Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.
Ülésnapok - 1945-64
815 rA nemzetgyűlés 6í, ülése 19á6. badságot engedélyezni'? (Igen!) A nemzetgyűlés a kért szabadságolt engedélyezi. Bejelentem a t. Nemzetgyűlésnek, bogy Dénes István képviselő úr <w traktorok és mezőgazdasági gépeik felihasználása tárgyában sürgős interpelláció előterjesztésére kért tőletm. engedélyt. Az engedélyt a képviselő úrnak megadtam. A képviselő úr a napirend Imegálllapítása, után fogja sürgős interpella- -ci óját előterjeszteni-A bejelentést a nemzetgyűlés tudomásul veszi. Napirend szerint köveitkezik a házasságon kívül született gyermek jogállásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Mielőtt az előadó úrnak a szót megadnám,. a t Nemzetgyűlés tudomására hozom, bogy a törvényjavaslathoz a független kisgazdapárt, a szofciiáldemokratiapárt, a magyar szabadságpárt jelentettek be szónokokat, éspedig Reicher Endre, Hajdú Emőné és Kováts László nemzetgyűlési képviselőtársainkat. Az előadó urat illeti a szó. Dubay István (kg) előadó: T. Nemzetgyűlés! Feladatom tárgya, hogy iítt ta Háziban ismertetője legyek annak a törvényjavaslatnak, amelyet az igazságügymániszter űr beterjesztett, amelyet az igazságügyi bizottság letárgyalt, amely a házasságon kívül született gyermekek jogállásáról 45 szakaszban szól és amelyet egy feltűnően értékes és jogászi szempontból m pompás indokolás kísér. T. Nemzetgyűlés! Meggyőződéseim szerint ennek a javaslatnak törvényerőre emelésével a magyar nemzet egy régi adósságát rója le, (Ügy van! a szociáldemokrwtapérton) helyesebben talán úgy kellene mondanom, hogy egy régi adósságát nagy tételben törleszti le. {Ű]ffy vnm! a szociáldentoihratapárton.) Azért gondolom, hogy az; utóbbi kifejezés lehet a helyesebb, merít hiszen ha megvizsgáljuk1 a kérdést, azt látjuk, hogy a társadalomnak ezek a szerencsétlen kitaszítottjai, ezek a szerencsétlen kisgyermekek, akiket az élet nem a^ napsugaras oldalra helyezett, már eddig is bizonyos jogban részesültek iá magyar nemzet részéről, és megállapítható, hogy a magyar nemzet nem volt olyan szűkkeblű ezekkel a gyermekekkel - szemben, mint egyes nemzeteknél ez tapasztatható. Másrészről azért is nevezhetem! ezt .csupán törlesztésnek, mert a könyörtelen, örökké követelő élet még ezután is fel fog lépni igényekkel a gyermekek érdekében, és ezeknek az igényeknek kielégítése elől a nemzet vagy a nemzet megbízottai nem is fogïto'k elzárkózhatni. Ha nézzük a multat és a jelen állapotot,, azt látjuk, hogy ezeknek a gyermekeknek érdekében már valóban történtek intézkedések, de az intézkedéseik legnagyobb része a XIX., majd a XX. század elejétől datálódik és ezek az intézkedések bizonyos mértékben kiemelteik ezeket, a gyermekeiket abból ia mostoha sorsból, amelybe kerültek. De ha igazságosaik akarunk lenini, azt is mieg kell mondanunk, hogy ezeket a szép intézkedéseket tulajdonképpen neim az országgyűlések, nem a mindenkori kormányhatalom erre hivatott szervéi, hianem a magyar bíróságok hozták meg a gyermekek érdekében. YKováts László (msz) : tígy van! Ez az igazság!) Ha megnézzük ezeket, a jogszabályokat, amelyek ezen a téren fennállanak, akkor úgy látjuk és úgy tapasztaljuk, hogy ezeik a jogszabályok mind a bírói gyakorlatból sarjadtak ki és a bírói gyakorlatnak köiszönhetik évi szeptember hó 27-én, pénteken. 816 létüket. Es figyelemmel kell lennünk arra is, hogy a bíróságoknak a jogszabályok hozásaiban nincs olyan jogkörük, mint például a nemzetgyűlésnek, vagy bizonyos tekintetben a kormánynak, amikor abból indul ki, hogy ennek lennie kell és akkor az megvan vagy megcsinálja, hanem igenis a bíróságok meg vannak szorítva, ők osaJk a meglévő jogot magyarázhatják, a meglévő jogból következtetnek, a meglévő jogból való következtetéssel tömik be az életnek azt, a részét, ahol jogszabályt nem alkottak, következtetnek analógia útján és így születneűs: jogszabályok. Tegyük még ehhez hozzá, hogy abban az időben, amiikor a bíróság ezeket a jogszabályokat kiisarjaatatta, nem voltak úgynevezett alapjogszabályok, amelyekhez hozzányúlt volna, amelyekből kiinduílva hozta volna meg ezeket a szép jogszabályokat, hanem azt lehet mondani, hogy egészen visszanyúlt a természetes joghoz, az em-, berélet jogához, visszanyúlt az emberiség legnagyobb értékéhez, a szabadsághoz, visszanyúlt az emberi méltóság kérdéséhez, és. innen fejlesztette ki ezeket a jogszabályofbat, feimelyek ezakraeík a gyermekeknek a javára fennállottak. Méltóztassék mégfigyelni, jogfejlődésünkben Szent István emleget valami ehhez való jogot !ai gyermekek javára az ő dekrétumában, de ezek inkább csak olyan intő szózatok. A valódi jogszabályok később a Kúria gyakorlatából alakultak ki, a Kúriai fejlesztette ki azt a jogot, (hogy ez a gyermekcsoport, a társadaiofmnakí ez az eddig kivetett! gyermekcsooortja, bizonyos jogokat nyert az öröklésre; ő fejlesztette ki azt a jogintézményt, hogy nemcsak akkor van joga a gyermeknek az édesanyja után örökölni, ha más gyermeke, házasságon belül szármiazott gyermeke nincs, hanem akkor is, ha a házasságon belül származott gyermekekkel együtt kell örökölnie. A bírói gyakorlat fejlesztette ki a korhatárt, ez tolta M a gyermekek eltartási korát. A bírói gyakorlat fejlesztette ki lényegébenvéve az anya javára azt a jogot, hogy bizonyos esetekben, aimikor a természetes apán a tartásdíj be nem hajítható, az apa apján hajtható be, amennyiben igazoltatik, igazolást^ nyert az,^ hogy az apa munkájának eredménye a család vagyonába beolvad. Ez esetben öl kell különíteni, és nem a nagyapa felel ilyenkor, hanem tulajdonképpen az apja felel, csak az ő munkájának eredményét magánál tartó nagyapától vonják el a tartásdíjat. Ez is a gyermekek érdekében történik. A törvényhozás alapjában véve vajmi keveset tett. Az 1842 :V. te. ad bizonyos jogot az apának, amennyiben nevével felruházhiatja a gyermeket abban az esetben is, ha nem fogadja Örökbe. Van azután egy másik intézkedés a kormányhatalom részéről, 'amely intézkedés 1916-ban keletkezett s a szülőnőnek megadja azt a jogot, hogy a szülést megelőzően is bizonyos jogokhoz, anyagi támogatáshoz, kétheti előző és négyheti utólagos anyasegélyhez jusson; megadja azt a jogot az _ anyának, hoigy gyermekei részére a születési és ezzel kapcsolatos költségeket követelhesse. Mindezek az'Onban elenyésző csekélyek aaoklhoz a nagyobb jogokhoz képest, amelyeket a bíróság adott. Éppen azért meg kell állapítanunk és le kell szögeznünk azt, hogy ebben a kérdésben a magyar bíróság, különösen annak a polgári osztálya, igenis megtette1 a kötelességét a múltban, ami -
