Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.
Ülésnapok - 1945-52
55 v A nemzetgyűlés 52. ülése 1946. taJk. akik ennek következtében'" köteíesfégükvnek tartották minden lehetséges politikai rendszernek a szinte már szolgai kiszolgálását. Ma ;. azonban a helyzet az, hogy anyagi helyzetük , még a múlthoz képest' is rohamosan és hatalmasán meggyengült. Ha nem az a célunk, hogy ez a réteg elvérezzék és ha nem az a célunk, hogy amint valamikor a földtől való menekülés jellemezte a parasztot, úgy most a tanulástól való menekülés jellemezze majd az ifjúságot (Kováts László (msz): Ügy van!) akkoi? ezeknek a rétegeknek a helyzetét jelentékenyen javítani kell. Erre a lehetőség megvan, mert a gazdasági élet' egyéb -vonatkozá• sálban és egyéb : terein tervszerű intézkedésekkel be lehet hozni azt a többletet, ami_ a tisztviselői réteg emberi megélhetésének bizr tosítására szükséges. ', Ez az új korszak, amelyben most élünk és amelynek a kezdetién vagyunk, az úgynevezett hármas egység .és a hármas, összefogás jegyében indult meg: a munkás, a paraszt és a haladó értelmiség összefogásának a jegyében. Ha, a mai állapotokat a gazdasági élet szem-x üvegén keresztül nézzük, akkor nagyon furcsa ; torzót mutat ez az együttes, mert a- paraszt és a haladó szellemű érteömiség anyagi helyzete egészen furcsán és érthetetlenül lecsúszott ~és miután az anyagi helyzet, determinálja vég. eredményben az egész életet" és a szellemi fejlődés lehetőségét is, , itt egy kétségtelen visszafejlődés és elmaradás lehetőségével kell számolni. Ha már a gazdasági élet jelenségeivel foglalkozom, akkor rá kell mutatnom valamire» ami egészen érthetetlein és értelmetlen előttem és ami a munkásság politikai hatalma előretöréséneik idején; egészen képtelenség a magyar életbenrés ez az újgazdagok osztálya, a feketézőkből lett síberek és ilyenmódon elhatalmasodott siserahad osztálya. Nem tudom megértleni, hogy ' amikor, a mai kormányzatnak igén 'jelentékeny hatalom van a kezében, miért nem tudta csirájában elfojtani az idevonatkozó törekvéseket. Hogyan lehet az, hogy akilk a bunkeréi et4G másnapján egy szál . nadrágban kezdtek* hozzá ' gazdasági tevékenységükhöz, azok rövidesen a zugvalutapiac és árupiac koronázatlan császárai lettek, learattak minden lehető hasznot,--' amely itt csak elképzelhető volt és egvrészt, mint a patkányok, aláásták és aláaknázták az egész gazdasági • életet, másrészt pedig méltán váltották ki a • dolgozó- tömegek legnagyobb, ellenszenvét rétegükkel, osztályukkal szemben? (Zsedényi Béla (nk), Ternay István (msz) és sokan imiások: Xlgy, van!) .T. Nemzetgyűlés! Meg kell találni a módot arra, hogy ez a kiszipolyozás, ,a . nyomor yámszlTd'őiinek ez a fellendülése és az általános yégkiárusítás árverési hiénáinak ez az aran.yp korszaka egyszersmindenkorra. (megszünjéiK Magyarországon, .("Élénk helyeslés és taps \a szabadságpárton és a kisaazdapárt soraiban is.) de nem népítéletek folytán és nem a töjmeg erőszakos ' beavatkozása folytán, amely mindig csak sajnálatos és soha többé jóvá nem tehető kilengésekre vezet, hanem a kormányhatalom rendszerbe foglalt energikus intézkedései folyitán, amelyhez — biztosíthatom a t. Nemzetgyűlést — az egész «rszág népe tapsolni é'3 helyeselni fog a demokratikus • kormánynak. Ehelyett a rendszer helyett, amely ma itt is a feketézőik aranykorát jelenti bálunk, a józan és ckos kispolgári takarékosévi augusztus hó li-én, szerdán. \ 56 ságot kell bevezetni, mert a betétképz'ődés az újjáépítés elengedhetetlen feltétele. „ v Ezen az arcvonalon az elmúlt egy év alatt két súlyos hiba történt, a magyar kor- / many két súlyos tévedést követett el. Az egyik mindjárt a félszabadulás utján á betétek.zárolása vqlt„ Azokat az embereket, akik takarékosságuk morzsáit rakták össze hangyaszorgalommal a vidéki intézeteknél betétek formájában, akiknek 100—200—300 pengős- betétje hosszú keserves koplalások ^eredményét jelentette, a kormány egyszerűen kapitalistáknak tekintette, nem engedte betétjeik kifizetését és ezzel egészen indokolatlan hasznot biztosított a bankoknak, amelyéknél általános gyakorlattá vált az, hogy a betétes a pénzét nem tudta megkapni, de ugyanazt, az összeget' _. ' hetipénzre, kosztkamatra meg tudta a banktól kapni, tehát saját pénze után_ kénytelen volt súlyos hetipánzt, kamatot fizetni. Ez. egyenesen erkölcstelen eljárás volt —- meg kell mondani világosan és magyarán — és a betétesekben súlyosán megingatta azt a hitet, hogy itt érdemes takarékoskodni és érdemes a jövőre való előrelátással • garast garasra rakni. De egy újabb ilyen támadás érte a betéte^ s-eket az adópengő jegy , szomorú, tragédiája folytán. Az adópengőjegyet 1946 január 4-én azzal a céllal létesítette - a kormány,, hogy egyrészt légyen egy stabil számolási érték; amelyben a gazdasági élet számolni tud, mert -hiszen idestova már az, volt' a/helyzet, hogy az óráról-órára változó pénzérték miatt nemlehetett kalkulálni, mégszűnt a vállalkozás., lehetősége, másrészt pedig azért/ hogy "a takarékoskodást újra megindítsák, a betétképződést előmozdítsák. Ezek után bekövetkezett az adópengő jegynek fizetési eszközzé tételé. Itt megint nagyon-« élesen szeretnék disztingválni és meg szeretném mondani azt, hogy én elismerem, hogy a kormány kénytelen volt az adópengőjegyet fizetési eszközzé tenni. Júliusban tudniillik már olyan zavaros volt a pénzügyi helyzet, a megszámlálhatatlan nulláknak a sfeámok után írása már odáig vezetett, hogy a matematikailag legképzettebb és legélesebben gondolkodó emberek is képtelenek voltak az úgynevezett síma,pengőben számítani; eljutottunk oda, amikor a háziasszonyok bevásárlásnál azt mondották, hogy: ezért pedig adtam három kéket, öt rózsaszínt és így tovább,-mert a pénzeket már csak a színük után tudták megkülönböztetni.47 ' Elismerem tehát, hogy beállt itt egy - .- / kényszerhelyzet és a modus vivendinek augusztus l-ig való biztosítására a -kormánynak nem állt más eszköz _ rendelkezésere, mint az, hogy az adópengő jegyet, amelyet eredetileg csak ^számolási értéknek, és a' közterhek lerovására alkalmas eszköznek szánt, egyszerűen pénzzé alakította át és így párhuzamosan futott egymás mellett a símaüengő és az átlópengőjegy, persze csak néhány napig, mert a símapengő azután telje- , .- sen kiszorult a porondról. . Ez azonban, t. Nemzetgyűlés, nem jelentette szükségképen' a betétesek megkárosítását. Akik 1946. januárjában tettek be aidjópéngőbetéteket, azokat igen súlyos és — megint csak -ez|; az erős szót kell használnom — erkölcste/ leii károsodás érte az adópengő-érték ilyen^ módp-n való ' leromlásával. Farkas Ferenc képviselőtársam, az Országos Földhitelintézet elnöke egy alkalommal, július hó első 'felében a Nenr
