Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-57

433 A nemzetgyűlés 57. ülése 19Í6. évi i padjuk el ezt az érvet,. amelyet a fasizmus­használt, amelynek címén verté ki a zsidókat az egyetemekről és nem engedte, hogy a nők bekerüljenek ,az egyetemekre, JDe sokszor, hallottunk egy másik érvet is és most is hallottuk egy kicsit burkoltabb for­mában, — azt mondhatnám — egy kicsit két­színűbben. Az érv azonban lényegében a/ régi maradt. Ez az érv az, hogy a nőknek a család­ban van <a> .helyük. Mintha bárki is1 kétségbe­vonta volna eztV Szembeállítják ezt ^az egye­temi törvényjavaslatot azzal, hogy azért mégis , jobb. ha a nők otthon lehetnek!. Az élet eldön­tötte már, ho-gy a ; nők milliói nem maradhat: nak otthon. Aki visszafelé akar fordulni ettől _ a ténytől, arra nyugodtan elmondhatjuk, hogy visszafelé néz, nem pedig előre. \ (Ügy van!, Ugy van! a szociáldemokrata- és a kom­munistapárt oldalán.) Mi tudjuk, hogy aho­gyan meghozta " a polgári társadalom a gép­ipari termelést, úgy * hozta magával, azt is, hogy az asszonyok millióit vonta, be a termelésbe. Megtette ezt a maga módján: véres, piszkos, szennyes és kegyetlen módon tette, de hátra­felé innen nincs út, csak előre. (Ugy van!'Ugy van! — Tapsi a szociáldemokrata' és a kommu­nistapárt oldalán.) Amikor egyre' több nő kényszerül arra, hogy dolgozzék, vegyük en­nek a ténynek nagy pozitív és progresszív je­lentőségét, , pozitív és progresszív - oldalát és tüntessük el az árnyoldalait. de elsősorban úgy, hogy ne hátrafelé nézzünk, nrert ez nem reálpolitika •— nem akarom azt mondani, hogy reakciós politika — lenne. Nézzünk előre és ta­láljuk meg a társadalmi kérdésnek azokat a normáit, amelyek a nőt műveltté; dolgozóvá, tudatos. a.ktív aParnoolgarra teszik és ugyan-. akkor, boldog, művelt anyává is tehetik. (Élénk helyeslés és taps a\ nemzetgyűlés minden olda~­Ián.) Ha egyesek még ma is kételkednének ab; ban, hogy ez lehetséges, azok engedjék meg, hogy azoknak HZ cLS szonyoknak ,aj tízmillióira hivatkozzam, . akik ia nyugati demokratikus országokban és a velünk szomszédos Szovjet­unióban- nagyszerű törvényhozót, bírák,, mér­nökök, ormosok és kitűnő anyák. (Élénk íielyesT lés'és haps a koalíciós pártok soraWan.) A miniszter úr nagyon helyesen kihangsú­lyozta, hogy a törvényjavaslatnak van egy na­gyon jó nevelő feladata, • -mert sajnos, a magyar közvéleményben a nőkről igen- * igen elterjedt a fasiszta és reakciós felfogás, hadd mossák a férfiak szennyesét. Hallottam •az" egyik padból, hogy a magyar közvélemény; ;. ben a nő nagy, tisztítómunkát végezne j igazi értékével. Azért reagáltam a munkanélküli­ségre és a konkurrenciára vonatkozó kitételre, mert amikor arról van szó, hogy férfit vagy nőt vegyenek fel, akkor az egyes törvényhozók, államférfiak és hivatalvezetők arra fognak gondolni,'hogy minden felvett ..nővel a munkai nélküliséget erősítik és konkurrenciát csinál­nak a férfiaknak. Ha ez így lenne, akkor ez a törvény és más tör vény • is akármilyen szépen beszélne is a női egyenjogúságról, csupán pa­pirosra^ írt malaszt maradna, amelynek semmi reális értéke nem lenne. (Ugy van! Ugy van! a kommunistapárt és a szociáldemokratapárt oldalán.) Ezért és nenl személyes érdekből kell leszámolnunk egyszersmin denk orra ázzál a ha- * bonával, mintha a nők jogainak 'kiterjesztésé a férfiaknak konkurrenciát csinálna és munka­nélküliséget okozna. A közvéleményt ebből a szempontból át kell nevelni és a demokratikus ' nemzetgyűlésnek ezzel a törvénnyel kapcsolat- I NEMZETGYŰLÉSI NAP.LÓ III. ' augusztus hó 29-én, csütörtökön. 434 ban, mint annyi más törvénnyel kapcsolatban is. az a szerepe, hogy a nemzetet nevelje. Én azt gondolom, hogy ezt a feladatot éppen ezzel a törvénnyel adott esetben igen jól fogja be­tölteni. (Élénk helyeslés és taps a nemzetgyűlés minden oldalán.) Elnök : T. Nemzetgyűlés! Feltestzem a kér-' dést, méltó'ztaüfce a nőknek az egyetemekre çs főiskolákra való felvételéről1 szóló •törvény­javaslatot általánosságban a részletes tárgya-.' lás alapjául elfogadni? (Igen!) . A nemzetgyűlés* a törvényjavaslatot általá­nosságban ,a< részletes tárgyalás alapjául elfo­gadja. {Slacbta Margit (pk): Félreértett sza­vaim helyreigazításajeímén szót kiérek! — Fel­kiáltások a szociáldemokratapárt oldalán: Jól értettük !.) i A kérdés Mtlevéete 'közben nota lehet, de niajd^ kfeőbb figyelembe veszem a kérést., (Révész Ferenc (szd) gúnyosan: 'Joli értettük a szarvait! — Milassin Kornél: (kg-): Ne viccel­jen! — Vásáry József (,msz)<: Talán szabad! meg­magyarázni'?! — Elnök csenget.) Következik a törvényjavaslat részletes tár­gyalása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Szántó Veziekényi Istvánt jegyző (felol­vassa a törvényjavaslat címét, amelyet a nem­zetgyűlés hozzászólás nélkül elfogad: Felöl­'vassá az 1. §-t.) Elnök: Az előadó kíván szólni. Andics Erzsébet (kp) , előadó: Tiszteltettél javaslom az 1. § következő módosítását. Az (1) bekezdésből a következő szavak ki­hagyását javaslom: »a hittudományi Karok eddigi gyakorlatát nem érintve.« Ehelyett ja­vaslom.-az 1. § harmadik bekezdéseként a kö­vetkező szöveg felvételét (olvasm): »Az (1) be­kezdésben foglalt rendelkezés nem érinti a, hit­tudományi karokra való felvétel tekintetében eddig fennálló* szabályozást.« Indokolás : A módosítást a stiláris szem­ponton felül az a körülmény indokolja, • hogy a ^ hittudományi karokra való felvételt jogsza­bályok szabályozták, és így e karcncon a jog­szabályoktól eltérő, önálló gyakorlat nem ala­kulhatott ki. Elnök: Méltózitaüiníaík a« 1. §-t az .előadó imlódoisításáviajl 'elfogadná? (Igen!);-, E'í|oig!a|do'tt­aiiatk jelentem ki. Következik a 2. §. Kéireiox a jegyző urat, 'szíveskedjék feí olvasni. - . ( Szántó Vezekéiryi Isíiváni jegyző (fdoh v\(wsa a 2. §~t). ! Elnök: A 2. § meg" nem támiaidtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Ezzel a nemzetgyű­lés / a törvényjavaslatot részleteiben is letár­gyalta. ; , í Slachta Margit képviselőtársunk félreértett t szavainak helyreigazítása címén,kért szót. S!äch,ta Margit (pk): T. Nemzetgyűlési Na­gyon röviden csak annyit kívánok leszögezni, hogy én nem a nő haladása ellen beszéltein, hanem azt mondottam, kívánatos,11 hogy a csa­ládfenntartó férfiaknak olyan fizetésük legyen,. amely képessé tegye őket a-család eltartására:. ,' (Helyeslés a szabadságpárt oldalán.) és az asszonynak módjában álljon szabadon válasz­tania!, hogy kizárólag a családban akar-e ma­radni vagy állást akar-e vállalni. Én haladást látok abban, ha az asszony nincs "kényszerítve Isten-adta hivatását elhanyagolva kenyeret ke­resni, haladást látok abban, ha a nő szabadon választhat, r vájj on kenyeret keressen, állásban . legyen-e, képességeit fejlesztve szolgálja haza- ., 2'8

Next

/
Oldalképek
Tartalom