Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.
Ülésnapok - 1945-62
713 A nemzetgyűlés 62. ülése Î946. kezeti Közponlt egy nesze végzi. Amikor ugyanis , megkonstruálták a Mezőgazdasági Szövetkezeti Központot és tekintetbe vették, hogy ennek a központnak majd ezeket az állami feladatokat is el kell látnia, beolvasztották az MSzK-ba <a Futurát, a Teririényhivatalt, a -Magyar Mezőgazdák Szövetkezetét, a METESznt. és ezèk alvállalatait. E váll álatok ' közül a Fiitura és é METESz tipikusan nem szövetkezet, hanem állami vállalat, a Mező. gazdák Szövetkezete pedig szövetkezet, de tipikusan földbirtokos szövetkezet '..volt. Ebből a furcsa konstrukcióból adódott, hogy amikor az MSzK csupa állami feladatok ellátását -végzi, ', olyan szövetkezetekkel és , ezek alvállalataival kénytelen együtt dolgozni, .amelyek ebben a munkában nem vesznek részt, amelyek súlyos ballasztként nehezednek az állami feladattok ellátásait végiö Szervek | munkájára. Az MSzK ugyanis átvette az előbb fel; sorolt szervezetijeik egész ; hatalma s hivatali apparátusát és( azt jelenleg is működteti-Természetes ugyanis, hogy a Futárának nem•csak a saját organizációját kell ellátnia, és kalkulációjába nemcsak a saját rezsiköltségét •/ kell belevennie, hanem számításba kelt vennie azt ^is, hogy el kell tartania azt az óriási apparátust is, amely nem vesz. részt az állami feladatok elvégzésében. A köz szempontjából azonban nem,,lényegtelem hogy az állami fel• adatok végzésével, a termények felvásárlásával -foglalkozó vállalatok milyen rezsiköltséggel dolgoznak és milyen hivatali apparátust moz gátnak. Ha arra gondolunk, hogy a burgonyát a termelőtől 21.50 forintért vásárolják meg és ugyanez a burgonya, amikor a Mezőgazdasági Szövetkezeti Központ kezébőlj kikerül, már 34.60 forint, mindenképp fel kell tennünk a kérdést az illetékeseknek: helyes-e az MSzK i kalkulációja és valóban a legminimálisabb rezsiköltséggel dolgozik-e?, Ha ugyanis azt vesszük, hogy a Szövetkezeti Központ mono, polisztikus helyzetben van, hogy már eleve nem kell belekalkulálnia számításaiba azokat a kölltségltérnyezŐkfit, amelyeket a szabádversenyben dolgozó, ko nkurr en sekkel küzdőv vállalatoknak mindenképpen bele kell kalkulál•niok, tehát a lehető legminimálisabbra szab. ják a. költséget, akkor fel kell tenni "a kérdést: mégis miért emelkednek ilyen jelentős mértékben a terményárak a termelőtől a fogyasztóig tartó útjukban! (Erőss János (kg); Ugyanezt raíég 630 kis szövetkezet is csinálja!) Példának kell felhoznom azt is, hogy amikor a Futüra 40 forintért vásárolja fol a. búzát, az ellátatlanok 55 forintot fizetnek a búza mázísájáéi't ' -- ha erre engedélyt, kapnak. Ez a helyzet a. valóságban, papíron azonban más a helyzeit. Papíron a Mezőgazdasági Szövetkezeti Központ pontosan kimutatja, hogy azok a költségtényezők, amelyek hozzájönnek a icv• melói árhoz, függetlenek a Mezőgazda sasi Szövetkezeti Központ tevékenységétől és ő maga is igen minimális hasznot számít a terményárakhoz., (Erőss János (kg): így van!) Bizonyos, hogy papíron ezt tökéletesen^ ki leihet mutatni. {Egy hang a kisgmáapdHon: Valóban is!) Ha azonban alaposain megnézzük' ezeket a kalkulációkat, azt kell látnunk^hogy azok között a tételek között, amelyek egyébként függetlenek az MSzK-tól, rejtett haszonlehetőségek,' rejtett haszonforrások vannak évi szeptember hé) ÍS-éin\ azerdém. .714 . elbujtatva. Erre csupán példaként hozok fel két dolgot, a búzakalkuláció két tételét. Az MSzK' 2 'forintot számit haszonként hozzá a búzaárhoz, ugyanakkor azonban a valóságban például kamat és útközi hiány címén olyan összegeket, számít , fel," amelyek nagyobbak a tényleges i kiadásoknál. (Kerék Mihály (kg): Kisebbek!) Én ágy tudom nagyobbak. (Kerék Mihály (kg) í Tévedés!) A Mezőgazdasági Szövetkezeti Központ 9\ százalék kamatra kapja az államtól a pénzt. Ezt a kamatot természetesen bele kell kalkulálnia saját kihitëlezésébe. Belle is kalkulálja fix összegben : 1 forint 50 fillérben, mégpedig úgy, hogy a 9 százalékos kamatot 5 hónapra számítja fel. Ez helyénvaló akkor, ha az MSzK i kihitelezése valóban 5 hónapra történik. A valóságban az a helyzet, hogy az MSzK a pénzét sokszor egy-két hónap alatt is megforgatja, az öfhónapos kamatra felszámított összeg jelentős része tehát haszonként megmarad a ^ Szövetkezeti Központnak'. (Az elnöki széket délután 6 óra 17 perekor Kossa István foglalja el.) Utközi hiány címén a Szövetkezeti KÖZT pont 3%-ot számít fel. Az eddigi gyakorlat, tudomásom szerint, azt mutatja, hogy ez a százalék nem több 1.5%f ~riáL Á Mezőgazdasági Szövetkezeti Központnak megállapodása van a maimicíkíkal, hogy 2%-ot számítanak fel útközi hiány címén. Itt 3s mutatkozik tehát az MSzK javára 1, illetve tulajdonképpen 1.5%-os haszon. \ : -Ezt a két esetet csupán, példaként hoztam, fel. Hozhattam volna fel más kalkulációkból is ilyen példákat. Én tudom azt, hogy ezek valójában kis Összegeik, de ilyen kis összegeknél is alaposan meer 'kell.nézni a kalkulációt, mert alapvető ús lényeges fogyasztási cikkekről, közélelmezési cikkekről van szó és ezek a kis Összegek óriási összegekre rúgnak, ha az MSzK hatalmas forgalmát; nézzük és nem kö; zömbös az, hogy ezeket az? óriási megtalkarítá' sokat hasznos célra használjuk-e fel, vagy pe- \ dig egy óriása, túlméretezett bürokratikus szervezet eirnészti-e el. ^ A mai helyzetben a kormányzatnak kötelessége hop'v alaposan utánanézzen, mi drágítja meg olyan jelentős mértékben a fogyasz" tási cikkek árait miért emelkednék, a termények' árai olyan jelentős mértékben, mire azok a foigyasztóhoz), kerülnek, illetve megfordítva; rniért'olyan alacsonyak a termelői árak-Kiérem a kormányt, tegye beható vizsgálat tárgyává az' MSzK kalkulációit és ezzel kapcsolatban hozza meg á szükséges intézkedése" kei (Taps a kommnnlstapárton.) .. Elnöki: ^_ A'netazeitigtyűllés az initerroeíllációt kiadja az összkormányhoz. .• . . . Következik Piros László képviselő úr interpellációja az összkormányhoz a 'munkanélküliség, tárgyában. Kérem a jegyző urat?1 szíveskedjék az interpelláció szövegét . fel1 olvasni. ; Szántó Vezekényi István jegyző (chasm): »Van-e tudomása" a kormánynak az országban mindjobban növekvő általános munkanélküliségről1 ? ' , Vaín-e tudomásai a kormánynak arról, hogy az üzemekben a gyárosok tömeges felmondást > eszközölnek indokolatlanul? Mit kíván tenni a kormány ezen jelenségek megváltoztatására1 !« '. •'-. Elnök': Az interpelláló képviselő unat illeti Ä SE5Ó. .'•'....-
