Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.
Ülésnapok - 1945-63
761 A nemzetgyűlés 63. ülése 1916, vább menve,_. meg is kezdjék ezeknek az eszményeknek, megvalósítását. Midőn a magyar parlament keresi azokat az, eszközöket és, keilékeket, amelyekket fel akarjíai övezni nlagát azért, hogy ebből-a történelmi 'feladatból méltóképpen és eredményesen vegye ki a maga részét, akkor nem érdektelen visszapillantani ezeknek az eszményeknek! eredetére es megvizsgálni azt, bogy miért kellett • ezeknek laz eszményeknek elbukniok, mert ennek a vizsgálat'-' nak során kialakuló megállapításainkkal bélyeg alapját vethetjük meg jövőbeli helyes magatartásunknak, helyes törvényhozói magatartásunknak., amit egyébként az összeférhetetlenségi törvény is befolyáséi, rendez és irányít. Mózes I. könyve első részének 26. versében találkozunk már az emberi méltóság legpregnánsabb fogalmazásával és ilegirn|éltóiságteljesebb deklarálásával a Teremtőnek azokban a szavaiban, amelyekben\ kinyi]atkoztatja, hogy:, »•Teremtsünk embert a mi képünkre ós hasonlatosságunkra.« Lehet-e magasabb szintű, teljesebb és itökéletesebb megfogalmazása az. emberi méltóságnak, mint az, hogy .ahhoz vagyok hasonlatos, ahhoz az alkotó erőhöz hasonlítok, amely engem létrehozott? (Ugy van! Ugy van! — Taps "a szociSdemokratápárt és a kisgazdapárt oldalán.) De mindjárt ezután a Teremtő megálla; pit ja az embereknek a, természeti javakhoz' való jogát!, midőn azt mondja, hogy: »íme teiremtetteim maghozó füveiket, gyümölcstermő fákat, a földön. levegőben és a vízben állato, kat és • adtam ezt nektek eledeletekre.« Nem tesz kivételt, nem tesz ^személyvál0sratás!t, különböztetés nélkül állapítja me? a Teremtő.az embereknek a természeti javakhoz való jogát* Az isteni akarat kinyilatkoztatásában sehol sincs szó arról, hogy az emberiség kisebb részének 'többet szánt a temészeti javakból a Teremtő, mint amennyi szükséges az emberi méltóságnak megfelelő életszint biztosítására, és viszont arról sincs szó, hogy az emberiség nagyobb részének kevesebbet szánt Volna, mint amennyi szükséges az emberhez , méltó életszint biztosítására. • . „ Mindjárt ezután megállapítja a Teremtő ' ennek a jognak alapját, tehát a természeti javakihoz való jognak alapját és ez az a]ap a munka. A harmadik rész 17., 18. és 19 versében ugyanis így \»^ól az emberiséghez a Tereíntő: »Legyen átkozott a föld teéretted. Bogán csót és fcórót teremjen, nehéz, fáradságos munkával keresd à te kenyeredet életednek mind. en napján, míg földdé íészesz, amiből^ vétettél.« Imé, kitünílr az általános ^munkakötelezettség' elvé, törvénye, amely kivétel nélkül kitérjed' minden halandó emberre, aki porból lett és porrá lesz. Mózes III. könyve huszonötödik részének 23. versében 'találkozunk a termelő eszközök köztulajdonának elvével, amikor a Teremtő így szól> »Senki a földeit örökre el ne adja, mert. enyhém az a föld, ti abban csak jövevények és zsellérek vagytok.« íme, a földreform. indokolása és igazolása, : Végül Mózes III. könyve tizenkilencedik részének 18. versében elhangzik először a: ' »Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat« pa- -rancsa,-(Vásáry József \(msz): "De jó volna,;ha ' ezt is megtartanák!) amit sokkal később. Jézus Krisztus a kereszténység második főparanesának nevezett. (Egy hang a, szociáldemokratapárt oldalán: Mi is ismerjük a Bibliát! — Helyeslés és taps a kisgazdapárt oldalán. -^Vásáry József (msz): Vizet prédikálnak és ' évi szeptember hó 26-án, csütörtökön. 762 bort isznak!) Hai ez az eszmény beteljesedbék, ez lenne a koronája az emberi méltóság megvalósulásának. (Elénk helyeslés és taps a kisgazdapárt és a, szabadságpárt otdalán.) A dolgozó emberiség évezredek óta,sóvá-, rog ezeknek az eszményeknek a megvalósulásáért, Ó^B a kapitalizmus különböző formái először primitív, majd fejlett és legfejlettebb formál nagyon messze eltávolították az emberiséget ezen eszmények megvalósulásának lehetőségeitől. Az egyházaknak nagyszerű feladatuk lett volna elsősorban az, hogy az emberiséget közelebb juttassák ezeknek az eszményeknek' megvalósulásához, de a kapitalizmus az egyházakat gátolta e nagyszerű feladatuk megvalósításában, mert mindig arra törekedett, hogy a maga szolgálatára állítsa az egyházakat a munka érdekeivel szemben, A demokrácia az egyházakat felszabadítja, feloldja-'a kaT * pitálizmus, béklyói alól és lehetővé teszi a ré, szűkre, hogy közelebb juthassanak a kizsákmányoltakhpz, széles alkalmat és bő lehetőségeket nyit arra, hogy a munkásosztályt segíthessék abban a küzdelmükben, amelyet a tőke uralma alól való felszabadulásáért indított. T. Nemzetgyűlés!.Ha az egyházaik a nagytőkétől nem gátolva teljesíthették yolna ezt a nagyszerű feladatukat, akkpr nem vált volna szükségessé az, hogy földi' síkon ezt a feladatukat átvegye a szocializmus,- de az emberek, ' a dolgozó embereik, megunták azt, hogy itt a földi lét során örökké csak kizsákmányolják őket és boldogulási igényükkel a túlvilágra utalják azok, akik már itt a földön boldogultak. (Taps a . szociáldemokratapárt oldalán.) Jézus Krisztus a Miatyánkban örökségül hagyta ránk azt az indokolt és jogosult emberi igényt, amely azt követeli, hogy az emberi méltóság beteljesülése, tehát az Istennek kinyilatkoztatott akaxata necsak a mennyben valósuljon meg, hanem már itt a földön is. Ezt tűzte maga elé célul a szocializmus is,,de miként az imént már említettem, a maga különböző formáival mind messzebb és messzebb távolította el az emberiségtől ezen örök eszmények megvalósulásának lehetőségét., így jutottunk el ^társadalomfejlődés során a második világháborúig. A másodika világháború az előzményeként szervesen hozzá- tartozó hitleri előkészülettel együttvéve, az emberiség történetének legkegyetlenebb sza- < kasza- A történelmi kegyetlenség abban som'mázható, hogy az emberi méltóságot még sohasem alázták ilyen mélyre és az emberi méltóság beteljesülésének előfeltételeit képező többi eszmét Ínég sohasem gyalázták meg olyan otrombán, mint a náci barbarizmus. (Ügy van! Ügy van! — Taps a kisgazdapárt oldalán) Hitler azzal kezdte világrontó sátáni mű- • vét, hogy az emberi méltóságot alázta meg a zsidókban, inajd folytatta a csehen, lengyelen, \ hollandon, belgán, francián, szerben, oroszon és a magyaron. {Ügy van! Ügy van! a kisgazdapárt oldalán.) Ezzel alapjaiban hábosította fel az emberiség egyetemes békéjét. (Ügy van! Ügy van! —rTaps a Ház minden oldalán.) Az ein béri méltóság ugyanis egy és oszthatatlan, miként az emberiség "békéje egyetemes. (Ügy van! Ügy van! a kisgazdapárt oldalán.) Aki akár zsidóban, .akár négerben alázza meg ' az emberi méltóságot, az én emberi méltóságomat alázza meg! JÚgy van!' Ügy van! — Taps a Ház minden- oldalán.) Aki egy fajtában, aki sok nemzetben , egymásután alázza v ,
