Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-51

/ 33 A nemzetgyűlés 51. ülése 19À6. nem kerül elénk egy ilyen felhatalmazási ja­vaslat, mert a rendeletekkel így való kormány­zás nem jelent permanens forradalmat. Mél­tóztatik ismerni szepesvári vagy szepesvár­aljai — nem tudom pontosan 'az előnevét, de~ vezetéknevét jól t.udom —Haendel Vilmos .pro­fesszor úr nevét,33 Szeirepelt a legutóbbi napok­ban is. A legkifejezettebben a jobboldali alkot­mányhoz ragaszkodó úr volt, a debreceni egye­temen a politika professzora. Igazán nem lehet baloldalisággal vádolni. A harmincas esztendőkben, talán 1936-ban vagy 1937-ben ' megjelent egy majdnem ezer oldalas hatalmas könyve a politikáról. Ebből szöszerint idéz­hetek most (olvassa): »Nálunk« — vagyis' Ma­t / gyarországon — »az állami akaratnak csak a principiális« — elvi — »részeit találjuk mes: a törvényben, a részleteket a végrehajtó rende-' letek tartalmazzák. Ha rögtöni cselekvésre van szükség, akkor a kormány« -r a végrehajtó hatalom — »azonnal* maga állapítja meg a szükséges szabályokat.« Ha például valamely fontos ügyre vonatkozóan nincs törvény, vagy van, de hiányos, a sürgős szükség pedig meg­kívánná annak az ügynek szabályozását, úgy a miniszternek áll jogában s egyben köteles­sége is, hogy pótrendeletet bocsásson ki, amely a nemlétező törvényt, illetőleg a hiányos tör­vény hiányait pótolja. Megint/beszéljen a, professzor úr (olvassa): »Megtörténik az is, hogy a miniszternek vala­' mely érvényes törvénnyel ellentétben kell ren­delkeznie az úgynevezett salus ' rei publioae suprenm lex értelmében.« És bezárja ezt az okoskodás-sorozatit azzal, hogy ^ falvassá): »Nem lehet az államot védtelenül hagyni azon a címen, hogy' a jogot mentsük.« Először kell az államot védeni é® csak azután a jogot. Persze mondhatják, hogy jó, ez szép, ez akadémikus megállapítások sorozata, íme a demokrácia elmegy még a szélsőjobboldalhoz . is egy-egy aforizmáért. Lehet mondani min­dent, de, urak, csináljátok: a rendeleteiket egy­másután és elfeledkeztek arról^ hogv a rende­let nemcsak elméleteket ad, hanem erős kézzel . — majdnem úgy mondom: erős késsel, opérá­, óiéval — is dolgozik s ez a kés belevág a bő­rünkbe, belevág az elevenbe. Ez ígv van. Lehet, hogy ezalatt, amíg ezeket a mondatokat soro- ' zom egymás mellé, valamelyik büróiban. készül egy rendelet, amely holnap elénk kerül és el­kezdem magamat rosszul érezni. À rendeletekkel való kormányzás éppen úgy, mint akár a törvényekben való megálla­pítás alapján történő igazgiatás, hozhat csopor­tok, egyesek, rétegek, osztályok számára kelle­metlenséget. Számoljunk azzal, hogy jönnek ezek a kellemetlenségek. Leromlott állapotban van hazánk. Láttuk hónapoknak azt a* gigászi küzdelmét, amelyet folytatni kellett,, hogv elér­kezzünk csak egy etaphoz, egy stációhoz* a pénzállandósuláshoz. Látjuk a stabilizáció kö­rül jelentkező rétegeknek mozgolódását. Tud­juk, hotgy az agrárolló, az iparcikkek ára, a beszolgáltatási kötelezettség sók vonatkozásban nehézségeket teremt. Ezekben a hetekben -és hónapokban, amíg a kormány kénytelen hoz­zánk jönni felhatalmazásért, hogy rendeletek­kel kormányozzon, most kell a kossuthi szavak­kati szólni: felemelni a lelkünket, felemelni a magyarság lelkét az események színvonalára.34 Es ha már kiejtettem Kossuth Lajosnak,, ennek a nagyszerű magyar politikusnak nevét, hadd emlékeztessek az első nemzetgyűlésen a Viga-NEMZÉTGYÜLÍSI NAPLÓ nr: ; évi. augusztus hó 13-án, kedden. 34 dóban, »98 évvel ezelőtt, 1848. június 11-én el­mondott arra a beszédéré. amikor Magyaror­szág hasonló helyzetben volt. mint amilyenben vagyunk most: az ország határain a peremné­pek egész sorozata állt fel és jelentkezett igé­nyeivel, magunkbanállásünkiiak szörnyű igaz­sága kiabált rá, amikor felment pénzügymi­niszter létére betegen, átvirrasztott tanácskozás, és lázas éjszaka ; után a szónoki emelvényre és elmondja a magyar szónoki irodalom egyik legnagyobb beszédét, amelynek a középpont­'jában szinte refrénezeruen kibugyboçékolva az volt állandóan, hogy a haza veszélyben van; -ebben a beszédében van — iskolákban tanítják, , retorikai . könyvekben van meg — hogy: »Uraim, ha van a hazában egy sajo-ó kebel, amely gyógyításra, egy szenvedő szív, amely vigasztaláisra vár, ám sajogjon még ez a kebel ésw szenvedjen még ez a szíy^ne tegyük füg­gővé tőle a haza megmentését.« •< T. Nemzetgyűlés! A haza megmentéséről, az / összesség megmentéséről van szó, valahány rendeletet ki- kell adni, akármilyen szürkének látszanak is azok a rendeletek, amelyeket ki f kell adui a koalíció kormányának. De nem volna helyes ezekkel a megállapításokkal szem­ben az azzal való érvelés, hogy jó-jó, rendelői­tekre szükség van, természetes, a rendeletekkel való kormányzásban megbízunk, hiszen van koalíció, .de gondolkodni kellene azon, ho^y meditáljunk és nézegessük meg ezeket a ren­deleteket, hogy a kormánynak és hivatalnokai* nak a kezébe .nem adunk-e nagyobb hatalmat» . mint amilyet szántunk. Nézzük meg, hogy* megkísérelte-e a kor* many, vagy megkísérelték-e a minisztériumok az ezzel a'hatalommal való visszaélést. Nem. Két és fél hónapra kéri a kormány a felhatal­mazást. Két és fél hónapról számol be a kor* mány, olyan időről, amelyben felhatalmazás ; alapján" rendeletekkel kormányozott és ez alatt az idő alatt 136 • rendelet jelent meg a Magyar Közi önyben% Kérem, 136 rendelet tíz hét alatt még normális viszonyok között sem olyan sok, hogy érdeklődésünket vagy pláne gyanúnkat felkelthetné. Még normális viszonyok között is kell ennyi rendelettel kormányozni, amikor a törvényhozás minden zavaró mozzanat nélkül dolgozhat. ^ Ezeknek a rendeleteknek, ennek a \ közel száznegyven -rendeletnek" óriási része' amúgy is a rendeleti szabályozás keretébe tar­tozott. (Dénes István (pk): Még száz nincs előt­. tünk!);, " ' , T.- Nemzetgyűlési Es most méltóztassék megengedni, hogy rámutassak arra, hogy min­den fenntartás nélkül, jókedvűen és kötelesség-1 szerűen állhatnak -a koalíció pártjai egymás. . mellé a felhatalmazás megadásában, mert az előttünk fekve törvényjavaslat mondatai sze­rint is a! törvényjavaslatot beterjesztők óvatos mérsékletet, bölos eljárásit kérnek a nemzet­gyűléstőL aminthogy kértek az els.ő felhatal* mazás megadásánáft is. Mert leszögezi a tör­vényjavaslat, hogy általános kormány változás /esetében a felhatalmazás hatálya október 31-ike ' előtt is, megszűnik. Másodszor: a törvényjavas­lat határozottan leszögezi azt, hogy nem lehet • a nemzetgyűlés által alkotott törvényektől el­férő rendelkezést tenni, nem lehet a közigaz­gatás szervezetét megváltoztatni és — harmad­szor: — új bűntettet megállapítani vagy bűn­tettre nézve a törvényben meghatározottnál ~ i súlyosabb büntetés aliakaknazását elrendelni, egyetlenegy kivétellel. í 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom