Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-62

113 À nemzetgyűlés 62. ülése ÍM6. évi szeptember hó 18-án, szerdáit. QU Maeskâsi József'(kp) — a földmívelésügyi miniszterhez — az őszi vetőmag és talajelőkészítés tárgyában .. 729 Czupy Bálint (kg)— a honvédelmi miniszterhez — a hivatásos rokkantak sérülési pótdíjának folyósítása ; tárgyában 731 Kiss Ferenc (félegyházi) (kg) — halasztást kapott , 732 - Czupy Bálint (kg*) — halasztást kapott. 733 Magyar János ((kg) — halasztást kapott í. 733 Kiss" Ferenc (félegyházi) (kg) — halasztást kapott . . 733 Erőss Kálmán (kg) — halasztást kapott . 733 Keresztes Tamás (kg) — halasztást kapott 734 Sághy 9. János (kg) — halasztást kapott '. 734 A kormány részéről jelen voltak: Barthá Albert honvédelmi miniszter, Mistéth Endre újjáépítési miniszter, Molnár Érik népjóléti miniszter, Rákosi Mátyás államminiszter, Ries István igazságügy, miniszter, Rónai 'Sándor kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter, Szakasits Árpád államminiszter (Az ülés délelőtt 10 óra 43 perckor kezdődött.) (Az elnöki széket Kossa István foglalja el.) Elnök^T. Nemzetgyűlés! Az ülést megnyitom., A mai ülés jegyaőkönyvének vezetésére Szántó Vezekényi István, az egyéb jegyzői teendők ellátására pedig Vörös Vince jegyző urakat kérem fel. Bemutatom a t. Nemzetgyűlésnek Orosháza megyei i városi niemzeti bizottságának feliratát a malmok államosítása tárgyaiban. A feliratot a nemzetgyűlés kiadja a kérvény i bizottságinak. Bemutatom a t. Nemzetgyűlésnek Mátéffy Géza képviselő úr levelét,, amelybein hivatalos külföldi útjára való' tekintettel négyheti szabadság engedélyezését kéri. - Méltóztatnak a kért szabadságot engedélyezni? (Igen!) A nemzetgyűlés a kért szabadságot engedélyezi. Az igazságügyminiszter^ úr kíván szólni. A miniszter urat illeti a szó. Kies István igazságügy miniszter: T. Nemzetgyűlés! Van szerencsém benyújtani a^ nemzetgyűlési • képviselők összef érhetetlenségéről szóló törvényjavaslatot. iKérein, a törvény javaslatnak előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a közjogi és alkotmányjogi Wzottságihoz való utalását és a háaszabályok 95, §-a alapján a 1 tárgyalásra a sürgősség kimondását, Elnök: A miniszter úr által benyújtott törvényjavaslatot a nemzetgyűlés tagjai között szétosztatja, előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából kiadja a megjelölt bizottságoknak. Vásiáry Mrván képviselő úr kíván szólni. jA szót a képviselő úrnak megadcwn> Vásáry István (msz): T. Nemzetgyűlés! Aminit aniéltóataittnialk hiaillaini, aiz- igazságügyminisizitler úr egy igen fontos itör vény javaslatot terjesztett be ebiben »a percben, az öissizeférhetetlenségről szíólú törvényjavaslatiuitl, amelynek megalkotását az orsiziág közvéleménye, sőt inaga a törvényhozás is már (meglehetősen intenzíven sürgette. Elég hosszú időt vett igényibe ennek a törvényjavaslatnak az igazságügyminiszter úr által való elkészítése. Most ezt á hosszú időt azzal akarja megrövidíteni, hogy a javaslat sürgős tárgyalását kéri, ami azt jelenti, hogy a %11-kor beterjesztett törvényjavaslatot a 12 órára összehívott alkotmányjogi bizottság és a holnapi napon a törvényhozás tárgyalja, de már a holnapi napon be is kell fejezni a javaslat tárgyalását, meg is'kell alkotni a törvényit. T. Nemzetgyűlés! Hogy sürgettük ennek a törvényjavaslatnak az elkészítését, beterjesztését és letárgyalását, az nem azt jelenti, hogy egy ilyen fontosi törvényjarvasilaitlot a sürgősség alkalmazásával tárgyaljunk le. Méltóztatnak látni, hogy az ailbizoittság tagjaiknak jóformán arra sines idejük, hogy ezt a törvényjavasla; .tot komolyan áttanulmányozzák* máris dönteniük kell ebben a kérdésiben/ A törvényhozás tagjai miég ezután fogják megkapni ,a törvényjavaslatot s a hoUaiapi "napon már tárgy lalniok, áillástfoglaliniok ési dönteniök Tkell. Az egyik legfontosabb törvény az összeférhetetlenségi törvény. Nemcsak abból a sta&m" pontból, hogy a képviselők anyagi összeférhetetlensége szabályoztassék, hanem azért is, hogy a törvényhozásnak az országban lévő legnagyobb hatalommal, a kormányhatalommal öziemiben' való függetlensége m. biztosittassék. (Ügy van! Ügy van! a szabadságpárt oldalán.) Egy ilyen törvény javaslatnak ilymúdon való tárgyalása nem nevezhető •komoly) tárgyalásnak. Amikor iaa 1875:1., ita-et — mint öss'zeférhetetlenségi törvényjavaslatot — az akkori törvényhozás módosítandónak tartotta, "külön bizottságot küldött ki ennek a kérdésnek tanulmányozására és a törvényjavaslat megszerkesiatésére, talán éppen azért is, mert magárak a törvényhozásnak a bizottsága „sokkal alkalmasabb arra, hogy a törvényjavaslatnak éppen a kormányhatalommal szemben függetlenségin- biztosító részét kodifikálja,^ mint a kormánynak bármiben szerve, (Dénes István (p-k): Ügy van!) Amikor az 1901:XXIV. te. módosításának szükségessége felmerült, • a iriult országgyűlés megint külön pártközi bizottságot, egy 27 tagú bizottságot küldött ki aja 'összeférhetetlenségi törvényoavaslat megszerkesztésere. Heteken, hónapokon keresztül tartott a törvényjavaslat tárgyalása, amíg egy törvényjavaslat 'megkonstruáltateit, amely azonban — sajnos — tárgyalásra nem, került. T. Nemzetgyűlés'!. Elvész a komolysága ennek a törvény javaslatnak _ a nemzet egész közvéleménye előtt ha ilyen módon, a sürgős tárgyalás szabályainak alkalmazásával kerül be a m'aigyatr törvénytárba. (Pászthory István •(HISZ);-A parlamentnek is!) Én óvást emelek az ellen, hogy ez a törvényjavaslat a sürgősség kimondásával tárgyalta s s ék. Ha már nem történt meg az, hogy miként a múltban, a tör-39* /