Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-61

Hp: A nemzetgyűlés 61, ülése, 1946 Tal, járta Szentest Mi kint dolgoztunk ott az »egyik úton, és mivel nem írtuk alá az ajánlási íveket, bennünket a munkából elküldöttek. Ezt azért mondottam el, (Milassin Kornél (kg); Kire szavazott akkor?) mert nem tűrhető, hogy aki a; múlt. rendszert ilyen nagyon támogatta, az ma is helyet foglaljon a magyar nemzetgyűlésben. Mi kubikosok, tiltakozunk az ellen, hogy Drózdy Győző képviselő úr helyet foglaljon itt a, magyar nemzetgyűlésben. (Pászthory István (msz) : Mi köze hozzá? Hát-maga kire szavazott1

? — Milassin Kornél (kg): Es kit ajánlott!) •Mélyen t- Nemzetgyűlés! Hogy én kire szavaztam, azt--büszkén mégmondhatom, '(Mi lassin Kornél (kg): Titkos volt a szavazás!), mért !:

ákkor. szüeiáldpmokriatai

vol

1 ara és mi nem szavaz5 unk le senkiié, sem

v

(Felkiált ás ok a sza, badeágpartonr'Nem igaz!) és nem voltunk haj> landók;a Nemzeti Egység Pártjának ajánlási ívét aláírni, más - akkor semv

ha $ munkából bennünket elküldöttek. (Vásáry József (msz): Pedi<? volt ott' ellenzéki jelölt is!) '. " , Sürgős;•intézkedést kérünk mi, kubikosok, hogy a Csongrád vármegyében és az egész országban lévő kubikos;

münkánéiküliség. enyhí-^ lésére intézkedés történjék. (Helyeslés és taps a kommunistapárion.) ' Elnök: Napirend' előtti' felszólalás felől vitának és "katározathoz,atalna*k .helye nincs. T. Nemzetgyűlés! - Napirend szerint következik a bönvédelmi bizottságban'Bariba.'Albert és B. Szabó István, a külügyi bizottságbab Auer - „Pál és Bartha, Albert képviselő urak lomon-' dása, a közigazgatási bizottságban Juhász Nagy Sándor elhalálozása^ valamint''a közoktatásügyi bizult s ágban Lányi Béla képviselői megbízatásáról történt lemondása folytán, megüre-^ sedett tagsági helyek betöli'ése. • • Közlöm a t> Nemzetgyűléssel, a pártok pártiközi megegyezése és 'javallata; alapján; hogyj .a, honvéde'mi bizottságba Kővágó József és Milassin Kornél,-a külügyi bizottságba Oltványi Imre és Yatai László, a közágí'zgatási bizottságba Moór Gyu^ és végül a» közoktatásügyi bizottságba Révész Mihály képviselő, urakat ajánlják megválasztásra. .'./• Méltóztatnak» a- pártoknak ezt a javaslatát tuiagukévá tennií (Igen!) "Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a nemzetgyűlés á felsorolt képviselő urpkat Vzottsóei ta árokul közfelkiáltással ' megválasztotta. (Félkiáltások a szabadságpárton:- Nem kiáltott senki!) , Bemutatom a t. Nemzetgyűlésnek, az újjáépítési minisz'er úr levelét, amelyben a házszabályod ,79. §~& (2) bekezdésére való utalással az építésügyi, városrendezési és kiÖzmunkaügyi igazgatás szabályozásáról szóló törvényjavaslat tárgyalásának' tartamára .dr. j Vaözilievits-Sömjén László miniszteri. tanácsos, Hönseh Lá'izló miniszteri osztálytanácsos és• .s

Győri László miniszteri osztálytanácsos jurákat miniszteri megbízottként bejelentette. t A bejelentést a nemzetgyűlés .tudomásul veszi." './'•'. - ' \ Napirend szerint következik az építésügyi, városrendezési és közmunkaügyi igazgatás . szabályozásáról, szóló törvényjavas'at tá^valáss. Mielőtt az előadó úrnak a szót megadnám, & t.' Nemjetgyúlés tuJomixsára uozom, üogy a törvényjavaslathoz a füage'len kisgazdapárt, a Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt jelentett >e szónokokat', éspedig Sári Ignác. TÖ.rök János és BecMler Péter nemzetgyűlési képviselőkéi i évi szeptember hd 17-én, Itedden. 542 . * A nemzetgyűlés a bejelentést tudomásul veszi. Acsgy László előadó urat ií'eti a szó. Acsay László (kg) előadó: T.Nemzetgyülés! ' Az e-ő ttunk fekvő javaslat "az aUámi jogrtmdszer^egyik legősibb ágált, az építés jogot kívánja szabályozni. A civilizált társadalmi élet kezdetével, amelyhez kötött településsel a dolog természeténél fogva jelennek meg mindenütt-aä építésügyi jogszabályok is. Az első írott jogszabályban, Hammurabi törvénykönyvében már ott látjuk az építésügyet, a városrendezést, sőt >V a lakásügy szabályozását is. De az összesf ké- .' N sőbbi nagy jogrendszerekben — akár a zsidó, ! akár az egyiptomi, akár1

a görög jogot nézzük — a városrendezés és az építésügy ugyancsak mindenütt az első' törvények között foglal helyet. , ; .. Ugyanígy, ba a ma gyár Corpus Jurist át lapozzuk, látjuk; hogy Szenf Istvántól kezdve az építés/mindenütt törvényes szabályozást ' nyert nálunk is^és különösen városrendezési' /'. téren jelentős, sőt azt mondhatnám, nagyjele.á: tőségű intézkedéseket tartalmaztak Zsigmond vés jyiátyás király' intézkedései és törvényei. A kiegyezés .után, amiíkor a rendszeres.kodifikácíós munka minden téren megindu'f; az építésügyi közigazgatást is valamennyi ágában , különböző törvényes intézkedések és rendélke- i zések szabályozták. Ennek a" szabályozásnak egyik természetes következménye volt. bor túlságosan szétterülve-,' túlsók törvénybe' iktatódtak be az építésügyi rendelkezések. Nem akarom, a t. Nemzetgyűlés idejét, és türelmét igénybe venni, de engedjék meg,- hog , . errevonatközolag csa;k egy példát említsek.^Az J építésügyet körülbelül' hatvan-hetven törvény >•' szabályozta; így például még a banktörvény is, * (, az 1922:X

VI. te- is külön építésügyi szábályza- ' tokát tartalmazott arra\ vonatkozóan, hogy miképpen" kell a bankhelyiségeket kivitekezí.i. Ez a szétesés természetesen kiváltotta a jogalkotás terén azt »a kívánságot, hogy úgy érdemben, mint-az ügyintézésben igyekeztek ' egységes rendezésit létrehozni., Erinelk a' szükségességnek ' következménye volt már az 1870 :XJ. te, amely a Fővárosi Közmunkák Tanácsát felállította. i Ezzel a törvény cikkei azt kívánták elérni, hogy az,-ország' első városát, Budapestet, nemeseik, Buda, Pest és Óbuda egyesítésével tegyüki fő várossá, hanem, építkezését, valamint fejlődését országos és fővárosi szempontból is nagyvonalúan biztosítsuk. Ez a törvény az akkori Budapest .területén 'belül már egysésreá kézbe és egységes szerv alá rendelte az építésügyet. ' T. Nemzetgyűlés! Ha tovább vizsgáljuk ezeket a törvényeket, látjuk az 1879:XVIII. tc.-t, -amelyet a szegedi árvíz után a varos ujjáépí- . ..tes ével kapcsolatban alkotott1 az akkori országgyűlés, majd utalok az 1918:XXO.l. te.-re is. y Mondom*, itt csiaik a legfontosabbakat kívánom • idézni. Az utóbb említett gyöngyösi városrendezési törvény abban az időben egész Európában az ilyenirányú törvények között páratlan ' volt és, az első helyet foglalta el. De mar a gyöngyösi újjáépítési törvény tárgyalásakor is . " Hangsúlyozták a. szónokok, nem elég ;

egyAv • nagy tűzvész vagy egy nagy árvíz után a, városszsbályozást '.törvényesen lefektetni és- a szükséges intézkedéseket megteuni, azokat egy \ • ségesen összefog atni, hanem szükség lenne'a városrendezést országos átmérővel ú s minél előbb szabályozni, mert.nagyon jól tudjuk, hogy , ' egyes helytelen, rossz elintézéssel épült váró- v sokten később milyen nehéz azok a»! ia ' Üibäkat •