Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.
Ülésnapok - 1945-62
,,'-' 1 tál À nem*eigyÛlè* 62. utóé* 1916. uiszter urnák. Köyetkezd/k Ozupy Bálint képviselő úr iníterpellációja a honvédelmi miniszter úrhoz a hivatalos rokkantak sérülési pótdíjának folyósítása ,. tárgyában. Kérem a jegyző urat, ^szivesked jék az1 interpelláció szövegét felöl„ vásni ' , Szántó Vezekényi István jegyző (olvassa): '»Interpelláció a honvédelmi, miniszter úrhoz. Mi az oka annak, hogy a hivatásos hadirokkantak sérülési pótdíjaikat immár 19 hónap , óta nem kapják meg. Mit szándékozik tenni á honvédelmi miniszter úr, hogy a hivatásos rokkanitiak e szerencsétlen ügye most már sürgősen rendezést nyerj en 1?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Czupy Bálint (kg): T. Nemzetgyűlés! A, " mai szomorú idők sok elesettje közül: a legelesettebbeknek- és a legüldözöttebbeknek a, sorsát kell idehoznom a nemzetgyűlés elé és felhívnom rájuk az illetékes miniszter, nevezetesen a honvédelmi miniszter úr figyelmét. A hivatásos rokkant egyénekről van szó. Az a helyzet, hogy a hivatásos honvédegyének sérülési pótdíjiaikat 1945 április l-e óta nem kapják meg, ugyanakkor a hadirokkantak járulékaikat ma is megkapják. A sérülési pótdíjat az 1921:XXXII. tor rendszeresítette és eat semmiféle törvény mein módosította. A beszüntetést a pénzügyminisztérium nyugdíj osztályának vezetője rendelte el azzal, hogy a ' 2500/1945. M. E. számú rendelet mindenféle pótdíjat megszüntetett. Később kiderült Ugyan, hogy ez az intézkedés tévedésen alapult^ mert csak a nyugdíjba beszámítható pótdíjat kellett beszüntetni, a Sérülési pótdíj azonban önálló illetmény, amely teljesen független mindén más illetménytől, vagy , nyugdíjtól; a sérülési pótdíj folyósítását azonban mindezek ellenére is a népjóléti minisztérium elfogult állásfoglalása miatt a mai napig nem rendelték el. Ha ezeket a fájó kérdéseket taglaljuk, »akkor meg kell állapítanunk, — én kutattam ebben az irányban és szomorúan tapasztaltam ezt — hogy a népjóléti minisztérium a hadigondozottak kielégítésére igényelt 180 millió forintot és csak 45 millió forintot kapott, tehát negyed részét a kért összegnek. Azt kellene hinnünk, hogy talán ez az oka annak, amit magam is és mindannyian tiszteletben tartunk, hogy a mai korlátozott lehetőségek miattit tálán nem lehet őket fizetni, de sajnos mást kellett tapasztalni. Vallóban az elfogult-' «ág az oka annak,' hogy ezek a szerencsétlen emberek , nem kapják pótdíjukat. Amikor erre költségvetés' nem volt, akkor sem kapták és azt kell tapasztalnunk, hogy bizonyos elfogultság nyilvánul meg ezekkel a szerencsétlenekkel szemben. Az államházitartás egyensúlya miatt takarékoskodnunk kell minden téren, ahol csak lehet, de ahol a nemzet hálájáról, isőt így is mondhatnám: becsületéről van szó, ott nagyon gondoljuk meg, szabad-e takarékoskodnunk. Tudnunk kell, hogy amikor a népjóléti tninisztérium kimutatása szerint a tartalékos' hadigondozo'titak száma 600.000 fő, akkor a hivatásos rokkantak száma még az ezret sem éri el. vA Gazdaságig Főltanács 1946 augusztus hó 3-án már hozazájiárult. a sérülési pótdíj folyósításához. A minisztertanácson előterjesztett rendieLfttitearveaett jelenleg a pénzügyminisztóriumévî émepiember ká Í8-án, »MûTdati. tSâ ban van tárgyalás aüiaitt. A pénzügyminisztérium hozzájárulása előtt azonban ismét a népjóléti minisztérium . véleményét kenték ki, iBonelly vélemény asomoi© az előző véleményeikkel. ' * .. '', Rá keli mutatnom itt arra» hogy a hozzászólók nem^ ismerik a két csoport: a hivatásos és a tartalékos csoport közti óriási el<térést. A ItiantaLékos katonának t. i. tanult polgári foglalkozása van, a hivatásosnak nincs. Ha a tartalékos egyén otthagyja a katonai szolgálatot és visszamegy foglalkozásához, tanult mesterségéhez, akkor ott,folytatja, ahol abbahagyta, kivéve, ha nem vált százszázalékos rokfeamttá, de a hivatásos rokkant eizt nem teheti meg, mert neki nincs -tanult mestersége, az ő hi va-' tása a katonai pálya, amely rokkantsága következtében megszűnt. Az a helyzet tehát, hogy ha'a hivatásos katona rokkanttá váiik, akkor ő nem hálaképpen kapja a nemzettől azt a bizonyos sroklkiamt-díjat, hanem nélkülözhetetlen megélhetési alapképpen, miért ha eat nem kapja, iákkor más megélhetési lehetősége nincs. Az ilyen hivatásos katona új pályát^ kezdeni már csak azért seim tud, mert megfigyelésünk szerint idegenkednek tőlük: ha valahol szmnte könyörög, hogy vegyék föl'» inert, még tudna dolgozni, rideg elutasító közönyt talál a legjobb esetben, ha nem megbélyegző elutasítást., itörülibelül 700 fő a hivatásos rokkantak száma; ezeknek 83%-a tiszthelyettes állományú, £7%-a pedig tiszt, legnagyobbrészt fiatal hadnagy és főhadnagy. Az a tény, hogy az- ilyen hivatásos rokkant nyugdíjat is kap, neon befolyásolja' a sérülési póitdíjra vonatkozó igényét, mert a t hasonló szolgálati idővel rendelkező egészséges egyén is nyugdíjat kap; a sérülési pótdíj a betegséggel1 ,' a testi hiányossággal kapcsolatos többi kiadás céljait szolgálja: ebből a kis öszszegből kell beszereznie például az orthopedcipőt, a mankót, a szemüveget, a halloecövet, sőt mindenféle belső beitegség esetén a 'gyógyszereket. Szakvélemény ezerint itt is talajdonképpen csak ai jelenlegi sérülési pótdíj összegének megállapítása a fontos, mivel téves beszüntetéeről van szó. El kell tehát rendelni a tovabbfollyósitiást új rendeJkezés nélkül. Az alapelveik szabályozva vannak az 1921:XXXII. te.-ben, annak [megváltoztatására szükség nincs* A népjóléti tárca gyámkodását nem szabad a honvédelmi minisztériumnak elfogadni, mert csak a pénzügyminiszternek és ai Gazdasági Főtanácsnak van ehhez joga hozzászólni. Igen t. Nemzetgyűlés! Sürgősen keli rendezni ezt a kérdést, mert ezek a szerencsétlen emberek immár 19 hónapja minden támaszték nélkül vannak, és nagyon sajnálatos^ hogy itt kell megemlítenem ezt a megállapítást: ez a mai szomorú időknek egyik legszégyenteljesebb jelensége. Nagyon kérem az igen t. honvédelmi miniszter urat. igyekezzék odahatni, hogy ez a sérülési pótdíj minél előbb ós viszszsaimenőleg is folyóisíttaeeék. (Helyeslés és tap» a (kisgazdapárton.) Elnök: A képviselő úr interpellációját a nemzetgyűlés kiadja a honvédelmi miniszteT úrnak. > \ * . . £•; Következik Kiss Ferenc képviselő úr iu-"' terpellációja a pénzügyminiszterhez. A képviselő úr halasztást kért. Méltóztatnak hozzájárulni? (Igen!) A Ház ' a halasztást megadja.
