Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.
Ülésnapok - 1945-61
589 A nemzetgyűlés 61. ülése 1916. évi szeptember hó 17-én, kedden. 590 nül súlyos Helyzetében, amikor mindenkinek minden csepp vérét, minden bfecsü'etesen- megdolgozott . filléréC minden verejíékcseppjét a nern-zet újjáépítésére ke.l adnia, ha valaki azt mondja, hogy a könnyen szerzett jövedelmeket fogják meg és használják fel, mondom, véVHe'.enü. csodálkozom azon, Kn>^y nj^or '3' y nimíszlerelnök úr nevében az államtitkár úry egy- esomó üres - kifogást és frázist sorol fel -és azt mondja, hogy a Nemzeti Bank nem vezeti a tanúsítványokat, egy 70—80 oldalas füzetet kellene öszeállíltani és a végén, ami majdnem kimaradt, hogy a nemzetgyűlés tu- , domást szerezzen róla, egy ügyes fordulattal azt mondja, hogy ez pedig bizalom kérdése. T. Nemzetgyűlés! En nem gondoltam, hogy ilyen választ fogok kapni. Azt gondoltam, amikor az egész közélet tisztában van az-, 'zaji, hogy a nemzet nagy nyomorúsága mellett azokon a könnyen szerzett pénzen vásárolt suhanó autókon lehet csak járni, nem pedig becsületes munkával érvényesülni, ezeket ide fogják hozni és a kormány fog mindent elkövetni, hogy felderítse ezt a labirintust, megtudjuk, mikor és hogyan szegezték ezeket a könnyű pénzeket és ezekét le fogják .majd "fogni a nemzet javára, nemi zabrálás útján, hanem hiyatalosan, törvényhozás útján; akkor felvetni azt, hogy ez bizalom kérdése és kibújni a felelet alól, ez — azt hiszem — felment engem az alól, hogy a kormány válaszát elfogadjam. Elnök: T. Nemzetgyűlés! Méltóztatnak á miniszterelnök úrnak a képviselő úr interpellációjára- adott válaszát tudomásul venni? (Igen!) A nemzetgyűlés a választ tudomásul veszi, s ' -Következik^ a miniszterelnök úr ^írásbeli válasza Jármay Gyula képviselő úrnak a sajtóhelyreigazítási' •• jog hatályosabb yédelme^tárgyában folyó évi július hó 24-én. előterjesztett iníerpelláei ójára. :• \ Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a váliaszt felolvasni, i Szarto VeVkfenyi István jegyző (cli-a^ea): »T. Nemzetgyűlés! A képviselő úr interpellációjában a következő kérdést vetette fel: tekintettel arra, ^hogy a jelenleg is hatályban lévő sajtótörvény 20., §-ában foglalt helyreigazítási kötelezettségnek az időszaki lapok felelős szerkesztői sorozatosan nem tesznek eleget,1 hajlandóé la minisztérium, oly jogszabály meghozatalát kezdeményezni, mely a helyreigazi: ási jogot a mostaninál hatékonyabban] niegvédh A T. Nemzetgyűlés! Az 1914. évi XIV- tör! vényeikk 20., 21., 22. és 23. $-ai olyan rendelkezése ket tartalmaznak, amelyek a hplyreigazítási jogx biztosítása révén' alkalmasnak lát-, szanak megakadályozni a felelőtlen és «hamis ügyekkel való ' közvéleméíiyf ormálást. Az jdézeüt törvény .20. §-a szerint »a hatóság, amely--' ről, vagy az, akiről valamilyen' időszaki lap nyíltan vagy- burkoltan'valótlan tényeket közöl, vágy való'tényeket hamis színben tüntetetf fél, 'követelheti az^ időszaki lapban megjelent közleményre vonatkozó helyreigazító nyi-,; íatíkOziat közésótx« A 21. § ennek megtagadása esetén lehetővé teszi a panasztételt az illeté s kes járásbírósághoz, amely a panasz felett legkésőbb harmadnapra tárgyalást tűzi ki. ..Ezt a tárgyalást elnapolni, nem lehet. A bíróság ítélete'ellen egyfokú fellebbezésnek-van helye 24 órán belül, amely felett az illetékes törvényszék három napon belül határozni köte* les. Amennyiben ezek után sem tenné közzé a szerkesztő a helyreigazító nyilatkozatot, a bíróság elrendelheti az idézett törvény 23. "§-a a1 apján, »hogy a nyilatkozatot a mulasztó, szerkesztő költségére ugyanazon a helyen, vagy másutt megjelenő egy,, vagy több más időszaki lapban közzétegyék-« Végül a 30. § büntető rendelkezései szerint kihágást követ . el az a szerkesztő: ' 1. aki a helyreigazító ' nyilatkozathoz a 20. § ellenére megjegyzést fűz; 2. aki. a helyreigazító nyilatkozat közzétételét szándékosan elmulasztja, bár tudja, hogy a közzététel kötelezettségének törvényszerű * feltételei fennforognak ;, _ 3. aki a helyreigazító nyilatkozatnak bírói határozattal kötelességévé teilt törvényszerű közzétételét elnrulasztja (21—23. §.) A kihágás súlyos pénzbüntetéssel van szankcionálva. Ezekből kitűnően tehát a sajtótörvény rendelkezésének errevonatkozó része megfelelően biztosítja a sértett ama jogát, hogy helyre- ' igazító nyilatkozatot tétessen közzé, .biztosítja ennek^ elmulasztása esetén a büntetést, végül a határidőket úgy szabja meg, -hogy az eljárás lassú nem lehet. ^ Ennekfolytán, ha új sajtótörvény elkészítésének -^ egyéb szempontok folytán — egy ' későbbi időpontban» a békeállapot időpontjában célszerű is^lesz sorra kerülnie, ma, a fegyverszüneti helyzetben, a -sajtójogot, még hozzá annak csak e parciális részét külön jogszabállyal megváltoztatni nem látom indokoltnak. Az érintett biztosítékok., alkalmazásának szem «lőtt tartására az igázsásrügryminiszter urat egyidejűleg: felkértem, őrködjék azon, ;hogy a sajtótörvénynek a helyreisrazítási jo.<rgal kapcsolatos rendelkezései a törvény előírásai szerint éryéhyes^iljériek. Az előadottak alapján kérem a t. Nemzet-v gyűlést, hogy válaszomat tudomásul venni szíveskedjék. Budapest, 1946. "évi szeptember hó 2-án. A miniszterelnök helyett: dí*. Balogh s-k. államtitkár.« Elnök: Jármiaiy képviselő urst megHeti a vi/szonvá'asz jogú (Hátijuk! HJljukf a kisgazdapárton. — Kováts László (mÊz): Éljen a sajtószabadság!) Jármay Gyula (kg): T. Nemzetgyűlés! Azf za,l az interpellációval, amelyre most a miniszterelnök úrtól választ kaptam, azt kívántam elérni, hogy a sajtótisztesséír végre ebben az országban egy létléssel közelebb jusson a m°srvalósuláshoz. (Kováts László (msz): Egy kis lépéssel!) A miniszterelnök úr válaszában arra utat. hôgy a, jelenleg hatályban lévő jog-szabályokkellőképpen védik a sájtóhelyreigazí^ási íogot és intézkedik .aziránt* hogy az 1914:XIV: tc.ben lefektetett rendelkezések a jövőben haté-i konyábban érvényesüljenek., légyben azt is kilátásba helyezi < a > miniszterelnök úr, hogy a béke helyreálltával — adja Isten, líögy minél előbb — egy új sattőnovella kere'eben a sáitó-helyT ' p Ígí 17 ' n ^^SÍ- JO""'"^ t,? 1 «!" -» "T; AT-^-To-rri' ir^r--*- -cionáH, módon yalóbam-hatékonyabban mégvédik. (Kova is László (msz): Reméljük!) Nem tudok teljesen egyetérteni azzal,hogy egy parciális reform a sajtójog-területén nem volna megvalósítható. Látjuk, és az igazságügyi kormányzat igen dicséretreméltó módon inégcselekszi az,/általános. magán jog területén. ho&y egyes, a demokratikus jogrendszerbe' -nem illő intézményeket kiemel a helyükből t's helyettük megfelelő modern törvény javast at.oJs-at
