Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-63

779 A nemzetgyűlés 63: ülése 1946. elmulasztása esetében a képviselőre vonatkozóan összeférhetetlenség áll elő. Ha tehát a kormány nem jelenti ,he. akkor Összeférhetetlen. Ki van zárva tehát összeférhetetlenség keletkezése, ha a jogügyletet a jelzett 30 nap alatt maga ja ' képviselő bejelentette. Semmi egyebet nem kellett tehát tenni, minthogy én \ jó'áron eladtam az ingatlanomat a kormánynak, az államnak és egyszerűen bejelentettéin", hogy eladtam. Elég volt, ha a miniszter azt mondta, hogy közérdekű volt. ©zen. az alapon bíráltak! el. konkrét esetet tiltakozásom ellenére.' A miniszter nem illetéikes a közérdekűségnek egyszerű deklarációval való megállapítására és az összeférhetetlenség esete fennforoghat akkor ás.» ha a képviselő megteszi iá bejelentést, de a közérdekűséget sem ő, sem ia kormány kellő modon adatokkal, nem igazolta az egyszerű deklaráció 'helyett. * t Ebben a törvényben ás vannak — mint méltóztatnak látni —, ilyen ellentmondások, a hiányos, elhirtelenkedett szövegezés következtében. Nagyon \elyesen

mutatott rá a? előadó úr arra . is, amire- rámutattak többen a múltban, amikor ennek a kérdésnek a tárgyalása folyt a képviselőház előtt, hogy a taxáció ' és az elvi deklarációval való összeférhetetlenségi megállapítás' mellett különösen nagy jelentősébe van az. eljárási jog szabályozásának és 'a döntő fórum megállapításának, illetve^ kijelölésének. Én talán meg tudnék nyugodni az elvi deklaráció^ elégséges voltában akkor, ha a döntő szervről fel tudnám tételezni azt, hogy a politikái befolvások érvényesülésétől mentes fog maradni. (Nagy Vince (msz): Ha a Közigazgatási Bíróság intézi.) Amiuor .azon-, ban maga a nemzetgyűlés lesz a döntő fórum, laih'ol :' -a politikai éirdejkek harca folyik (Pászthory István (mfez): Teljesen így van!) és ahol azt látjuk, hogy egy képviselő elmondj a fulmináns viszonválaszát. amelyben ' kijelenti: mégis lehetetlen az, hogy egy minisztert leszavaznak egyszer, azután leszavaznák mégegyszer ós akkor veszi a kalapját f és marad; (Derültség a szabadságpárt oldalán.) egyszer majd csak be fog következni az is, hogyha kalap utána repül a miniszternek. És-. mi a rezüméje az ilyen felszólalásnak? Az, ihogy a kormány. érdekeltre és a koalícióra való tekintettel tudomásul^ veézi azt a választ, amelyet ilyen súlyos bírálattal, kísért. Én nemi. állítom, hogy a nemzetgyűlés nem * fog tudni felemelkedni arra a magasságra, amelyen az összeférhetetlenségi kérdés eldöntésénél ítéletét meg kell alkotnia és^ ki kell mondania, de nem vagyok százszázalékig biztos afelől, hogy " mindenegyes esetben ez fog történni és hosy nem, fognak-e o'yán megnyilatkozások történni, .mint az előbb •említett, esetben, amikor imkonzekvencia lesz a belső naeg'győződés és a cselekedet között. (Ügy van! Ügy yxm!. a szabadságpárt oldalán.)r

En nem vagyok hajlandó- kitenni a. törvényf hozás tagjait ilyen függőségi viszonynak. (Pászthory István (msz): Ügy van! Lelki kényszer!) Az én1

pártom semmiesetre sem'kívánta és kívánja ennek a törvényiavaslatnak a megalkotását nemcsak megakadályozni, de még csak húzni-halasztani ;

sem, azonban lelkiismereti szükségét éreztük annak, hogy rámutassunk felszólalásunkban arra, hogy ez a törvényjavaslat nemhogy haladást jelen-, tene a képviselői összeférhetetlenség kívánatos kodifikálása terén, hanem i határozott visszaesést' jelent, növeli- a kormánytól való függőség lehetőségét és csökkenti a képviselők függetlenségét a gazdasági összeférhetetévi szeptember hó 26-án, csütörtökön. 780 i lenség terén. (Ügy van! Ügy van! Helyeslés és taps a szabadságpárt oldalán- — A szónokot üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? , Hegy esi János jegyző: Dénes István! Dénes István (pk): T. Nemzetgyűlés! Az összeférhetetlenségi törvényjavaslaí; két pontjává] kívánok foglalkozni s az, igen t.'min\szteír úr és a nemzetgyűlés figyelmét ezzel a két ponttal kapcsolatban bizonyos kérdésekre fei kívánom hívni. Az első kiérd és a 9. § 31 pontjával kapcsolatos, amely a választójogból egy nzgy magyar nepréteget zár ki, a második < kérdés pedig a törvényjavaslat végrehajtási- szabályzatának hiányával, kapcsolatos. Ha a 9, •§' 3. pontját a nemzetgyűlés megszavazza, akkor lényegileg azt .csinálja; hogy választási törvényt alkot. A 9, § harmadik pontja azt mondja, hogy az e pontban meghatározott jobboldali pártok tagjai nem választhatók, ami azt jelenti, ho<ry ezek nem is fognak választó*joggal bírni. Felteszem tehát a kérdést: vájjon a demokráciának most már második esztendejében érdekében áll-e az, hogy a magyar munkáf-ság^ és a magyar parasztság, velamint az értelmiség még egy további tekintélyes részét, és kategóriáját megfossza a választójogtól és ezzel kapcsolatban. a választhatóságtól is? En úsry gondolom, — amint állandóan hangoztatjuk — hogy ,ai magyar nemzeti,, népi erők oszszefogására. van szükség, nerapedig az ellentétek kiélezésére, a szétválasztó/lás folytat asára. Nem tudom, hány százezer főre rúg azoknak a magyar parasztoknak és munkásoknak a számai, akiket a 9. § harmadik pontjának alapján ki fognak zárni a választójogból. Szerettetni volna, ha-a miniszter úr erről egy határozott kimutatást, statisztikát' 'terjeszt a Ház e'é, hogy t. képviselőtársaimnak módjukban álljon kontrollálni, hogy ezen a ponton hány százezer magyar munkást és polgárt fognak kizárni ,& legközelebbi választójogból. Annál is inkább szerettem volna, ha a miniszter úr vagy az előadó úr statisztikát csatolt volna ehhez a ponthoz, mert rövidesen elkövetkeznek a községi képviselQÍesíüVd váhsztások és amit'most dönt el a t.. Nemzetgyűlés, az már vonatkozni fog a községi képviselőtestületi választásokra is, ha tehát e pont alapján a parasztságnak és a munkásságnak — mondjuk — egy 300—400.000 főnyi tömegét *ki fogják zárni a .választójogból, akkor ezek egyik pártra sem 'fognak szavazni. Semi a miniszter úr, sem az előadó úr nem fejteitek ki az indokolásban, milyen veszélyt jelentene a demokráciára, ha megtartanák a választójogukat,a 9. § (3) bekezdésében emiitett pártok, léhát a nemzeti szocialistapárt, a nyilaskeresztes párt. a népakarat pártja, továbbá a NEP vagy a 'MÈP egyszerű tagjai. Az ;ndokolás csak annyit mond, hogy parancsoló szükség ezeknek a választhatóságtól való megfosz. tana. ami egyértelmű azzal, hogy a választójogtól is megfosztjuk őket. Ha ez parancsoló szükség, akkor meg kell indokolni, miért parancsoló szükség az, hogy e pont alapján többszázezer magyar polgárt és munkást megfőszszínik választójogától (Tessik Pál (kg): Arról nincs szó!) T. képviselőtársam, erről van szó. A 3. § azt mondja, hogy összeférhetetlenségi helyzetben van... (Bencze Imre (kg): Itt. a képviselői' összeférhetetlenségi törvényről • van szó, nem pedig a választójogról!) T. kép? viselőtárssm, ön figyelmen 'kií.vül hagyja, hogy a választójogi törvény, az 1945:VIII. te. 6. <j~a