igazak, vagy ha azt, amit mondott, nem tudja bizonyítani, akkor egy holdvilágos éjszakán (Egy hang a kommunistapárton: Koimantikus lélek.) búcsút mond a kapufélfának és főbelövi magát. Én arra szeretném íkiérni és arra szólítom fel a képviselő urat, hogy ne is várja meg a holdvilágos éjszakát, (Derültség.) s most az egyszer életében tényleg tartsa meg a szavát. (Élénk taps a kommunistapárt soraiban' — Taps a szociáldemokratapárton. — Szirmai István (kp): Mit tud mondani a rágalmazó? — Felkiáltások a kommunistapárton Drózdy Győző felé: Lője főibe magát!) Elnök: Drózdy Győző képviselő úr személyes megtámadtatás címén kért szót. A képviselő úrnak a szót megadom. (Kovács István (kp): Ö rágalmazott! Nincs személyes megtámadtatás!) Drózdy Győző (msz): Igen t. Nemzetgyűlés! Rendes kocsis nem megy be lovaival a folyóba, hogy az ár elsodorja. En sem vagyok hajlandó azt-a tíz percemet, amely rendelkezésemre # áll, ilyen szószátyárságra fordítani és rátérek mindjárt a dolog lényegére, arra, hogy lehet-e Magyarország nemzetgyűlésének alelnöke egy olyan ember, akiről a következő adatokat augusztus hó 22-én, csütörtökön. 158 leszek bátor előterjeszteni. (Kovács István (kp) : Maga beszél? Magának nem volna itt helye! Becsempészte magáit a nemzetgyűlésbe! Nagy zaj a kommunistapárt soraiban- — Az elnök csenget.) Azzal akarja megcáfolni Kossa t képviselő úr azt, (Piros László (kp): Arra feleljen, mit írt Károlyiról!) hogy ő illetéktelenül hordta vagy vette el másnak az ingét, zsebkendőjét és öreg zokniját, hogy az illető nem volt zsidó, hanem sváb volt és katonatiszt vált. (Donath Ferenc (kp): Magái nagy 'tolvaj, maga zsebkendőről beszél? — Zaj.) Hát zsidóktól1 is vitttl eli a) képvÜBéillő űr.

(Âuj í« komnistaPárt soraiban.) Steinecker, aki valóban nem zsidó, nyugaton volt (Egy hang a kom* munistapárton: A múltkor azt mondotta, hogy zsidó! — Nagy zaj a kommunistiapárt soraiban.) Nem beszéltem vele, nincs is Budapesten* (Szirmai István (kp): Mtiért meint kii — Kovács István (kp): Fasisztamentő! — Piros László (kp): Ujabb rágalmak! > Steinecker Budapest székesfőváros tisztviselője. Azt mondják, németül nem is tud. (Piros László (kp): Nincs is joga önnek itt beszélni! Fasiszta!) Igazolták, mégcsak B-listára sem tették. Intézzék el. hogyan lehetnek fasiszták a székesfővárosi tisztviselők. (Zaj aikommunistafpárton: Fasiszta, mint maga! — Piros László (kp): Xlgy, mint ahogy a nemzetgyűlésen! —Kovács István (kp): Ahogy maga beszélhet a parlamentben! — Szirmai István (kp) : Ahogy Drózdy a parlamentbe került, úgy maradhatott fasiszta tisztviselő másutt isi — Kovács, István (kp) : Becsempészte magát a parlamentbe! — Zaj. — Az elnök csenget.) Azt mondja a t. képviselő úr, hogy óni svábot védek (Kovács István (kp): Fasisztákat, reakciósokat véd!) és a dolgot csak azért hoztam ide, hogy ebből hangulatot csinálj ajk bizonyos körök mellett. (Felkiáltások a kommunistapárton; Fasiszta!) Hát ha a t. képviselő úrnak nem mindegy, hogy kinek az ingét viszi el, svábét vagy zsidóét, íme, itt van a végzés a kezemben, amely szerint ő bizony] nem volt válogatós, ' hanem zsidóktól is teherautóval hordatta el a holmit. (Zaj a kommunistapáttom. Piros László (kp) : Bodióné! Bodóné! — Egy hang a kommunistapárton: Ezt magái sean hiszi!) Itt vannak kezemben az eredeti okmányok, tessék megnézni. (Felkiáltások a kommunistapárt soraiba/n: Fasiszta! — Papp Lajos (kp): Ujabb rágalmazás! — Zaj. — Az elnök csenget-) Pecséttel ellátott okmányok az Elhagyott Javak Kormánybiztosságától, (Piros László (kp): Mindenki kaphatott! Törvénye© az Elhagyott Javak Kormánybiztossága!) nem is egy, hanem egy egész csomó, (Piros László (kp): Nézzük meg, kik vettek még fel Kossán kívül!) amelyek mind arról tanúskodnak, hogy Kossa úr elhordotta az Elhagyott Javak Kormánybiztosságának meg nem erősített, fellebbezés alatt álló határ rozata után mindjárt azokat az ingóságokat, amelyeket később az elnöki tanács mindig viszsziarendelt az illető feleknek, de még a mai napig sem adta azokat vissza. (Felkiáltások a kommunistapárt soraiban: Rágalmaz! Azt hiszi, elhisszülk? — Zaj.) 1946 február 4-én Kossa úr kapott Győző Dezső dr. ügyvéd elhagyott javaiból 9 drb széket, 5 drb különféle asztalt. (Felkiáltások a kommunistapárton: Ezt a mesét! — Piros László (kp): Azt jobban .szerette volna, ha fasisztáknak adták volna vissza! Igaz? — Zaj' — Az elnök csenget.)