Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.
Ülésnapok - 1945-64
855 A nemzetgyűlés 64. ülése 1946. is 'elvette a kedvét, mert félszeg lett, nem mert még- megszólalni sem, nem mert odaállni; hogy feleleteit rendesen elmondja. Tovább kísérté ez inasévein keres'zitül is, de kísérte a katona-Ragnál is, (Slachta Margit (pk): Ezt már egyezer elmondotta!) mert nagyon sokszor még a katonaságnál is szemlesütve vallotta be a férfi azt, hogy neki_ bizony az anyakönyvi kivonatában az apaságra vonatkozó résznél oda van írva, hogy törvénytelen. Az ilyen üldöztetések nyomán nem is fejlődhetett ki másféle embertípus a törvénytelen gyermekből, mint egy brutális bűnöző, vagy pedig magáibazárkózott, félszeg teremtés1 . A leányoknál is hasonló volt 'a helyzet. A legritkább esetben tudott megmaradni a becsületesség útján. A társadalom szinte kikö'aösítette magából. Gyermekkora hasonló volt a fiúgyermeknek már előbb vázolt gyermekkorához. Később, amikor serdülő korban volt a leány, r talán akkor érezte t a legkegyetlenebb csalódást, amelyet az élettől kaphatott. Amíg a társa, akivel együtt sétálgatott, nem tudta róla azt, hogv aa illető leány házasságon kívül született, addig a legnagyobb tiszteletben tartotta, a legnagyobb szeretettel vette körül, szinte imádta. Akkor azonban, amikor tudomására jutott annak a fiúnak, hogy a leány, akinek ő udvarol, házasságon kívül született, egyszeriben megválto'zfo'tt a véleménye, egyszeriben megváltozott a modora vele 'szemben, szemtelenül, követelőzőén lépett fel ós az előbb még imádott leányból egyszerre kisebb értékű, szinte értéktelen leány lett a számára. T. Nemzetgyűlés! Nem szeretném, ha egy pillanatig is az a látszat támadna itt t. képviselőtársaihi élőt, minha én az erkölcstelenséget akarnám védeni. (Egy hang a kisgazdapárt oldaláról: Isten őriziz!) Távol áll tőlem ennek a legkisebb gondolata is. Még csak nem is a megtévedt anyákra akarom itt a, fősúlyt fektetni, bár — ahogy Hajduné t. képviselőtársam mondotta — sokszor áldozatul esik a csábító, raffinait férfinak az a gyámoltalan leány, aki felkerült vidékről <r Pestre, úgyhogy még' ebben a kérdésben sem írom alá teljesen. ' hogy elítéljük azokat a leányanyákat, de mindenekelőtt a gyermeket akarom védeni és még egyszer szeretném kihangsúlyozni, hogy nem lehet büntetni a szülők vétkéért az ártatlan í?yermeket. (Közbeszólások a kisgazdapártról: Ez igaz!) A törvényjavaslat másik^ része a törvénytelenségnek, illetve a házasságon kívüli születésinek a megállapításával foglalkozik és ebben is komoly változásokat hoz. Míg eddig csak a férj kérhette a törvénytelenség, illetve a házasságon kívüli születés megállapítását, addig a jelen törvény megengedi azt, hogy a g vermek is kérhesse a törvény telem ség megállapítását. Hogy miért fontos ez, talán legyen ázabad egypár szóval megemlítenem azt, hogy például abba az esetben, ha a férj régebb idő óta kint élt külföldön ás az anya itthon mással akár vadházasságban élt, akár pedig nemi viszonyt tartott fenn és ebből gyermeke született, nem követelhetett az illető apától tartásdíjat és különösképpen nem követelhette, hogy feleségül vegye, illetve az atyaságot vállalja. Ez a törvényjavaslat "biztosítja azt, <hogy ezentúl a gyermek is követelheti a törvénytelenség megállapítását és így lehetővé válik, hogy az illető édesapa valóban vállalja is a «Termek tartásdíját. T. Nemzetgyűlés! A törvényjavaslat a évi szeptember hó 27-én, pénteken. 856 múltban fennállott rendelkezésekkel szemben óriási nagy haladást jelent és ha nem lennének ezek az aggályaim a 32. §-t illetőleg, akkor minden igényt tökéletesen kielégítene. Arra szeretném kérni az igaaságügyminiszter arat, a jogászokat és bírákat, gondoskodjanak arról, hogy a törvényjavaslat ne hagyjon kibúvókar, hogy olyan megszigorító irányzatú gyakorlat alakuljon ki, amely megfelel a törvény intencióinak és kétes esetekben a gyerm'eket védi. Szeretném itt megemlíteni azt, hogy ha a gyermek tartásdíja megállapítást nyert, akkor én sokkal helyesebbnek tartanám, ha mindjárt az atyaságot is megállapítanák. A törvényjavaslat — a kritizált 32. §-tól eltekintve — a demokrácia egyik leghatalmasabb eredménye. Ennek tartom és ennek tartja a Magyar Kommunista Párt is. Valóban lehetővé teszi azt, hogy a múltban fennállott igazságtalansági és megszégyenítő különbségtétel, amely a házasságon belüli és házasságon kívüli születések között fennállott, most megszünjék.^ Teljesen igaza van az igazságügyminiszter úrnak, amikor a törvényjavaslat indokolásában kimondja^ hogy a, demokratikus , Magyarország törvényhozásának legelsőbbrendű kötelessége, hogy ezt .a< kérdést az emberi lehetőség határain belül minél előbb megoldja. Kötelessége ez azért is, mert a demokráciával a családi jogállásnak mai egyenlőtlensége, az embereknek születésükhöz igazodó értékelése összeegyeztethetetlen. Kötelessége azért is, mert felelős a nemzet erkölcsi értékéért és a mai helyzet fenntartása az erkölcsi értékeknek megbocsáthatatlan tékozlását jelentené. Nem tűrhető tovább, hogy többszázezer magyar önhibáján kívül egész életén át szégyenbélyeget hordjon magán, sebzett lélekkel járjon a világban, másodrendű állampolgárnak, másoknál alacsonyabbrendű embernek érezze magát, ellenséges, érzülettel álljon szemben a társadalommal és a jogrenddel, mert az is ellenséges, rosszindulattal áll vele szemben. Meg kell találnunk azt a megoldást, amely ezeket a százezreket beemeli a társadalomba, ahonnan most sok vonatkozásban ki vannak rekesztve, megadja nekik a teljesértékűség, az< egyenlőség öntudatát és ezzel lehetővé teszi, hogy az ország újjáépítésében ők is gátlás nélkül vegyenek részt. Mes: kel! találnunk azt a megoldást, amely a jövőben a házasságon kívül született gyermeket a lehetőséT szerint megmenti a metr nem érdemelt szenvedésektől és lehetővé teszi, hogv őket már az igazságtalan szenvedések emléke sem gátolja teljesértékű emberré való fejlődésükben. T. Nemzetgyűlés! A törvényjavaslat [elfogadása után a magyar társadalom minden egyes tagjának kötelessége kell hogv legyen és mindenkinek arra kell törekednie, hogy a házasságon kívüliekkel szemben eddier meglévő lenézést és megkülönböztetést, illetőleer előítéletet a legrövidebb időn belül legyőzzük. Ezzel egyidejűleg a gyermekeket, akik ártatlanul. önhibájukon kívül kerültek ilyen hátrányé« helyzetbe, ebből a kellemetlen helyzetből ki kell emelnünk. A törvényjavaslatot — ismétlem — a demokrácia hatalmas vívmányának tartom és azt úgy pártom, mint a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége, valamint a magam nevében a legnagyobb örömmel elfogadom. (Tapa kommunista- és a szociáldemokratapárt soraiban.) TClnök: Szólásra következik? Hegyesi János jegyző: Veress Anna kép
