Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-62

721 A nemzetgyűlés 62. ülése 1946. ban v*,16 OTagáMapíitlá&a felől intézkedő 139.800— 1946. számú népjóléti miniszteri rendelet ugyanis csak augusztus hó 10-én intézkedett erről a kérdésről. Ennek köve tfcezit ében az infláció által is megkínzott gondozottak csak ezután kaphatták meg az ezzel a rendelettel megállapított nagyon nevetséges, kicsiny öszezegű előlegüket A rondellát csiak előlegfolyósítást rendelt yel, és ma is csak előleget kapnak à hadigondozottak és á hadisiegélyesek ée ezt is csak nagyon kis összegben. Például egy hadiözvegy négy 10 éven aluli gyermekkel havonta előlegként magára 22.50, a négy gyermekre pedig 52 forintot kap. Egy hadisegélyes négy gyermekei» anyiai jkíap vidé, kén önmagára 12 forintot, a négy gyermeke együtt 18 forintot, feltéve, ha nincs fentemlített 50 korona kataszteri tiszta jövedelmű ingatlana. Például egy 60%-os hadirokkant kap havonta 13 forimtot, gyermekei után pedig egyenkint 4.5 forintot. Ezek a számok és az ismert ipari árak bizonyítják, hogy megélhetése a legnyomorúságosabban sincs biztosítva. Nagy az elégedetlenség vidékenkint ezzel kapcsolatban. Lehetetlen, hogy egy hadigondozott a hatóságilag az ellátatlanok részére kiutalt • lisztet ne tudja kiváltani. A liszten kívül pedig még igen sok olyan kiadása van, amely szorosan beletartozik a létminimumba. (Ügy vom,! a szabadságpárt oldalán.) T. Nemzetgyűlés! Itt ^mlítenl fel az iparral rendelkező hadiözvegyek és^ h'adiárvák ügyét its és kérem, hogy a hadlsérülteknél és a hadisegélveséknél szüntessék meg azt a kiadott rendelkezést, mely szerint ä fentnevezett kisiparosok és kiskereskedők nem részesíthetők segélyezésben. Hiszen még ha egy segéderőt dolgoztatnak is, ha kifizetik a házbért, az adót, az OTI-t és a segédfizetést, semmi sem marad a bevételből, amelyből magát vagy több családi át fenntarthatná. Nem marad más számára hátra, be kell szüntetni az üzletét vagy a műhelyét, ha semmi segélyben nem részesül és a nyomor marbalékává válik a kisiparos és kiskereskedő, családjával együtt. Tr

Nemzetgyűlés! Az elmondottak után kérem a kormányt, hog^v a fentiek és a hibás rendeletek gyors revíziójával r

változtasson a helyzeten és siessen segítségére a hadigondozottaknak. (Helyeslés, éljenzés és taps a kisgazda- és a szabadságpárt oldalán.) Elnök: A nemzetgyűlés az interpellációt küadia az összkormánynak. Következik Futó Dezső kér/viselő úr interpellációja ;,. a honvédelmi miniszter úrhoz. A képviselő úr • interpellációjának elmondására halasztást kért. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igen!) A Ház a halasztást megadja. Következik Temay István t

képviselő úr áinterpellációja a kereskedelemügyi miniszter úrhoz. A képviselő úr halasztást kért. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igen!) A Ház a halasztást megadja. Következik Vásáry József képviselő úr interpellációja. A képviselő úr törölte interpellációját. (Vásáry József (msz): Nem! Az elsőt nem! Az elsőre és a harmadikra halasztást kértem^és a másodikat töröltem.) Három interpellációja van «su képviselő úrnak egymásután, mind a háromhoz törlés van bejelentve. (Vá- sáry József (msz): Nem azt mondtam! Az elsőre és a [harmadikra halasztást kértem, a másodikat töröltem. — Kovát» László (msz): Éljen á szólásszabadság!) * Első interpelláció jár* * képviselő úr kto-FIMZITGTÜLSSI NAPLÓ in. évi szeptember hó IS-án, szerdán. ?~22 lasztást kért. Méltóztatnak ehhez hozzájárulnia (Igen!) A Ház a halasztást megadja. A képviselő úr második interpellációját a földmívelésügyi miaiszter úrhoz jegyezte be, törölni kéri. (Vásáry József (msz): Ügy van!) Méltóztatnak a törlést tudomásul venni 1 (Igen!) A Ház a törlést tudomásul vette. Következik Vásáry József képviselő úr iriterpellációja az összkormányhoiz. 'A képviselő úr az interpelláció törlését kéri. (Vásáry József (msz): Nem! Halasztást kérek!) Itt is tör- , lés van bejegyezve. (Vásáry József (msz): Akkor nem jól írta be az illető tisztviselő úr!) Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e hozzájárulni ahhoz, hogy a1

képviselő úr az interpeller ció elmondására halasztást kapjon? (Igen!) A Ház a halasztást megadja. í\ Következik Némethy Jenő képviselő^ úr interpellációja a miniszterelnökhöz. A képviselő úr halasztást kert. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igen!) A Ház a halasztást meg- . .adja. Következik Hegymegi Kiss Pál képviselő ' úr interpellációja a miniszterelnökhöz. A képviselő ár halasztást kért. Méltóztatnak ahho« hozzájárulni? (Igen!) A Ház a halasztást megadja. .., Következik Stühmerné, Oberschall Ilma képviselő interpellációja a miniszterelnökhöz. A képviselő halasztást kért. Méltóztatnak hozzájárulni? (Igen!) A Ház a halasztást megadja. Következik Hegymegi Kiss Pál képviselő^ úr interpellációja a miniszterelnökhöz. A képviselő úr halasztást kért. Méltóztatnak hozzájárni! mi? (Igen!) A Ház a halasztást megadja. Következik Kováts László képviselő úr interpellációja az ösiszkarmányhoz a Vatikánnal. való diplomáciai kapcsolatok mielőbbi újrafelvétele tárgyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Szántó Vezekényi István Jegyző (olvassa): »Van-e tudomása az összkormánynak arról, hogy a Vatikánpal való diplomáciai kapcsolatok, ^dlacánai a közel egy éveia »előikészülletna^«, minctia mai napig nincsenek felvéveI Mit szándékozik tenni a kormány, hogy a római Szentszékkel Magyarország mielőbb felvegye a közvetlen diplomáciai kapcsolatot?« \ Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Kováts László (msz):.T. Nemzetgyűlés! Magyarprszág népe 67%-ban katolikus vallású. A magyar katolicizmus egyik igen fájó sebét szeretném itt a t. Nemzetgyűlés előtt feltárni, (Halljuk! Halljuk! a szabadságpárt oldalait.} és ennek a fájó kérdésnek van egy függvénye; egy immár másfél év óta vajúdó igéret, egv másfél év óta,teljesülésre váró óhaj, amelynek lényege az. 'hogy a magyar kormány (

minél előbb diplomáciai kapcsolatba . kerüljön a Szentszékkel- (Sl,achta üüargit (pk): ïlljeril) T. Nemzetgyűlés! Ha visszatekintünk Magyarország ezeréves történetére, olyan tüneteket látunk, amelyek felett nem lehet szó. nélkül elmenni és amelyeknek tanulmányozása után a legtárgyilagosabban is meg kell állapítani azt, hogy éppen a Szentszék volt az, amely bizonyos esetekben sokkal jobban őrködött »a mámra'- függetlenségen, a maervar nemzeti0 függetlenség gondolatán, mint ahogyan adott % helyzetében esetleg Magyarország megtehette. Annak a körülménynek,, hosrv a mindenkori: pápák igen meleg szeretettel, különös keggyel éi jósággal gondoltak Magyarországra, feltétéi