Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-63

809 A nemzetgyűlés 63. ülése 1946. -más szót mondani, mint hogy ez a javaslat bizony nagyon gyorstalpalás eredménye volt. (Lévay Zoltán (msz): Susíztermunka!) Az összeférhetetlenségi eljárás tehát nines megfelelően szabályozva. A javaslat személyes gyűlölet alapján átviszi a nemzetgyűlés párt­harcait olyan harci küzdelembe, amely nem is méltó a nemzetgyűléshez. Ennek a [kérdésnek elintézését vágy zsűrire kell bizni, vagy egy demokratikus, független alkotmányos bíróság kezébe kell adni. Az a kérésem, tehát az előadó úrhoz •— nem tudom mennyi puvoáirja viam az igazság­ügyminiszterltől — és az a kérésem a nemzet­gyűléshez, vegyék ki ezt a 13- ós 14. §-t a ja­vaslatból és hozzanak az összeférhetetlenségi eljárás t méltó és helye« szabályozásáról egy törvény javaslatot. Ha ugyanis a' helyzet i^y miarad, majd meg fogják látni, mi lesz ebből. Lehetetlen dolog, hogy a nemzetgyűlésben egymásra üvöltő és egymással harcoló kép­viselők döntsenek összeférhetetlenségi ügyek­ben. Kérdem, hol van akkor a bíró igazsága. Ezeket kívántam előterjeszteni és ebben a tekintetben kérek megfelelő intézkedésit. (Twps a szabadságpárt soraiban.) Elnök: Dénes István képviselő úr kíván szólni. Dénes István (pk) : T. r Nemzetgyűlés! Hegymegi Kiss Pál: képviselőtársain indít­ványát a magam részéről is támogatom, he­lyesnek és szükségesnek tartom- Igiajz, az elő­adó úr megnyugtatott bennünket, hogy ez a törvényjavaslat addig nem lép életbe, amíg a nemzetgyűlés meg nemi alkotja az össze­férhetetlenségi eljárásra vonatkozó szabályo­kat, de számunkra ez nem elegendő mind­addig, amíg az igazságügyminiszter úr etekintetben meg nem nyugtat bennünket. T- Nemzetgyűlési Hegy mennyire igaza van Hegymegi Kiss Pál képviselőtársamnak, azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy az igazságügyminiszter úr a javaslat indokolásá­ban célzást tesz az eljárási szabályok meg­alkotására, amikor azt mondja, hogy a bizott­ság eljárására nézve egyébként> a házszabá­lyok rendelkezései irányadók. Kérem t. kép­viselőtársaimat, vegyék elő a házszabály okát és keressék meg benne, hogy hol tartalmaz­nak a házszabályok rendelkezést az összefér­hetlénségd bizottságra vonatkozóan. (Bencze Imre (kg): Sehol, még nincs1 meg!) Minden bizottságnak megvan a maga eljárási sza­bályzata, megvan a kérvényi bizottságnak, a múzeumi bizottságnak, csak éppen aiz össze­férhetlenségi bizottságnak szabályzata nincs meg. Ha tehát az igazságügyminiszter úr hivatkozik a házszabályokban lévő eljárási szabályzatra, nem létező szabályzatra hivat­kozik. (Bencze Imre (kg): Megcsináljuk!) Ha t. képviselőtársaim megnézik a ház­szabályokat, meggyőződfnek arról, hogy min­den úgy van, ahogyan mondottam!. Az én álláspontom is az, hogy az Összeférheteltlen­ségi törvény végrehajtását szolgáló eljárási szabályokon nyugszik és azon a szellemen, amelyben végrehajtják. Ez adja meg a tör­vénynek igazi, az életre kiható jelentőségét, tartalmait és alkalmazásával igazi értékét. Ezért nagy fontossággal bír a végrehajtást célzó eljárási szabályok megalkotása-Azt szeretném, ha a t. Nemzetgyűlés most utasítaná a miniszter urat arra, hogy a legsürgősebben dolgozza ki az Összeférhetet­lenségi bizottsággal kapcsolatos eljárási sza­éví szeptember hó 26-án, csütörtökön. 810 • bolyokat és ez a javaslat csak akkor lép életbe, miután már az eljárási szabályok, a végrehajtási rendelkezések megvannak-Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. Az előadó úr kíván szólni. Zsedényi Béla (pk) előadó: T. Nemzet­gyűlési! Hegymegi Kiss Pál előterjesztett ja­vaslatára, amely tulajdonképp en nem konkrét javaslat, bátor vagyok arra hivatkozni, amit előadói beszédemben már mondottam, hogy na­gyon sokféleképpen oldható meg az eljárás. Őszintén megvallva, ai magam részéről nem idegenkednék attól, hogy esetleg adott esetben egy bíróság, de akkor alkotmánybíróság dönt­sön, amelyet külön erre a célra és esetleg még sok minden más feladattal felruházva, előbb meg kellene ; teremteni. Ilyen most nincs. A közigazgatási bíróság nem egészen aiz. Nagyon nehéz, fontos és jelentős kérdés ez.f Ne méltóz­tassék elfelejteni, hogy azt a báróságot bizo­nyos vonatkozásban ez a szuverén testület maga fölé helyezné. Ezt a feladatot tehát csak úgy egyszerűen, egy nem erre a célrai rendelt és megalkotott bíróságra pluszfeladatként reá­ruházni nézetem szerint nem lenne helyes. Éppen azért nem származik semmi baf i belőle, ha egyelőre — hiszen későbhi másképpen, is intézkedhetik majd a nemzetgyűlés — saját kezében tartja ezt a hatalmat. (Lévay Zoltán (msz): Az Egyesült Államokban lejhet?) Nem egészen szokatlan ez, ahogyan Hegymegi Kiss Pál t. képviselőtársam említette, hiszen mél­tóztassanak csak például a mentelmi jogra gondolni: állandó és régi gyafcorlaít, hogy a mentelmi bizottság javaslata alapján iái Ház döntött és éppen így történt ez összeférhetet­lenségi kérdésekben is. A neunzetgyű lésnek te­hát — ha szükségesnek látja — mielőtt kiadná esetleg adott esetben ezt a hatalmat a kezéből, nagyon is meg kell nézni azt az elvet, hogy mely szervnek adja oda ezt a jogot, illetőleg hatalmat. Különben is előbb egy erre alkalmas szervet kell statuálnia. Ezért természetesen a magam résziéről ezt a gondolatot, mely ilyen értelemben ki sincs építve^ mint változtatást a tárgyalás alatt lévő törvényjaivaslatboz nem tehetem magamévá. Még Dénes István képviselő úrnak tartozom válasszal, aki az eljárási szabályokkal kapcso­latban a házszabályokra hivatkozott. Ami az eljárási szabályokat illeti, csak megismétlem azt, amit az általános vita során mondottam: nem kell garancia a kormány részéről, mert akármennyire kívánja is a kormány és kíván­ják a pártok, hogy hatályosuljon ez a mai napon országos határozat erejére emelkedő törvényjavaslat, nem fogjuk tudni alkalmazni addig, amíg nincsenek meg az eljárási szabá­lyok. Amint Slachta Margitnak mondottam, előbb kell megcsinálni a törvényt és azután kell megcsinálni a szabályokat, hogy a tör­vény miképpen legyen majd végrehajtva. Elő­ször tehát meg kell lenniök a végrehajtás sza­bályainak és azután jön a törvény alkalma­zása. Azt hiszem, hogy ebben a fizikai okban van meg a legnagyobb és a legbiztosabb ga­rancia. (Lévay Zoltán (msz): A kabát megvan, a hadrág hiányzik!) Elnök: Kérdem a t. Nemzetgyűlést, mél­tóztatik a 13. §-t a bizottság szövegezésében el­fogadnil (Igen!) A nemzetgyűlés a 13. §-t a bizottság szövegezésében elfogadta. Következik a 14. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakaszt felolvasni. Kim Károly jegyző (felolvassa { a törvény-

Next

/
Oldalképek
Tartalom