Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-63

739 A nemzetgyűlés 63. ülése Î9&6. Miskolczy István, Mocsán József és Milassin Kornél képviselő ,uraknak augusztus hó 28-án előterjesztett interpellációikra; a földmívelésügyi miniszter úr Birkás Imre, Pap János, Györgyi Lajos, Bihari Nagy Lajos, Andrássy Dániel és Szőnyi Imre képviselő uraknak augusztus hó 7-én előterjesztett internen ációikra; a népjóléti miniszter úr Implom Ferenc képviselő úrnak július hó 31-én előterjesztett interpellációjára; a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr Gyenes Antal képviselő úrnak május hó 8-án, valamint Nyíri't»'ay San1 dor képviselő úrnak július i hó 24-én három tárgyban előterjesztett interpellációjára;^ a közellátásügyi miniszter úr Vári András képviselő úrnak augusztus hó 7-én, Buzás Márton és Danes József képviselő uraknak augusztus hó 14-én előterjesztett interpe •láeióikra, a közlekedésügyi-miniszter úr S^enlne József''képviselő úrnak augusztus hó 28-án előtér"iesztett interpellációjára és vé°nil az újjáépítési mi-' niszter úr Szolnoki István képviselő úr(na> augusztus hó 7-én két tárgyban előterjesztett interpellációjára, i A bejelentést a nemzetgyűlés tudomásul veszi. y* , (' Jelentem a t. Nemzetgyűlésnek, hoerv Kiss ' Sándor képviselő, úr, mint a földmívelésügyi bizottság előadója a bizottság nevében x

azzalá kéréssel fordult hozzám, hogy a nemzetgyűlés a mezőgazdásági érdekképviseletről szóló törvényjavaslatot, amelyet annakidején javaslatomra a földmívelésügyi bizottsághoz utasított, pótlólag a x>énzügyi- "és közigazgatási bizottságokhoz utasítsa. Mivel a házszabályok ilyen esetre nem tartalmaznak kétségtelen rendelkezést és azonnali intézkedés szükséges, a házszabályok 9. §-a alapján javaslom a t. Nemzetgyűlésnek, hogy a törvényjavaslatot pótlólag adja ki a pénzügyi- és közigazgatási bizottságoknak is. '(Helyeslés.) Kivan valaki a javaslatomhoz hozzászólni? (Nem!) Kérdem a t. Nemzetgyűlést, .méltóztatnak-e javaslatomat elfogadni? (Igen!) A nemzetgyűlés az elnök javaslatát elfogadja. Zsedényi Béla képviselő úr, mint a nemzetgyűlés alkotmányjogi és ,közjogi bizottságának előadója kivan jelentést tenni. , • Zsedényi Béla (pk) előadói: T. Nemzetgyűlés! Van szerencsém beterjeszteni á nemzetgyűlés alkotmányjogi és közjogi bizottságának jelentését-a nemzetgyűlési képviselők összeférhetetlenségéről szóló törvényjavaslat tárgyában. (Vásáry József (msz) : Inkább -öcgszeférhetőségéről...) - . ' : Elnök: A beadott jelentést, amelynek ki-, nyomatása és szétosztása megtörtént, a házszabályok 96. §-ában foglalt rendelkezés értelmében nyomban tárgyalás alá vesszük. Ennek megfelelően következik a nemzetgyűlési képviselők összeférhetetlenségéről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Mielőtt az előadó úrnak a szót megadnám, a t. Nemzetgyűlés tu-' domására hozom, hogy a törvény javaslathoz á~~ Független Kisgazdapárt, a Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Paraszt Párt, a Magyar Szabadság Párt jelentettek be szónokokat, éspedig Bencze Imre, Orbán László, Kiss Roland, Kondor Imre és Vásáry István nemzetgyű'ési képviselőket. A nemzetgyűlés a bejelentést tudomásul veszi. . Az előadó urat illeti a szó, y évi szeptember hó 26-án, csütörtökön. •< 740 Zsedényi Béla (pk) előadó:-T.Nemzetgyűlés! Amíg az 1946. évi VII. te, anaely Magyarország államformáidról szól, a magyar törvényhozó szerv politikai függetlenségének, addig az előttünk fekvő összeférhetetlenségi javaslat, ha törvényerőre emelkedik, a magyar törvényhozás lelki függetlenségének az alaptörvénye lesz. Ezt érezzük és tudjuk talán mindannyian. De ha azt kérdezné valaki tőlem, a közjoerásztól, hogy adjam mes: a képviselői összeférhetetlenség pontos, helytálló, maradéktalan meghatározását, hogy adjak megdönthetetlen jogi definíciót arról, mit jelent ez a jogi terminus technikus, kénytelen volnék azt felelni rá, hogy ez eddigelé méa" senkinek • sem sikerült. A választ erre a kérdésre csakis —* hogy úgy mondjam — madártávlatból merném megadni, mondván, hosry a képviselői összeférhetetlenség nem eeryéb, _m;nt a képviselők erkölcsi és anyagi integritásának biztosítása. -Sokkar* pontosabb és lényegesen kimeriitőbb választ adhatnék azonban akkor, ha azzal a kérdéssel kerülnék szemtbe, vájjon mi a ce .ja a képviselői összeférhetetlenséernek. Ebben az esetben élmo danám, hogy a képviselői összeférhetetlenség — mint jogintézmény.— azt a : célt szolgálja és arra való, hogy a törvényhozó testület tagjai e nagv feladatni lehetőség -szerínit alkalmas emberek legyenek és törvényhozói feladatukat' önzetlenül és függetlenül, •csakis a közérdeket szolgáivá végezzék. És ^hivaitikozhatnám XDgyed Istvánra,', aki megérdemli ezt a hivatkozást, mert a magyar tudómén vos irodalomban az összeférhetetlenség kérdésében a legnagyobb munkát ő végezne. (ügy van! TJgy ven! cl ssáb űsáqpárt oldalán.) Egyed1 professzor

. »Az országgyűlési összeférhetetlenség« című munkájában a következőket írja (clvtita): »A nemzeti 'társadalom közmeggyőződése bizonvos tulajdonságokat kivan meg a köz szolgálatában. TJgy tapasztalja, hogy 'a valóság az erkölcsileg tökéletestől messze, távolodik, igyekszik az elképzelt tökeleilessegat jogszabályokkal, megközelíteni és ilyen módon az esetleg hiányzó, tulajdonságokat az érdekeltekre rákényszeríteni. Termesze tes en ez teljesen nem szokott ^ikerülni, minthogy jogszabályokkal jellemszilárdságot, kötelességéirzést, önzetlenséget, Önfeláldozást fejleszteni nem lehet.« (Vásáry József (msz): TJgy van! Ëz biz. tos!) »De a jogszabályok zsinórmértéke az átlagos embert mégis irányítja, a közerkölcsiség további lazulásának gátat vethet és így jótékony hatása a tapasztalatok szerinlt. rendszerint megvan-« ' Már ezekből is láthatjuk, hogy az élőt-, tünk fekvő törvényjavaslat kapesán egy, igen súlyos problémával, a jog- és, különösképpen a közjog egyik legnehezebb ^kérdésével állunk szemben, amely —hogy mást ne mondjak — annál az átteitsző^és igen egyszerű; oknál fogva nehéz, mert tulajdonképpen nem is jogkérdés vagy legalábbis nem elsősorban az, hanem erkölcsű, kérdés. "• (Ugy van! TJgy tiíMt a szwbodfsáff'párt old Jan.) A hnorált pedig — ez köztudomású — felette 'nehéz jogszabályokba • besűríteni és aki etekintetbem íökéiletas munkára törekszik, moaidihiatnám, lehetőiben feladatra vállalkozik. Es van végül ennek a súlyos problémának, ennek a 'felette nehéz és kényes jogkérdésnek, amely éppen erkölcsi tartalmánál fogva az, mindenekfelett még egy igen könnyen sebezhető Achilles-sarka: a közélet nemesítésére