Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-66

967 A nemzetgyűlés 00. ülése 190. évi október hó árénf pénteken. 968 közügy, hogy a gyermek házasságban vagy Iházlasságon kívül született*. Hogy '• mennyire közügy, azt akkor tapasztalhatnék, ha ez a tör­vényjavaslat törvényerőre emelkednék. •Groin ' képviselőtársunk pénteki 'beszédéiben utalt azokra a veszélyekre, amelyek ebből a törvényjavaslatból következnek a családi vi­szony fel dúlá sara vonatkozólag. En csak kérni tudóim az igazságügyi kpranányzatot, hogy ne induljon divatos, humánusnak látszó jelszavak után (Oltványií Imire (kg): Látszó?! Ez a hu", mánus!) amikor a házasság esi a család kérdé­sével foglalkozik, hanem igenis, ha az egyén és a család érdekei szembekerülnek egymással, akkor minden egyes alkalommal a család kér­dése legyen az előbbrevaló, mert hiszen ez a nemzetnek az erkölcsi, fizikai alapsejtje, amellyel áll és bukik az egész nemzet. Lehet, hogy ami humánusnak hangzik és látszik az egyénnel szembeni, az bűn a közösséggel szem­beni (Oltványi Imre (kg): 'Ellentmondás!) Saj­nálatos lenne, ha éppen a maii szociális gon­dolkozás idején az egyén érdekét belyeznők a közerdeke elébe. (Kiss Károly (kp): Ez igazán közérdek!) T. Nemzetgyűlés! De próbáljanak azok jaz édesapák, akiknek esetleg természetes gyerme­keik vannak, egyénileg, saját; szempontjukból gondolkozni,, mert nem lehet törvényt alkotni úgy, hogy azt majd megtartják mások. Ha, tel­jesen szubjektiye, próbálnak gondolkozni azok 'az édesapák,, akik itt helyet foglalnak és eset­leg természetes gyermekeik vannak, mindjárt rájönnek ennek a törvényjavaslatnak a családi békét bontó és egyéb szociális, káros kihatá­saira. (Mozgás a szociáldemokrata'Oárton. — Mónus Illésné (szd): Es a gyermekek sorsa nem érdekli?) T. Nemzetgyűlés! Ennek a törvényjavas­latnak az a célja,, hogy a házasságon kívül született gyermekeknek a házasságban való születettségnek, ha mást nem tud, legalább a látszatát biztosítsa. (Mónus Illésné (szd): Ez az a látszat, amely nem a lényeg! — Felkiáltá­sok a szociáldemokriatapárt oldalán: Ez» az! — Kőműves József (szd): Csakhogy mi nenl va­gyunk hívei a látszatnak!) Éppen ezért kissé komikusan hat, amikor a törvényjavaslat négy hosszú szakaszon át azzal foglalkozik, hogyan lehetne a házasságban élő anyára rábizonyí­tani azt, hogy a gyermeke házasságon kivül született. A 22. § (2) bekezdése amellett, hogy jogbi­zonytalanságot teremt, nem felel meg annak az erkölcsi alapelvnek sem, hogy jogot valót­lanságra alapítani; nem lehet. Nem fogadható el a nevében is az igazságot hordozó miniszté­riumtól a javaslatnak ez a szakasza ebben a formájában,, mert valótlanságra építeni tör­vényt, rendeletet, valótlanságra utasítani tiszt­viselőt, hazugság alapján kiállítani okmányt nem lehet. Igaz ugyan — egyik képviselőtár­sunk is hivatkozott arra, — hogy a múltban is volt erre példa, de hiszen! olyan sok intézkedé­sét vetjük el a múltnak, hát miért vesszük át ebben a tisztultabbnak látszani akaró- törvény­hozásban és légkörben éppen azt, ami a múlt­ban sem volt igaz és nem volt jól (Taps a sza­badságpárt oldalán. — Mozgás. — Egy, hang a szabadságpárton: Csak vélelem volt ós lehet rajta segíteni!) A 37. § (1) és (2) bekezdéséiben foglalt in­tézkedés jónak látszik, de nem hiszem, hogy a gyakorlatban megvalósítható lenne. A gyám­hatósági tisztviselőnek1 sem ideje, sém pszi­chológiai felkészültsége nincs arra, hogy .ezzel a kényes kérdéssel foglalkozzék, (Mónus Illésné (szd): Akkor ne legyen gyámhatósági tisztvi­selő!) de még annak az, irodának a légköre sem alkalmas ilyen feladatokra. Pótlásul talán be lehetne iktatni azt a rendelkezést,, hogy amennyiben erre alkalom és lehetőség van, az illető gyámhatósági tisztviselő utasítsa a félő­ket saját lelkészi hivatalukhoz. (Rudas László (kp): Nem a. Slachta Margit törvénytelen gyér m eke?) Az egyébként^ mesteri módon megalkotott, itt-ott talán túl lírikus indokolásnak van &gy nagy hiánya, mégpedig az, hogy nem szemlél­teti az idevonatkozó külföldi jogalkotást. Egyetlenegy példát, a svájcit hozza fel, (Egy hang a pdrtonkívüliek sorában: Az egé­szen más!) amely azonban — mint éppen hal­lottak — az ellenkezőjét bizonyítja annak, anrire bizonyítékul az indokolás felhozza.v De nem ' is igen hozhat fel külföldi jogalkotási példákat, hiszen azoknak a hatalmai nagy nemzeteknek, demokráciáknak a jogalkotásá­ban, amelyekre szeretünk feltekinteni, ilyenre példa nincs. Sem Amerika, sem Anglia, sem Svájc, de — mint említettem —• az, orosz tör­vényhozás sem egyenlősíti a házasságban és a házasságon kívül született gyermeíkekieitl. (Fapp Vikitor (kg); gúnyosan: Megtanítjuk Oroszorszá­got!) Kérdezem, 'miért tesszük akkor ezt mi? Miért van erre szükség, amikor másfelől az igazságügyi kormányzat éppen a válások meg­könnyítésével nagyon sok házasságban szüle­tett gyermeket dönt a házasságon kívül szü­letettség állapotába? (Mozgás és felkiáltások a szociájdemokratapárton: Hogy-hogy? Miért? — Kőmiívjas József (szd): Nem értjük! Ma­gyarul, kérem, magyarul! — Oltványi Imre (kg): Es a gyerek, az kiskutya? — Hajdú Er­nőné (szd): Magyarázni tessék! — Kondor Imre (pp): Mi lesz a gyerekkel, arról beszél­jen!) Akkor azonban, amikor az igazságügyi kormányzat ezt ai rendeletet kiadta, nem a gyermekek helyzete, hanem a felek boldog­ságkeresése állt a szeme előtt. Csak még valamit szeretnék felhozni. Ké­rem az itt jelenlévő képviselőket;, próbáljanak gondolkozni (Ol/íványi Imre (kg): Szoktunk! — Derültség és mj. —, Egy hang a kommu­nistapárton: Felszólítás nélkül is gondolko­zunk!) annak a népnek szellemében, legyen az falusi paraszt vagy munkás (Rudas László (kp): Vagy értelmiség!), amelynek nevében itt e törvényjavaslat fölött határozatot hozni akarunk. Kérem, hogy igenis gondolkozzanak és akkor azt hiszem, megérzik» hogy a nép többsége ezt nem akarja. (Zajos ellentmondá­sok a kommunistapárton és á szociáldemo­kratapárton. — Ratkó Anna (kp) : Ha gondol­kodott volna, nem beszélne így! — Kárpáti Anltíal (szd): Olyan nagyon sokian szavaztak önökre, hogy a nép nevében beszél? — Zaj. — Stühmerné Obersehall Ilma (msz): Kérdezzük meg most a népet! Kir© szavaz? -V Egy hang a szociáldemokratapárton: Nem félünk tőle! — Felkiáltások a kommunistapárton: Magára aiem! — Úgy van! Ügy van a szociáldemok­wEapáft és a kommunisíapárt soraiból. 4- Fel­'kiáltások a szabadságpárt és a pártonkívüliek soraiból: A községi választást nem merik megcsinálni! — ZwiiJ Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! (Zaj.) Csendet kérek! Veress Anna (pk): T. Nemzetgyűlés!

Next

/
Oldalképek
Tartalom