Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.
Ülésnapok - 1945-62
629 A nemzet gyűlés 62. ülése 1946. év teJttök. Tudomásom szerint mindazok, akiket a szakszervezetek mint munkanélkülieket közvetíteni akartak, jelenleg munkában állnak. A vidékre vonatkozóan • részletes tervet dolgoztunk ki az emlitetit. szempontok figyelembevételével, és egyelőre: 8 műlió napszámnyi munka áll rendelkezésre. A részletes tervek tartalmazni fogják a témát, tartalmazni fogják a munkahelyet és az alkalmazo/tit mun- I kaerőt,'"úgy, hogy a részletes terveknek elfogadása esetén ^gombnyomásra lehet a munkanélkülieknek a közmunkák közül azon a helyen elhelyezkedniök, amelyik lakóhelyüknek leginkább megfelel. Konkrété kivizsgáltam a Szegedien előállott munkanélküliséget, amelyet ött-hatezer főben jelöltek meg. A Szegedről visszatért szakértő 1500-at konstatált s már küldtünk is le pénzt a munkanélküliek foglalkoztatására a mi szempontjainknak és terveinknek megfelelően. Ezeknek a közmunkáknak, amelyeket, a múltkor jelenitettexn be a t. Nemzetgyűlésnek,. egyik finanszírozási módja lesz az, amelyet Dénes István képviselő úr szintén említett: a teleké^tékemelkedési, járulék. Nevezetesen a bekötő utak kiépítése, azonkívül az ánnentesítő berendezések megjavítása, az árvédelmi töltések esetleges kiegészítése nyilvánvalóan nagymértékben emeli a környező tulajdonosok birtokának értékét; ezért mi olyan konstrukció -kidolgozásával foglalkozunk, amely .lehetővé'teszi az állam részére, hogy ennek a telekért ék emelkedésnek egy részét bevételezze. Szeretném végül bejelenteni azokat a jogszabályokat, amelyeknek kidolgozásait a jelen pillanatban dolgozunk. Csak tételesen akarom felsorolni ezeket. Ilyen a tájrendezési törvény, amely az 1937: VI. törvénycikknek, a városrendezésről szóló törvénynek analógiájára van, készülőben, azután a falurendezési törvény, s az új kisajátítási törvény. E szerint a kisajátítási jogot törvénnyel óhajtjuk újonnan szabályozni és csak a kisajátítási eljárást akarjuk rendeletileg szabályozni. Ez a rendelet csak-leegyszerűsíti, lerövidíti majd a közigazgatási eljárást, de nem érinti a kisajátítás anyagi jogszabályait. Végül dolgozunk az 1884:XVII. törvénycikknek az építőiparra vonatkozó jogszabályai módosításán, amelyek már nagy mértékben elavultak. Rendeletek formájában dolgozunk az 'országos 'építésügyi stzabályzíattion. Ezt a mnii-: kát a Fővárosi Közmunkák Tanácsa vette kezébe ésr tudomásom szerint ez már közel áll a befejezéshez. Mint már említettem, a kisajátítási eljárás szabályozását óhajtjuk kormányrendeletként elkészíteni, azonkívül folyamatban van a tegnap látott közmunkakódexhez hasonlóan egy helyreállítási kódex elkészítése is, amely szabályozza majd a háztulajdonosnak, a bérlőnek és a harmadik személyeknek jogviszonyát, t "-. Végül kiadás előtt áll a romrendelet, amely az alapját teremti meg egy új munkaalkalomnak; nevezetesen, ez a >rendelet a romházak lebontásáról szól. ^Ennyiben bátorkodtam az igen t. nemzetgyűlés előtt általánosságban válaszolni a törvényjavaslathoz hozzászólóknak. Amely uraknak választ nem adtam, azoknak: az előadó úr fog majd a részletes vita során, esetleg már most válaszolni. Kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy a törvényjavaslatot általánosságban. el-i szeptember hó 18-án, szerdán. % , 630 fogadni szíveskedjék. (Taps, a kisgazdapár-Elnök: Az előadó urat illeti a szó. Acsay László (kg) előadó: T. Nemzetgyűlés! Mindene*k előtt mint a javaslat előadójának, örömmel kell/ megállapítanom, hogy a törvényjavaslat jelentőségének megfelelően tárgyalta a Ház ezeket a. kérdéseket. Már a bizottságban is részletes és beható vita tárgyává tettük, hiszen 13 módosítással került a nemzetgyűlés elé a miniszter úr által benyújtott törvényjavaslat. Itt a plénumban is valamennyi párt képviselője hozzászólt, hiszen nyolc képviselőtártsam foglalkozott ezzel a kérdéssel és valamennyi párt hozzászólásából azt láttam, hogy lényegében jóindulattal fogadták a 'tör vényj avaslatot. T. Nemzetgyűlés ! Eat nagyon fontosnak taritoim, mert; ai minisztérium születésekor igén jelenitős leisz az, ha látják, hogy az egész közvélemény és a parlaimenitneik is minden pártja részéről, még az ellenzéik padsoraiból is jóindulattal figyelték' ennek az új miniszltérium'nak, megszületését, amelynek "egyrészt — mint Hegyimegi Kiss Pál képviselőtársunk említetifce -rr messzi, távoli célok megvalósítása '. lesz a feladaíta, másrészt azonban anár most mindjárt meg kell mutatnia életképességét, amikor fel kell vennie a harcot a fejét felfutó és kezdődő munkanélküliséggel szem'blen. Nagyon fontos lesz* hogy érezze elsősorban a miniszltleír űr, de érezzék a tisztviselők is, hogy nehéz küzdelmükbein és abban a munkában, hogy ezt. a nagy feladatot meg tudják eredményesen oldana, maguk mögött fogják találni az egész nemzetet és a nemzetgyűlés tagjait! is. 1 T. Nemzetgyűlés! Nem kívánóik most túlsók részletre kitérni, hiszen előadói beszédemben már vázoltam azokat' a szempontokat, ain$lyekre a minisztériumi munkakörénél figyelemmel kell lennünk, és a minisztier úr is ma volt szíves a nemzetgyűlés előtt Ismertetni, progrianilmját. Ezért engedjék meg, hogy egyéne- . sen rátérjek az egyes felszólaló urak által felvetett kérdéseikre éa azokra egyenkint megadhassam a választ. r .-,>•••• -Sári igen t. képviselőtársam elsősorban a műszaki közdigajzgatássial foglalkozott ,és. nagyon helyesen mutatatt rá, hogy ennek^ jelentőséglét és fontosságát a falurendezésnél fogjuk látni. Otít van szükség arra, hogy a szakszerűség bevonuljon a' falu rendezésébe,. Használt egy kifejezést, amelyet, a saijtóban) \ is viszontláttam és ez, mutaitda, hogy milyen népszerűvé vált; nagyon helyesen mondotta: szükség van arra, hogy a magyar ménnökök kernen jenek a beteg falvaikba és a heteg falvakat meggyógyítsák, v A képviselő úr még rámutatott arca* amire előadói beszédemben is kitértem, hogy a defláció éppen olyan súlyos rómbolásokait és károkat okozhat a aruagyair^ közgazdaságban, mint az infláció. Ô iê> említette Keynesnek errevoinjatkozó tételét* Azt hiszem, n korarnányzat .mag fogjía találniva módját, hogy a munkanélküliség elleni küzdelem során az egészJkércíésit ezen .a vonalon organikusan rendezze és biztosítsa ennek a minisizitiérinmnaiki aízt a gazdiä- , sági megalapozottságát, lamely szükséges, hogy az országot újjáépíthessük s azokat a terveiket ég célokat, aimelyeketi ezzel a itörvénnyel a Ház meigvaílóisátaini kíván, itlényleg minél gyorsaíb[b ütemben és minél eredményesebben tető álá tudjuk hozni. Említette' még Sári igen t, képvis •lőtár-40
