Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.
Ülésnapok - 1945-61
545 A nemzetgyűlés 6Î. ülése 19á6. rosi Közmunkák Tanácsát^- megszabadítva őt az apró adminisztratív (teendőktől, régi hivatásának fejjük vissza és ha osak Budapest városrendezésével, annak újjáépítésével fog foglalkozni, akkor rövidesen látni fogjuk azokat a kezdeményezéseket, - amelyek most már halaszthatatlanul szükségessé váltak. Keméijük, hogy az annyit hangoztatott újjáépítés, valamint a munkanélküliség kezdetéa feltétlenül szükségessé váló építkezéseit a fővárosban is meg fog indulni. (Hegymegi Kiss Pál (msz): Az építési.<' engedélyeket a' közmunkák tanácsa adja?) <• Méltóztassék megengedni, hogy a közbeszólásra válaszolhassak:. Az építési engedélyekétől főváros polgármestere adja (Hegymegi Kiss Pál (msz): Es a jövőben?) és a jövőben is megmarad a-főváros polgármesterének hatáskörében, mert az új törvényjavaslat a Fővárosi Közmunkák Tanácsának hatáskörét nem kívánja megváltoztatni, inkább azokat a munkaköröket veszi el, amelyek nem is tartoztak rá »sem a «törvény, és sokszor a ' rendeletek értelmében sem, .Iranern, egyszerűén az élet dikiáláisa folytán kerültek oda, mer ti szükségessé vált. hogy ; Valamelyik kivallat azzal foglalkozzék. T. Nemzetgyűlési Ezt a falu- és városrendezést a legmagasabb fokon össze kell foglalnia a .tájrendezésnek, ezt a kettőt kell egyesíteni és ennek a minisztériumnak lesz a feladata, hogy. ezt az országot valóban tervsze*...xüen tudjuk újjáépíteni, hogy— mindaz a munka, mindaz a fáradság és mindazok a' tőkék,, amelyeket ebbe bele fogunk építeni, ne haszontalan célokra, ne károsan menjenek el, ne káros ,, beruházások történjenek, hanem tervszerűen,' minéls inkább, minél jobban tudjuk ezt a munkát kihasználni-Ennek» a minisztériumnak lesz a feladata —^és azért kívánok erre rámutatni, hogy megmagyarázzam, tulajdonképpen mit értünk tájrendezés alatt — hogy az egyes várafok fejlődési irányát meghatározza: melyik város legyen a maga vidékének mezőgazdasági ipari központja, melyik városból létesítsünk iskolaváros! Jés. a többi. Ha a törvényjavaslat törvényerőre emelkedik^ ezt a tervszerűséget a városok között a miniszter úr majd országos átmérőben biztosítja. Ï. Nemzetgyűlés! Azt hiszem, valamenynyien láthatjuk, ebből a pár felvázolt vonásból, hogy micsoda hatalmas, nagjr feladatot "kell teljesítenie a most létrehozott új minisztériumnak. Különös jelentőséget ad különben az új minisztérium felállításának az is, hogy most, amikor a munkanélküliség réme először üti fel az ostrom óta a fejetlennek a minisztériumnak lesz a feladata,' hogy ezt a munkanélküliséget levezesse, feloldja és "a saját szol?;áiatába állíthassa. Itt annyi az elvégzendő eladat, olyan súlyos megoldandó kérdések vannak, hogy minden munkáskezet foglalkoz-* latnunk kell majd és csak megdöbbenéssel fondorlatunk azokra a szomorú időkre, amiör a magyar munkáskezeket, ahelyett, hogy az itt elvégzendő közmunkáknál foglalkoztat" tuk volna, a hitleri birodalom, a külföld részére dobtuk oda és szolgáltattuk^ ki őket. (Ugy van! a, kisgazdapárt o\.dfiián.}éői & vidé^ ken> intézményesen folyt ezeknek a munkásoknak toborzása és elvonása a magyar munkaalkalmak elől, intézményesen adtuk ki ezeket a munkásokat, s hogy majdnem ezt a szót használjam, deportáltuk ' az akkori Németországba, NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ III évi szeptember hó 17-én, kedden. Ö46 T. Nemzetgyűlés! .Ehhez: a nagy munkához azonban y~ különösen, ha minden munkáskezet N itt foglalkoztatni akarunk "és meg akarjuk szüntetni a most kezdődő munkanélküliséget — nemcsak törvényes intézkedésekre van szüksé^g. Mechanikus rendelkezésekkel nem fogjuk tudni ugyanis útját állani a munkanélküliségnek. ' Szükség lesz arra, }iogy ezt a nagy munkát gazdaságilag is megalapozzuk. Arra nem is kívánok kitérni, hiszen annyira köztudomású, hogy éppen az építkezés foglalkoztatja a legtöbb iparágat Ahol a munkanélküliség veszedelme, felüti a fejét, mindenütt elsősorban az építőmunkával igyekeznek azt levezetni. Ehhez a munkához az egyszerű adókedvezmények megadása természetes lenne,, de ezzel ez á munka még nem indítható és meg nem oldható. Az építőipart előbb-utóbb el kell látni a szükséges tőkékkel,, legkevesebb 5—6 éves hitelekkel, mert 'természetes,'hogy rövidebb lejáíratú hitelekkel építkezéseket folytatná nem lehet. Az építőipart tehát el kell látni ilyen ; hitelekkel, hogy ezek nyújtásával a munka megindulhasson, / Sok-sok jprooagandabeszéd vagy cikk ellenére is, ha tárgyilagosak maradunk, hála Istennek leszögezhetjük, hogv a magántőke , eddig az újjáépítés terén, feladatát elvégezte. Hiszen egész Európában nem láthatjuk azt, hogy minden hatósági támogatás nélkül — \ mert eddig erre mód nem adatott -^ ilyen nagymérvű újjáépítési és helyreállítási1 munka lenne, mint amilyent Magyarországon és elsősorban Budapesten lehet tapasztalni. Ezzel h szemben gyakran hangoztatják, amikor az építkezéshez szükséges tőkének, hiteleknek biztosítását kérik áz Illetékes szakmai szervezetek, hogjf ezeket azért nem lehet nyújtani, mert inflatórius jelenségeket okozhatnának. Márpedig közgazdasági alapigazság, hogy termelési célt szolgáló hitelek inflációt nem okozhatnak addigiamig a rendelkezésre bocsátott v összegekkel, a munkanélküliség, megszüntetésiét kívánjuk elérni. Amíg egy országban egyetlen munkanélküli van, azok/a 'tőkék, amelyek ennek foglalkoztatására bocsáttatnak rendelkezésre, inflációt nem okozhatnak, mert ugyanakkor éppen ezzel á munkáváF ú,i iavakft és új értékeket tudunk teremteni. De Keynes88* is megállapította, ^és azt .hiszem, vele szemben nem kivan senki vitába bocsátkozni — hogy (az -infláció káros hatásával teljesen egyenértékű az a rombolás, amelyet a defláoió okoz, •ha ezt a kérdést országos átníérőben' nézzük. Kornéljuk, hogy nagyvonalú gazdasági elgondolásokkal ajkörmányzat meg fogja találni a módját annak, hogy ezt az egész kérdést organikusan rendezze. v A munkanélküliséget az állam egyedül közmunkákkal soha nem volt és ma sem lesz képes, — különösen mostani szűkös helyzetében — megoldani. Ezért arra kell törekedni, hogy a magángazdálkodást és a' vállalkozói ipart is minél jobban belekapcsoljuk a munkanélkülisétr, elleni küzdelembe és az ország felépítésébe-_ A demokratikus parlamentnek ésv az ennek a törvénynek alapján életrehívott új jáépítésü és köxínunkaügyi minisztériumnak az éprtőioart meg kell szabadítania attól a sok sallangtól, attól a sok megkötöttségtől, amelyben az elmúlt évek óta ma is senyved és sínylődik. Azt hiszem, hogy emellett ebbe a munkába feltétlenül bele lehetne kapcsolni a kisemberek akaratát js, mert nem minden egyszerűen csak pénzkérdés. A munkanélküliség megszüntetése sok esetben az akarat kérdése és ha a saját otthon 85 } !
