Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.
Ülésnapok - 1945-61
60ß A nemzetgyűlés 61. ülése 19Í6, évi szeptember hó 17-én, kedden! 606 Ez az intézkedés azonban korántsem olyan, hogy a rokkantakat, özvegyeket nés árvákat teljesen kielégíthetné. Elrendelte a miniszter úr a rokkantak revíziójának végrehajtását. Alapul vettek §0 aranykoronát, ami azt jelenti, hogy ha 50 aranykoronán felüld értékű vagyona van valakinek, az segélyt már nem kaphat Azt kérdezem, ha három hold szikes földje van egy féllábú vagy félkezű rokkantnak, mit fog azzal a há^om holddal csinálni? Kiadja felesbe vagy haszonbérbe és éppen olyan nyomorait marad, mintha nem volna földje. Egyedüli támasztékát az a kis segély jelenti, amelyet azállamtólvkap és az a kis természetbeni járandóság, amelyet részükre kértem. Ugyanez a helyzet a hadiözvegyeknél is. Naponta jönnek hozzám panaszra, különböző városokból leveleket írnak s azokban arról panaszkodnak, hogy A revízió során igazságtalanul bántak el Velük. A rokkantak'között van, aki kapott trafikengedélyt. Az engedély megvan, csak trafikjuk nincs, amit áruljanak, mert nincs tőkéjük. Éppen vasárnap Gábor-telepen egy 75%-os, nyolc- -gyermekes rokkant jelentkezett nálam, akitől a segélyt elvonták, lévén neki trafikengedólye-Kérem, a miniszter urat, a revizió során hasson oda, hogy ne 50 korona adóalapnál kezdődjék a hadi segélyek és a rokkantilletmények beszüntetése, hanem azt emelje fel 150 aranykoronára, akkor még talán-taláu, ha nem is megélni, rte nyomorogni tudnának abból -a> kis. vagyonkából és tudnák nélkülözni az állam által eddig folyósított segélyt. Ezeket voltam bátor a miniszter úr válaszára elmondani és mert engem ez «a válasz nem elégített ki, mint ahogy a rokkantakat, özvegyeket és árvákat sem elégítette -ki ez az intézkedés, mert inkább talán a könnyek szaporodtak meg és az elkeseredés lett nagyobbíokú ennél a revíziónál, a magam részéről nem vehetem a.választ tudomásul. (Éljenzés a szabadságpárt oldalán-), . _. • Elnök: Lévay Zoltán képviselő úr nincs jelen, szólásjoga' töröltetik.- Stühmterné Qbeischáil Ilma képviselőtársunkat illeti meg a viszonválasz jogü. v' é ' ' X • Slühmerné Oberschall Ilma (msz): T. Házi A népjóléti miniszter úr — pártállása szerint r — kollektív választ adott a négy felszólaló képviselőnek és ezáltal meglehetősen ..nehéz*hely" zetbe hozott bennünket, ki kall .szednünk ebbpl a válaszból azokat a részeket, amelyek a mi interpellációnkra vonatkoznak. Bár legnagyobb részérc szeretnék egypár szóval választ adni, mégis elsősorban arra & kis szakaszra f qgok válaszolná, amelyet külön név szerint hözzáim adresszált a miniszter úr. A. miniszter úr az adjatainimal ,szemben, amelyek a mű végtaggyár tassai függtek össze, arra hivatkozott, hogy azok nem helytállóak, mert én — mint a naplókból is megállapít ottani — a hivatal kimutatása szerint azt állítottam, hogy 1937-ben 101 szakmunkás dolgozott művégtagokon és 1946'ban csak 28. Ezzel szemben a miniszter úr azt állítja, hogy 1937/38-ban 76 dolgozott és most 72-en vannak. Adataimat azóta nem volt módomban kontrollálni; ha — tegyük fel — nem is felleltek volna meg teljes egészében, vagy közben csökkent a munkáslétszám, hála Istennek, 1946-ban szaporodott, még mindig azt hiszem, nagyon megdöbbentő és nem dicsekedni való adat, hogy egy közben hat, évig tartó háború után. amikor minden utcasarkon rokkantakba ütközik az ember* nem tudunk, elmenni az utcasarkok előtt úgy, hogy fájdalmuk szemünkbe ne ütköznék és közbeen nám.-'szaporodott, de legfel" jebb stabilizálódott a művégtaggyártó szakmunkások száma. A miniszter úr itt azt feleli úgyam, iiógy, a létszámot 154-re fogják fölemelni, de szakmunkásod hiánya miatt azt még mindig nem lehetett megtenni. Nem egészen értem ezt a; választ sem és nem tudom, Uogy meglettem voliia-e ilyen formában,, ha népjóléti miniszter vagyok. Miért nincs szakrfrankás'? Két okból nem lehet szakmunkás, egyrészt,.'niert nem képeztek ki.eleget, /fezt pedig meg lehetett volna tenni, különösen emellett a munkanélküliség fflàellëtt, éppen . eléig munkanélküli kéz van, az emberek szívesen képezték vbina át magukat erre a szak mára* másrészt pedig — ahogy értesülve va" gyök — oka lehet az, hogy annyira kevés fizetést adnak a magán vállalkozások» hogy azért y nem sikerült szakmunkást kapni. Ezen a téren inándenhogy változtatni kell, akár így, akár úgy. Vagy a kiképzett munkások számát kell emelni, .vagy olyan fizetést kell nekik adni» hogy a müvégtaggyártás. mentől előbb teljes ütemben meginduljon. Általában számomra, mint szociálpolitikus ; számára az egész válaszon furcsa > szellem vonul végig- Például a miniszter úr megállapítja, hogy a rokkantdíjaknak azért kell olyan alacsonyaknak lenni és csak bizonyos kategóriák részesíthetők benne, mert elhatározták, hogy ez i a nyugdíjterheknek összesen csak 25 százalékát teheti ki. Kérdem, szociálpolitika-e az, amikor előre lerögzítek egy keretet és a legjobban rászorulókat • csak annak keretében akarom juttatásban, és .segítségben részesíteni? Vagy, pedig helyesebb ^olna-e, ha mint népjóléti miniszter és minisztérium elsősorban megállapí' lom a szükségleteket, megállapítom, hogy mi az a szám és kik azok az emberek., akik okvetlenül erre a segítségre szorulnak és akkor i? robajom, a költségvetésben ezt valahogyan előteremteni? Hiszen ez volna a legelsörendű feladata az államnak. (Kováts László (msz): Kellene lennie!) Kellene lennie. Sajnos, nincs úgy* pedig én tudnék egypár fedezetet is.: mondani. ' y. Nem ismerjük a költségvetést. A mai napon ugyanazt kell megállapítanom, mint ami: kor a nyugdíj terhekről beszéltem, hogy előre elvonunk szerzett vagy emberileg feltétlen méltányos jogokat anélkül, hogy tudnók, hogy egyéb béren milyen tételek takaríthatók meg, vagy esetleg hogyan állanak a-nemzet rendel-' Jíezéséré olyan tőkék, amelyeket erre a célra fel lehet használni. Mindjárt felhívom at. Ház figyelmét arra, hogy itt "van az elhagyott javak hatalmas komplexuma, amelyet* mindenesetre sokkal helyesebb volna — annak ' megállapítása után, hogy mik , valóban elhagyott javak, mi az ál1 am tulajdona és ml az, ami ' kétségtelenül állami tulajdonba megy^ át — elsősorban elsőrendű szociális ( terheinkre fordí tani és nem különböző, vélt vagy való,di érdemeket rapszodikusan, jutalmazni. ! A miniszter r vúr válaszát nein vehetem tudomásul. Elnök: Szőnyi Imre képviselő urat megilleti á viszonválasz joga. (Felkiáltások: Nincs leien!) A keovisé'Ő úr nincs jelen: szólásjoga töröltetik. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e a népjóléti miniszter úr válaszát > tudomásul venni? (Kováts László (msz): Határozatképtelent Ház, tessék' megállapítani!) A.képviselő úr kéri a határozatképesség megálla-* pítását? /
