Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.
Ülésnapok - 1945-52
5* A nemzetgyűlés 52. ülése 1946. / gazdasági helyzetet néhány egészen jellegzetes, szimptóma jellemzi az adott pillanat-' ban. A« egyik a készletek nagymértékű megfogyatkozása, majdnem teljes kifogyásába másik a termelőerő lényeges lecsöfekenése. A termelőerő nemcsak abban a tekintetben csökkent, hogy ipari vállalatok mentek egészben vagy részben tönkre, hanem j, aibíban a tekintetben^ is, hogy a munkások 'teljesítőképessége érthető okokból .nem éri el a béke-, bell színvonalat. Ezekhez a jellemző sajátságokéhoz járul még külkereskedelmünk majdnem, teljes megbénulása, mert a külkereskedelem még ott is,' ahol újra kezd éledni, .bizonyos egyoldalúságot mutat. A Saoyjetúnió például "tiszteletreméltó előzékenységgel igen jelentékeny kül1 -'' keieskeddlmi kapcsolaitot4 * vetít fel velünk, de ez a kapcsolat majdnem 'teljesen egyoldalú, mert a Szovjetunióból, kapott nyersanyagokkal szemben mi az ellentéteket egyelőre csak nagyon gyengén, vagy egyáltalán nem tudjuk leszállítani. Hozzátartozik még a helyzet jellemzéséhez az is, hogy termelt javaink jelentékeny része, még pedig mind az iparban, mind a mezőgazdaságban a jóvátétel, ' keretén ^belül, nemzetgazdasági szempontból' -tehát lényegében improduktív -'célra kerül* felhasználásra. De- hozzájárul ehhez, még az is, hogy egy olyan történelmi pillanatban vagyunk,. amikor az ország volt valutája, a pengő, egészen katasztrofális külsőségek között teljesen meg-, semmisült és a szó betűszerinti értelmében itt állunk a szatblad ég alatt, egés>zen új kezdések küszöbén, amelyekből minden jó és minden rossz szárniazhatik reánk. Az, hogy ,! a kettő közül melyik következik be, egyedül tőlünk és attól függ, hogy az előttünk áli'ó feladatokat helyesen ismerjük-e fel, jól fog-% juk-e meg és teendő intézkedéseink .a'z elérni kívánt célnak megfelelnek-e 'vagy sem. Ebben à helyzetben, bármi legyen is valaikinek az elvi felfogása, nem .segíthet más, mint a kötött gazdálkodás, az' irányított gazdálkodás rendszerének bevezetése- Lehet valakinek a felfogása elméletben különböző^ a magángazdaság hatáskörének S'zabályozásáról, lehetnek -különbözők a felfogások abban a tekintetben, vájjon az egyéni (kezdeményezésein alapuló magángazdaság, yagy az irányított és államilag, felülről, szabályozott gazdálkodás viszi-e előbbre az, eirubteri elétet, 'az adott esetben a készletek hiánya, a termelőképesség^csökkenése, a valuta megsemmisülése, a jóvátételi, (tehernek vállainkra^ nehezedő súl'ya mellett csak egymódou tudunk:) szembenézni nehézségeinkkel: a kötött gazdálkodás bevezetése révén. De ha már eljutottunk idáig, ha már világos előttünk, hogy pillanatnyilag csak a kötött gazdálkodás, az irányított • gazdálkodás segíthet rajtunk, akkor; ezt az^ irányított gaz-, dálkodást offenzív módon és rendszeresen kell megvalósítanunk, nem pedig úgy, ahogy a magyar gazdasági élét egy vagy/másfél év ' óta csinálja: defenzív módon és rendszertele- ! nüT TKováts. László (msz): Úgy van!) A magyar gazdasági életben -a felszabadít- . •lás óta,' állandói visszavonulás tapasztalható; a kapí'italíiísiztikus módszereikről vonul vffesza lépésről-lépésre a gazdasági életi *a körülmények kényszerlének felismerése kpve.tkeztébeiua kötött gazdaság felé. / \ augusztus hó li-én, szerdán. 52 De természetes dolog, hogy az ilyen viszszavonulóban a defenzív módon történő állá-' sok kiépítése sohasem lehet rendszerese sohasem leheli előre átgondolt, mert múlndig éppen, azt teszik csak, am'ire a körülmények kényszere rákényszeríti az intlézŐ köröket. Ha mindezt előre megfontolt szándékkal — amint az előbb már mondottam — offenzív módon, není védekezve, hanem itlámadva csináltuk volna meg , és egységes rendszert tudtunk volna kiépíteníU, akkor egyrészt"nem következett ^ volna be a pengővalutának katasztrófa-Íré és szíinilie már tragikomikumba fulladó süllyedése, másrészt pedig ma már sokkal rendszerezettebb, szisztematiílkusan ' kiiépített alapokon , induló közgazdaság állna rendelkezésünkre. • ^.. ' ' ' Kétségileleifl hogy a magyar politikául életnek ebben a tekintetben a legisikoilázottabb,, legöntudatosabb , része, a kommunlilstápártll ^s még a kommunistapártnál is1 állandó (ideológiai zavarok. * az \ intézkedésekben bizonyos kapkodás é$ bizonytalanság volt észlelhető a gazdaság!"! lélel! megváltoztatása körül. Nagyon -, érdekes, ha az ember előveszi a Szabad Népnefk 1945 júniusában megjelent cikkeit, hogy ezek m ennyivel'másképpen vélekedtek bizonyos kérdésekrő'l3 akkor, mlint ahogyan ma vélekedünk valamennyiben. Ez/nem t vád, és nem szemrehányás akar lenni, csak jellemzése annak, hogy fokról-fokra hogyan ismerjüik fel a. gazdasági JéHet kényszerítő törvényei^ alapján a tennivalókat és hogy hogyan hárttrálunk, az egésiz gazdaságii] élet hogyan hátrál ""egy liberális kapitalista vonalról e^y irányított, kötött gazdasági'vonalra. -, Tavaly például június 14-én még ezj*Mrta »A munkásság és1 parasztság szövetségéért« című cikkiében a Szabad Nép (olvassa): »A termésreindeieit késik a- kulisszák mögött folyó harc miatt. Éppen' ezért ideje nyíltan leszögezni a kommuniistapántl szempontjait.' A reakeilóis, nagybirtokos érdekeket szolgáló Jurcs,ek-tervhez való visszatérésről szó> sem* lehet; A parasztság joggal lázongott a kiszipolyozó Jurcsek-terv ellen és joggal követeli a demokráciától, hogy ennek a kfezápo,lyozá%naik vessen végeiíí. A paraszt gazdaságilag cső db ei jut, ha- alacsony, maximáliís. áron be kell szolgáltatnia az ' alacsonyra szabott fejadagon tul minden fölösleglat és ugyanakkor iparcikkhez vagy nem jut, vagy csak méregdrága árakon. Ajz ország gazdasági leromlásának mélypontján azonban- a munkásság ellátása és afc újjáépítés érdekében elengedhetetlen, hogy az állam rendelkezzék egy. bizonyos tartalék\ kai a városi dolgozó rétegek olcsó ellátására. Ez a parasztságnak' is érdeke, mert csak így lehet biztosítani -az ipari termelést, « vasúti forgalmat, csak így lehet majd rögzíteni a béreket és az ' árszínvonalat. Terápénybeszolgálta'tásria tehát továbbra is szükség van, de miután nem kell többé' táplálnunk a német fasiszták - feneketlen bendőjét, felemelhetjük à "parasztságnak meghagyott fejadagot, jobban mondva jelentősen csökkenthetjük a kötelező beszolgáltatandó mennyiséget. Természetes, hogy ' a beszolgáltatott terményeket a maihpz képest lényegesen felemelt áron kell az államnak megvásárolnia. De ez-még nem elég. A paraszt joggal követel iparcikket is terményeiért. Bármilyen kevés az iparcikkünk, meg <kell osztanunk/ a parasztsággal. Ezért a kötelező mennyiségen túl önként beszolgáltatott terményekért a paraszt iparcikkeket kapjon és
