Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-58

453 'A nemzetgyűlés 58. ülése Í9Í6. êvï Mtsuk-össze a két helyzetet: : feltétlenül sze­rencsésebb lehetőség- volt, hogy meg lehetett menteni és nem pusztult el, mert hiszen most rendelkezésünkre fog. állani. Nézzük most már ebből a gazdasági szemszögből a dolgo­kat, i' • Mivel ez a javaslat elismeri, hogy tulaj­donképpen ezek az elmenekítők — akarva, nem akarva — közvetve hasznára is szolgál­hattak az országnak, éppen azért egy nagy­lelkű gesztussal feléjük nyúl és azt mondja, ha ti azt, amit megmentettetek és ami meg­maradt a hadiesemények után, visszahozza-' tok az országnak, akkor nektek biztos korlá­tok között kegyelmet, büntetlenséget biztosítok. Természetesen jogosult azonban az a szempont is, hogy ez a kegyelem nem* korlátlan, leg­feljebb a mértékről lehetne azután vitatkozni, hogy hol van az a határ, amelyen belül teljes büntetlenség jár valakinek és' amelyen túl azt mondhatnánk, éppúgy bűnhődik, annak ellenére, hog*y megmentett értékeket, mintha semmit sem tett volna. Itt azután tisztelettel különvéleményem van és erre vonatkozóan módosító indítványt is fogok tenni. Ez a ja-. vaslat tudniillik az ötévi szabadságvesztés­büntetést szabja meg ilyen mértéknek azt mondva, hogy nincs helye az első bekezdés", alkalmazásának... — Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt, Kér meghosszabbítást? Lévay Zoltán (msz): Tisztelettel .kérnék tizenöt percet. (Felkiáltások a kommunista­párton: Nincs meghosszabbítás!) Elnök: Méltóztatnak a meghosszabbítást megadni? (Igen!) A Ház a meghosszabbítást megadja. * ~ Lévay Zoltán (msz): Helyésebben szólva büntetlenséget biztosít annak, akire előrelát­hatóan öt évnél súlyosabb büntetés nem lesz kiszabható. A népbírósági rendelkezésekben foglalt .úgynevezett népellenes cselekmények általában az öt évet alkalmazzák, mint maxi­mumot, illetve mint első lépcsőt. Egészen kivételesen akad egy-két olyan bűncselek­mény, amely Öt éven alul, kétévi maximum­mal büntethető. így tehát azt * mondhatjuk, hogy tulajdonképpen ezeknek a cselekmé­nyeknek első lépcsője ez a bizonyos öt esz­tendő. Ennek fényében nézzünk egy gyakor­lati esetet. Valaki rendkívüli érdemeket sze­rez és ennek a törvénynek alapján megkap­ja azt a bizonyos menlevélszerű igazolást a hazahozatali kormánybiztostól. Hazajön nyu­godtan, hisz a magyar kormány ígéreteiben, amelyeket kiplakatíroztak ' %/különböző kül­földi helyeken és azt gondolja; hogy most már ilyen szolgálatok után tényleg nagylelkű men­tességet fog élvezni és maga is belekapcso­lódhatik a magyar gazdásági életbe. Itt nagy meglepetések fogják érni. (Közbeszólás a sza­badságpárton: B-lista!) - Nem akarok arról beszélni, hogy a rendőr­ségen talán már az első jelentkezése alkalmá­val lefogják és külön internálási eljárás indul ellene, aimire vonatkozóan szintén itt van a módosító . javaslat, de maradjunk- csak az ügyészség keretében. Az ügyészség, tudjuk jól, nem független szerv, hanem az idők végte­lenje óta a legfőbb ügyész az igazságügy­miniszter, az ő utasítására föolgozdk az ügyész­ség-( Az ügyészség-az eljárást, annaik ellenére, hogy ebben a javaslatban az van, hogy eljárás nem indulhat, lényegiéiben megindítja, mert hiszen az eljárás megindítása nélkül -azt sem augusztus Jió 30-án, pénteken. 454 lehet megvizsgálni, hogy valóban olyan jelen­tősek-é azok az érdemek, amelyek a kormány­biztos írásában igazolva vannak, hogy ezek alapján tényleg mentesül-e és olyan-e az o cselekménye, amely öt éven alul lesz: maj< büntethető: Az ügyészség tehát ezt egy nyo-> mozás keretében meg fogja állapítani. A meg- • állapításnak az eredménye —- mert hiszen tudvalevően _ errevonatkozó anyagi törvé­nyeink maximumokat. szabnak meg a cselek- t menyekre, hogy eddig terjedhető' büntetések szabhatók ki — az lesz, hogy ha'úgy látja, hogy van égy lehetőség, hogy ennél magasabb büntetés szabható ki, bizony az eljárást tovább is le fogja folytatni, vádiratot ad ki, a vád­irat kiadása után pedig- összeül a népbíróság és ítéletei) hoz. Ugyancsak a-^gyakorlatból tudjuk, hogy vannak féléves, háromnegyedévé«, talán még hosszabb idő óta folyó ügyek, amelyekben a népbíróság még a mai napig sem hozott elso­'fofeon ítéletet. De tegyük fel, hogy szerencsés az, illető és félévi fogva tartás után kap ítéle­tet, amely lehet, hogy oly/an, hogy hat eszten­dőre ítéli. Tehát a megállapítás, szerint olyan súlyos az a cselekmény, hogy őrá nem lehet yonatkoztatbi azt az amnesztiát s akkor joga van fellebbefzni az Országos Tanácshoz, a NOT-'hoz. A NOT félév, múlva, vagy még ké­sőbb, előveszi az ügyet és fog hozni egy íté­letet, amely leszállítja a büntetést három esz­tendőre. Az ember végre fellélekzik, mert hi­szen öt éven aluli büntetést kapott. De tör­vény ide, törvény oda, a magyar kormány ígéreteiben bízva, ő mégis egy 'vagy másfél esztenídőt vagy mit tudom én mennyit, ült, el­vesztette szabadságát, végigszenvedte egy Ilyen hosszú bírói eljárás izgalmait,, esetleg közben elpusztult, belebetegedett. Ha tehát^ ilyen körülményeik között már letérünk arról a tiszta jogi alapról, hogy nem mindenkit büntetünk, aki imnös, hanem ke­gyelmet adunk, akkor menjünk tovább (Ko-­vács István (kp) gúnyosan: Bocsássunk meg minden fasisztának!) és-igyekezzünk a törvényt abban a keretben, amelyben a nemzet nagylelkű­séget gyakorol, módosítani és ne adjunk módot arra, hogy az ilyei* az országnak végered­ményben gazdasági szolgálatot tevő emberek­azt mondják, hogy, minket félrevezettek * és ez az erkölcsi intézmény, az állam a gyakorlat­ban nem tartja be ígéretét. De ha mêè azt az esetet is veszem, hogy a népbíróság az első fokon öt évnél kevesebbet, ononfdjuk három evet^ fog kiszabni, akkor sem szabadul az illető, mert hiszen az ügyésznek joga van fel­lebbezni és "addig, amíg jogerőre nem emelke­dik az ítélet, ugyancsak végig 'kell szenvednie az eljárást és megvárnia a NOT végzését, 1 Ilyen körülmények között tehát konkrét jjyaslatom az volna, hogy az 1. §-ban, ahol így rendelkezik a-szöveg: »a jelen törvény ha­tálybalépésié, előtt elkövetett háborús, népelle­nes vagy egyéb elkövetett bűncselekmény miatt nem lehet bűnvádi eljárást indítani vagy folytatni az ellen, aki igazolja '' a isor- ' máuybiztos igazolásával, hogy , jelentős érde­meket szerzett az ilyen' visszaszerzés körűig — tehát a negyedik sorban a »nem lehet bűnvádi . eljárást indítani« szöveg után a következő kiegészítő szöveget javasolnám felvenni: »sem pedig más közigazgatási (internálási, rendőri felügyelet alá helyezés) eljárást indítáni«v _ (Lénárt Iván (kg): Ez az igazságügyi tárca" keretébe tartozik!) Ez törvény, a törvény min-29*

Next

/
Oldalképek
Tartalom