Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.
Ülésnapok - 1945-63
743 A nemzetgyűlés 63. ülése 1946. évi szeptember hó 26-án, csütörtökön. 744 hia^ kissé túlságosam sietve ' is, de mégis nagy mértékben érvényesítve a magyar parlamenti mnltr vitáiban kiérMt anyagot» íme. mégis- csak meg valósítjuk korszerű összeférhetetlenségi törvényünket. (Vásáry József (msz): Kérdés, hogy maradandó lesz-e? Korszerű lesz-e, vagy korszerű? — Milassin Kornél íkg): Ez a divat!. A >gyoristfaipalás!) , Erre is rátérek, , valamint egy negyedik nagyjelentőségű probléma megvitatására ïs. • Miután az összeférhetetlenség nagy elvi kér' déseivel nem foglalkozott, először sqm a javaslat indokolása,, amely inkább az Összeféirihetét" lenség fogalmi tisztázására és> a történelmi fejlődés vázolásaira fektette a fősúlyt, másodszor a bizottsági tárgyalás1 ,és jelentés sem, amelynek; munkája az általános vita mellőzésével csak a részltetekre terjedt ki, nem lesz érdektelen feleimRíteni az összeférhetetlenség szabályozásának három elképzelhető lehetőségét* Az első szerint a törvény az összeférhet" lenség elvi, fogalmi meghatározását adná nieg csupán, taxáció nélkül és a parlamenti joggyakorlat , volna hivatva a lefektetett legfőbb elveknek az élet konkrét eseteire való alkalmazására; sa második a .szigorú éirteleatnbeni vett taxáéi ós rendszer, amely igyekszik jogszabályokba önteni az összes számbavehető össze-1 f'érhetetleinségi eseteket és e rendszer mellett összeférhetetlenség csakis a taxatíve felsorolt esetekben állhat elő ; a harmadik az úgynevezett vegyes rendszer, •amely irányító1 elvi meghatározást is ad. de ugyanakkor egyben fel is sorolja a legkirivóbb összeférhetetlenségi eseteket. . amelyek azonban ilyenkóp nem kizárólagosaik. -Tekintettel az összeférhetetlenség «sokkal inkább erkölcsi, mint jogi tartálmára, elvi és tudományos alapon talán a vegyes rendszer ellőnyei domborodnak ki s emellett tört láúd" zsát az 1932. és 1941. évi előkészítési lis) — falán magam is emellett foglaltam vplíua legszívesebben állást —.f de két körülmény amellett szól, hoigy a taxáció ma helyesebb. Az első az, hogy demokráciánk ma ínég fiatalkorát éli .(Vásáry József (msz) : Miért fkiel'l mindig erre a kiskorúságra hivatkozni'?), alig vetette le a gyermekeioőit. népi- parlamentünknek még nincs múltja és nincsenek ebben a vonatkozásban is használható / tradíciói. A máaodlik pedig az, bogy a kormánynak a parlamenti kormányozás szempontjából a koalíció súlyos ter her-tételeivel kelill. (megküzdenie. Ilyen körülmények között — ez nem lehet kétséges +- a taxációs jogszabály és ennek rideg, de könhyű alkalmazása indokoltabb, mint a, mindenkor vitatható elvek szabad alkalmazása zsűri, avagy bíróság, vagy akár valamelyes politikai testület által az élet egyes felvetett kérdéseivel kapcsolatban. ., > 'T. Nemzetgyűlési! Mindezek szerint azonban tisztában kell lennünk azzal is, hogy ilyen körülmények'közlött — és most''adom meg a választ a közbeszólásokra, — esak'röyid életre rendelt törvényt alkothatunk Törvényt, amely talán csak addig lesz jó és talán csak addig fog* kitairtani,,míg új népi-parlamentünk sjajáto:*á.giai ki nem alakulnak ÍVásáry József (msz): Ez az 'őszinte beszéd! r- típu van! TTgy van! a szabadságpárt oldalán. — Közbeszólások a. szabadságpárt oldalán: Igv már"értjük!) éls míg. a koalíció a parlamenti kormányzásra is megfelelő megoldást talál- Eppem ezért — szolgáljon ez bizonyos mértékig vígasztolásunkra — nem olyan1 nagy baj ez, ami különben végzetes hiba volna, hja összeférhetetlenségi törvényünk kissé túlságosan — hogy újgfy mondjam — testre szabott. (Némethy Jenő (msz): Minden kinövésre passzol! — pénes István (p'k): Parlament ez, nem temetés!1 — Mqzgás a szabadságpárt oldalán.) T. Nemzetgyűlés! Már említettem, hog# az összeférhetetlenségi tövény legfőbb feladata a törvényhozás tagjainak a kormánnyal, iái gaz~ diasági hatalmasságokkal szemben való fügigetlenséigéuiek, egyben az egész törvényhozó téstü-Olet tekintélyének és makulátlan becsületének biztosítása- Ezekből az elvekből eredt az ,ö«Zr szeférhe tétlenség ' töryényii szabályozásai és ezekből az elvekből táplálkoztak i az utóbbi két évtizedben felszínre került ós tángyalás alá Vett reformjavaslatok is. Szinte elkerülhetetlennek látom tehát, hogy amikor az előttünk fekvő .javaslatot — ha csak vázlatosan is — be afkar rom mutatni önöknek, y ne a »múltból Induljak ki ós ne annak tükréében ; vetítsem ezt a refor-, mot. Természetesen nem a távolmultra akadok elkalandozni — erre vonatkozólag kelilő felvilágosítást nyújtott à javaslat indokolásai —,:csak a közelmúltra. ' • r - '', i A magyar országgyűlés kép viselő házának összeférhetetlenségi kódexe az 190.1 : XXIV-te a képviselői összeférhetetlenséginek négy csoportját állapította meg és különböztette meg. amelyek a következők. Első az úgynevezett hivatali összeférhetetlenség, amelynek szabályozása utóbb az új választójogi törvények kapcsán két alkalommal is, előbb 1925-ben," majd 1938-ban revízió. alá került és néhány kivételtől ellrtjekintve, kirekesztette a parlamentbői a köztisztviselőket, mint a kormánytól függő" el emelt, akként .rendelkezvén, hogy megválasztásuk esetén nyugdíjba kerülnek vagy végkielégítésiben részesülnek. A másik csoport az úgynevezett érdekeltségi összeférhetetlenség volt, amely a gazda- < sági függőség eseteit tárgyalta terjedelmesen és a századfordulón példamutatóan korszerűen is, de miután e rendeltezések több,, mint négy évtizeden keresztül változatlanok maradtak, holott az állam és 'társadalom egész gazdasági struktúrája és külön őskép ennek a kettőnek egymáshoz/ való viszonya lényegesen megváltozott — elavult. - i -A harmadik csoport a méltatlaasági össz3-férheterlenség eseteit sorolta fel. amelyek szerint kizárásra kerül+ a parlamentbő! az a képviselő, akit súlyos vágy .megszégyenítő bűncselekmény éirt jogerősen elitéltek, akinek po- ' litikai jogait a bíróság felfüggesztette, .aki esőd vagy gondnokság alá került, . ' ' A negyedik csoport végül a közben járási összeférhetetlenséig .vollt, amely eltiltotta a képviselők közbenjárását a kormánynál anyagi előnyért, bizonyos esetekben azonban még dijtalantul is és ezáltal részben a végrehajtatta n törvény, részben a jogkövetkezmények, szankciók nélkül maradit törvény, a lex imperfecta klasszikus, de .elrettentő péildáját/tá.rta elénk, hiszen ^mindannyian tudjuk, hogy' a képviselők tevékenységének legnagyobb része a választói ,érdekóbetí való végnélikuli közbenjárásokból és a cím- és rangkórságba posványosodött társadalomban sajátmaguk ós választóik részére címek, rangok és-kitüntetések megszerzése érdekében, folytatott kilincselésekből állt. E törvényhelyek alapján a magyar közjogiirodalom általánosságban áz összeférhetet • lenségnek két kategóriáját állította fel, mégpedig először az - úgynevezelUt függőséige.t, idesorolván a hivatali ós az érdekeltségi összeférhetetlenség eseteit és másodszor a méltatlansági kategóriát, értve ezalatt a közben járási, \ V
