Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.
Ülésnapok - 1945-63
767 A nemzetgyűlés 63. ülése 19â6. Ez is egy olyan fejlődés az összeférhetetlenség szempontjábóL. amelyeit a demokrácia érdeké- • ben feltétlenül külön ki kell hangsúlyoznom. Elképzelhetetlen A a demokráciában, hogy a nemzetgyűlési képviselő a miagiá megbízatását csak jognak fogja, fel Ez a törvényjavaslat éppen ezekben a paragrafusokban határozottan •utal arra,-hegy a nemzetgyűlés tagjának köte-' lességet kell teljesítenie. Ami megint; novum és amit már itten hangsúlyoztak is t. előttem szólott képviselőtársaim, az egy egészen új fogalom, ami az eddigi összeférhetetlenségi törvényekben így expressis verbis nem nagyon szerepeiddé amit \ érthetővé tesz a mai helyzet, a politikai össze7 ' . férhetetlenség esete. Ez természetes. Tessék elképzelni, elképzelhetetlen volt 1901-ben, hogy politikai1 pártállás miatt; valakit az országgyűlésből kizárjanak. Lehetett bármilyen pártnak a tagja valaki, képviselő lehetett. Miért kell ezt külön hangsúly ózni? Ebben is mindenesetre a demokratikus haladás egy etapját kell látnom, még ha paradoxonnak hangzik is ez az első ^pillanatban. Miért'! Azért, mert természetszerű, hogy Magyarországon,'"-ahol nemcsak az elmúlt huszonöt évben,, hanem mondhatnám,' századokra visszamenőleg reakciós irányzat volt uralmon, de mindenesetre a; végén egy fasizmusba torkolló reakciós irányzat vitte mindig a hatalmat 'és a kormányt, -—••" mondom, természetes, hogy itt a demokrácia , ki alakítása . igenis, politikai harc és politikai feladat. Politikai feladat,' tehát! ma'életünk sókkal inkább- politikára van hangfal va, mint volt akár 1901Lben, akár még 1936-ban vagy 1938-ban is, mert akkor nem lehetett ennyire politikai fegyverekkel dolgozni. Ma> természetesnek látszik es igazán összefér a demokrácia fogalmával az, hogy azt a politikai irányzatot, ' amely önmaga felettit mondotta ki a® Ítéletet akkor, amikor ismert módszereihez folyamodott, amikor az egész népnek a bizalmával visszaélve, az egész országot romlásba döntötte* a mai demokratikus, összetételű parlament nem tartja méltónak1 ' önmagához és iiem engedi meg azt, hogy a főkorifeusok itt fog*-' Iái janak helyet, esetleg .demokratikus álarebian vagy demokratikus kosztümben.'Éh tehát é&t a paragrafust megint feltétlenül haladlásnaik és egy szükséges mozzanatnak látom ebben a javaslatban, Hai hangsúlyoztam azt, hogy ez a törvényjavaslat a kolíció szülötte, mégis> nem henceg; hetek azzal, amivel^itt egy-két előttem szóló t. képviselőtársam dicsekedhetik^ hogy tudniilliik ennek a javaslatnak a létrehozásában, megalkotásában olyan, túlságosan nagy szerepem lett volnai. Éppen ezért ma, amikor bejöttem ide, kicsit meglepődve hallottam,, hogy megiat pártközi értekezlet volt e törvényjavas-j lat végleges szövegének a megállapítása tárgyában. Én erről,nem tudtam, tehát szempontjaimat részletekben is és javító tendenciájú megjegyzéseimet is itt kell most elmondanom, az általános vita keretében, , éppen azért, mivel úgy érzem, hogy ehhez a javaslathoz mégis nekünk is kell, hogy, valami közünk legyen. • Az első mindljárt, amit meg akarnék jegyezni és amit a 1 előadó úr figyelmébe is szeretnék ajánlani, a javaslat 1. §-ának (3) pontja, amely így hangzik (Olvassa): »Az összeférhetetlenség a nemzetgyűlési tagság igazolásával, illetőleg a közszolgálati alkalmazással áll elő.« Valahogy szinte feleslegesnek érzem azt, hogy az összeférhetetlenség előállévi szeptember hó Ú6-án, csütörtökön. 768 . hat a közszolgálati alkalmazással is. Miért'? Mert a javaslat 2. >ánaik (5) pontja azt mondja (Olvassa): »A nemzetgyűlési képviselőt e megbízatásának tartama alatt, valamint a meg- ' bizatás megszűnésétől számított egy éven belül » lehet alkalmazni.« (Kováts László (msz): Majd elhelyezi a pártja!) Akkor miéiit; kell felvenni ^egy előző paragrafusba azt, hogy az összeférhetetlenség előáll, ha a képviselőt a közszolgálatban alkalmazzák. Nem1 alkalmazhatják, tiltja a törvény azt, hogy alkalmazzák, meg képviselői, megbízatásának- megszűnte után egy éviff sem alkalmazhatják, tehát ennek a bizonyos mondatnak a második) fele soha nem kerülhet alkalmazásra'. Én tehát ezt feleslegesnek tartom és szeretném' a részletes tárgyalásnál ezt valamivel korrigálni. A javaslat lényege nem változik^ezjzel, csak — hogy úgy' -mondjam — a fogalmazásban valamivel logikusabb lesz. Van azután,1 egy vitapontom, amelyet már az előkészítő • albizottságban , is felvetettem. Egy r valamit, nem értek ebben a javaslatban és itten az igazságügyminiszterrel sem tudunk dűlőre jutni. Ha ugyanis kifogásolták az előbbi töryények alkotóig és kritizálói v ezt, ha már a közszolgálatot a nemzetgyűlési tagsággal öszszeférhetetlennek nyilvánítjuk, > és — külön ' hozzáteszem — ha ' olyan engedményeket ítészünk, hogy a közszolgálatban levő nemzetgyűlési képviselő semmi sérelmet nem szenved, akkor még inkább indokolt, — hiszen tulajdonképpen az volna az-ideális javaslati amely így' intézkednék —: ./hogy ez alól egyáltalában ne tegyünk'kivételt. (Nagy Vince (msz):. Ügy van!)' mert hiszen minden kivétel rontja ere- > deti elképzelésünket, eredeti elveinket. Ha, x\X elfogadom indokolásnak azt, hogy a koalícióra" való /tekintettel és arra. való tekintettel, hogy demokráciánknak , meg nem volt ideje arra, hogy annyira kifejlődjék és áthassa társadalmunkat, hogy fontos pozíciókban lévő embereinket nélkülözni (tudjuk, a parlamentben vágy pozíciójukban és ezért bizonyos — kis számú — kivételeket teszünk, akkor viszont legyünk következetesek, mert csak a következetességaz, ami ezt az indokolást elfogadhatóvá t0szi. Az ' a vitám, 'amelyre - az, előbb céloztam, ilyén megkülönböztetésekre vonatkozott. Az 1. §. 4. pontja kiveszi a törvény hatálya idol a Budapesten működő egyetemi tanárokat. A miniszter úr által benyújtott indokolás szórói-szóra az mondja,, hogy ezeket kiveszi a törvényjavaslat azért, (olvassa): ».. i mért állásuk természete őket a kormánytól függetlenné teszi.-.« Ha állásuk természete függetlenné teszi'őket a kormánytól és ezt megállapítja az. igazságügyminisztei; ur, aki legfőbb őre, legfőbb tudója iés leghivatottabb magyarázója a a törvényeknek, akkor egyáltalában bele sem tenném,- mint kiyételt < a törvényjavaslatba, hiszen akkor nyilvánvalóan olyan inszinuáció áll elő, hogy az egyetemi tanár mégis bizonyos tekintetben függ a kormánytól bizonyos tekin-, tétben mégis . beleesik abba a közszolgálati1 kategóriába, amelyről az 1. §., első mondata szól; vagy nem áll az, hogy az/ egyetemi tanár független á kormánytól és akkor -ezt nem lehet vonatkoatatni a Budapesten működő egyetemi tanárokra sem. / Amikor a múltban az összeférhetetleoségi törvények vitáját figyeltem, láttam, hogy ^lóban mindig két alternatíva körül vitáztak. Azt mónd/ták, nem az a sérelmes, hogy, az egyetemi tanárokat beengedik a parlamentbe. Ha
