Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-59

49,9 ywÄ nemzetgyűlés 59. ülése Í9Í6. êi munkájának gyümölcsét nem ő maga élvezi, hanem nála élelmesebbek,*' ügyesebbek vagy esetleg lelkiismeretlenebbek. A forgalom lebonyolítása a múltban is, fea elmúlt esztendőkben is sokszor'igen megdrágította a dolgozó nép számára a fogyasztási cikkeikéit vagy igen !e- • szorította azok termékeinek árát, takik raun-. kájuk gyümölcsét akarták élvezni. Indbkblat-lanul sok közvetítő kapcsolódott be és sokszor indokolatlanul nagy haszonniaï kapcsolódott be. Ezért már az, elmúlt években is nagy je-" len tőségük volt azoknak a szövetkezeti próbálkozásoknak, azoknak a szövetkezeti mozgalmaknak, amelyek ezen segíteni próbáltak. Ha - ezek maguk sokszor nem is értek el gyakorlati eredményt, de feltétlenül árszabályozó' jellegűek, ársziabályozo hatásúak voltak, hogy a közvetítő kereskedelem, vagy a náluk élelmesebbek, vagy ügyesebibek, vagy nagyobb szakértelemmel rendelkezők ki ne használják az ő táj ékoziatlanságukat vagy .szervezetlenségüket Ez a helyzet erősen súlyosbodott az elmuit másfél észtendíő során. Most már nem arról ' volt szó,< hogy. a szervezett közvetítés szerve. zett haszonra és nagyobb ^közvetítői haszonra tett szert, mint azelőtt, hanem beállott az^a helyzet, hogy a, gazdasági anarchia és a gazdasági rendszertelenség felé haladunk. Amikor az országot fel kellett építeni és először a demokráciát kellett megteremteni, akkor •természetes is, hogy voltak nehézségek ezen a téren. De ezeknek á megszüntetése túlságosan sokáig tartott és, sajnos, most sem mondhatjuk laßt, hogy ez már a múlté. Amijkor az ország gazdásági életét megfelelően átszervezni próbáltuk, akkor mégis mód. adatott hónapokon és több, mint egy esztendőn át arrtai, hogy a közvetítők úgy kapcsolódjanak be, : mint annak tanúi is lehettünk. Láttuk; \hogy sokszor. Ötszörös vagy tízszeres áron értékesítették a termékeiket, mire (azok eljutottak a fogyasztóhoz., A fogyasztóinak sokszor tízszer annyit kellett az áruért ' fizetnie, mint amenynyit a termelő kapott érte. De fordítva is áll ez. A gyár előállította azí iparcikket, és mire az eljutott a fogyasztóhoz falúra, akkorra már sainte néni is lehetett követni az árát. Ezen természetesen segíteni akarunk-. A segítés módjait nagyon helyesen határozta meg minden szerv, amely ebben a kérdésben aMast foglalt, kijelentvén, hogy szövetkezeti úton kell segíteni a hely- . zeten. Szövetkezeteink, mint önsegélyző szervek, alkalmasak arra, hogy a beléjük tömörült kis gazdasági egyedek gazdasági életét " előmozdítsák., Evvel egyet is értett mindén, párt. Egyetértettek a közgazdasági 'megnyilatkozások, a társadalomtudományi elmefuttatások, de mégis azt látjuk, hogy, nem jutottunk annyira előre a szövetkezeti élet fejlődése terén, amennyit aizok ígértek. ' * t A sok szövetkezeti propaganda nyomán létrejött, egy csomó álsaö vetkezet, létrejöttek párt|zövetkezetek, koalíciós szövetkezeitek, konju'ktűra szöVetkezetek, amelyeik mind arra voltak jók, hogy a szövetkezeti eszmét ^lejárassák és kömpromittáJlúák. Nagyon sokszor tapasz* talhatjuk azt, hogy az egyszerű nép a ' szövetkezettel szembeni ellenszenves viselkedést tanúsít, egyszerűén azért, mert amikor a szövetkezettel kapcsolatba, -került, akkor) nem járt semmivel sem jobban, mint amikor más kereskedővel, vagy más közvetítővel állt szemben, J&ppen ezért, amikor gazdasági demokráciát hirdetünk, szövetkezeteket kívánunk vi szeptember hó 3-án, kedden, 500 szervezni és a magyar népet szövetkezetekbe kívánjuk tömöríteni, akkor ilyesmikkel találkozunk, v De továbbmenve, azt kell látnunk, hogy aziojkon a helyeken, ahol intézményesen biztosítani kellene a szövetkezetek védelmét, támogatását, ott sem feltétel'nélkül,. ott is nehézségekkel, találkozunk» és nem lehet tudni, hogy milyen indokból nem elősegítésnek, ha- > nem sokszor akadályozásnak^ lehetünk tanúi. A népi parasztszövetkezetek sokszor igazain olyan nehézségekkel 'állnak szemben, amelyek leküjzdhetetlenek számukra.; -Ezért a hónapokon át foiiytátott harcban elvesztik, kedvüket és látván, hogy kilátástalan a ^harc, nem tudják ' tovább folytatni. Ennek jkö vetkezte- ' ben az egészséges, nagy' elszántsággal létrejött szövetkezeti kezdeményezés, dugába dőlt, nem lettjbelőle Semmi. (Erőss János (kg): Ezt. akarják!) , j.^fy» / ; A kereskedelemügyi minisztérium az elmúlt hónapokban végrehajtotta az iparigazolványok felülvizsgálatát és »korlátozását. Ezt — úgy látszik — kiterjesztette szövetkezeti térre is. Lehet, hogy ez valamilyen félreértés ikiövetkezménye, de^ ,a szővetkezetek mindenesetre valami ilyen indokolás miatt nem kap- H ták meg az ipar igazolványukat akkor, amikor meg kellett volna kapniok. AJzzal azonban nem igen törődnek azok, akik így eltaszítják a szövetkezeteket, hogy a szövetkezetieknek1 kçzben > öl múlik a lehetőségük arra, hogy a gazdásági életbe bekapcsolódjanak, ,mert a termésnek vége lesz, a gyümölcs elérik és ott rohad meg, a dinnyét lnem^ tudják elszállítani, mert oit rohad meg, az állatállomány, az apróbb állatok szállítási, exportlehetősége megszűnik. A szezon tehát elmúlik és av szövetkezetek nem tudnak • megfelelni annak" a rendeltetésnek, , amelynek végrehajtásáfa alakulnak és amit majd csak egy év múlva tudnak megint folytatni. / Tanúi voltunk annak, hogy az elmúlt körülbelül egy esztendő során nagyon sok egészséges parasztszövetkezet alaku'Lt szerte' az országban azzal a céllal, hogy a parasztság gazdasági ' tevékenységét ezen keresztül bonyolítsa . le. Elsősorban az értékesítési tevékenységet kívánták a kezükbe venni. Ezen a területen érte a legtöbb sérelem a parasztságot. Az volt a céljuk, hogy kikapcsolva azt a sokezer- közvetítőt, aki indokolatlanul kapcsolódott be a kereskedelembe, közvetlenül sajátmiaguk gyűjtsék a maguk részére azt a hasznot, amely méltán megilleti őket. A. .másik oldalon a fogyasztási tevékenység elvégzése lett volna a céljuk, amit megint csak nem tudtak lebonyolítani. Ai most 5 életre hívott, most-, működni kezdett parasztszövetkezetek nem kapták meg sa iparigazolványt vagy nem kapták' meg úgy és olyan > gyorsan, ahogyan '• meg kellett volna kapniok. ' '• , ' ^ A kezeimben van a kereskedelem- és szö"vetkezetügyi minisztériumnak s eg>y leirata, amely à nagykállói járás főjegyzőjének szól. (Erőss János (kg): Az az!) Azt mondja a leírat (olvassa): »Értesítem, hogy a nagykállói gazdaszövetkezet bejegyzés alatt álló cég-részére közönséges, nem _'mérgező hatású növényvédelmi szerekkel kiskereskedésre, valamint termenykereskedésír© jogosító íiparigazölvány kiadását kilátásba helyeztem\ és egyéb -'törvényes akadályok fenn nem forogván, a rendelet alapján engedélyezem. Értesítem egyben, hogy kérelem többi része tárgyában később