Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-57

42 * A nemzetgyűlés 37. ülése Î9À6. évi augusztus hó 29-én, csütörtökön. 42Í j taps a Ház minden oldalán.) Ugyancsak a szociáldemokratapárt .adta az első női alelnököt is a nemzetgyűlésnek. (Éljenzés és taps a nemzetgyűlés minden oldalán.) Nyugodtan állíthatjuk, hogy ebbeli tevékenységében is követendő példa férfitársai számára is. (Ügy van! Ügy van!' — Élénk helyeslés és tqps a nemzetgyűlés minden oldalán.) De ugyanezt el m ondihatjuk másik szocialista asszonytársunkról, Pollákné Stern Szerénáról, aki azt a feladatot, aihová őt a bizalom állította, olyan ragyogóan oldotta meg, hogy azt egyetlen férfi sem tudná jobban, sőt' talán még úgy sem megoldania72 Vannak-tehát nálunk Magyarországon is . nők, akiknek sikerült fáradságos, sziszifuszi munkával leküzdeniök " az eléjük tornyosuló akadályokat' és bebizonyítaniuk, hogy4

a ma^gyar^no is alkalmas a közélet bármely területén való működéere. És ezzel szemben mit! látunk? Azt, hogy egy-két kivételtől -eltekintve, . az összes . hivatalokban és minisztériumokban a- gépírónőn kívül legfeljebb a segédhivatalokban jelenhetik meg a nő, mint iktató, ^vagy kiadó. A postánál, Vagy' a vasútnál például egyenlő képesítés és egyenlő munkakör mellett a férfi tiszt, a nő csak segédtiszt ' lehet, természetesen jóval alacsonyabb fizetési osztályba sorozva. / Annak a reményemnek kifejezést t

adva^ hogy ezzel a törvényjavaslattal a nőket ért nagyon sok fájdalom és sérelem meg fog szűnni, a törvényjavaslatot általánosságban a magern és pártom részéről elfogadom. (É\énk éljenzés, \ helyeslés és taps a nemzetgyűlés minden oldalág) Elnök: Szólásra következik? Szántó Vezekényi István jegyző: Sitüh merné Obersehaill Ilma! Stüfomtwné Oberschall Ilma (msz): T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Haljuk!) Amikor mint ellenzéki képviselő előrebocsátom* hogy pártűm és a magam nevében a javaslatot a legmagyobb örömmel elfogadom, a, szokással ellentétben ezt azért teszem előre, hogy ezzel minden félreértésnek elejét vegyem. (Helyeslés a szabadságpárt oldalán.) \, Engedjék meg nekem, mint olyannak! aki 15 év óta azért dolgozom, hogy a nők elérjék" egyenjogúsításukat, hogy különös örömmel üdvözöljem a nemzetgyűlést azon a napon,amikorra nemzetgyűlés elnöke, előadója ás öszszes szónokai' nők. (Kováts-.JJaszló (msz) : Még jó, hogy a miniszter férfi! — Derültség.) Vonjuk le ebből a konzekvenciát is, hogy ma még egyetlenegy disszonáns hang secm volt közöttünk. Tartsuk feladatunknak, hogy ezt átvigyük a l

többi tárgyalásokra is, próbáljunk ilyenképpen tárgyalni és így próbáljuk előrevinni a dolgokat, mert azt hiszem, hogy ha jó „ügyet hozunk elő, ha ugyanazt akadjuk mindnyájan jószándékkal elérni, akkor nem lesz •köztünk' ellenkezés. Ezek után csak néhány szóval szeretnék reflektálni "a kérdésre, minekutána — mint mondottam — teljes mértékben a legnagyobb örömmel elfogadom a javaslatot. Az előadónÖ is mondotta, hogy ez egy kezdeti javaslat. Én ezt -ki. szeretném egészíteni és néhány gondolatot szeretnék ehhez hozzáfűzni. > Az egyik,az, hogy kérjük meg a kultuszminisztert, ne álljon meg ott, hoigy' 'csak sz egyetemekre engedi be egyejilő jogon a nőket, férjük a leánykollégiumok, visszaadását és szaporítását is. Gondoskodjék a kultuszminiszter úr arról, hogy — természetesen nem egyenlő arányszámban kérjük ezt, hanem csak a teiietséghez igazodva '— nők is kerülhessenek katedrára és tanársegédi helyekre. (Ügy i van! Ügy van! Helyeslés és taps.) Az egyetemet végzett nőket az állam — mert ez a példaadó — hegyezze el olyan posztokra, olyan helyekre, ahol a magángazdaság és az élet rnin.den síkján boldogulhatnak. Az államnak meg kell adnia az egyénjogúságot_ és példát kell mutatnia, hogy hogyan kívánja a nőket alkalmazni. (Helyeslés.) Egy félreértést szeretnék tisztázni, amely majdnem az összes felszólalók beszédéből kicsendült. Vájjon mi a -különbség, az egyenjogú ; .no és a családban élő nő közt? ftincs különbség. Mi egyenjogúságot kérünk a nő számára-Ez semmi szín alatt nem jelenti azt, mintha a család szociális védelmét feladnánk, sőt állítom azt, hogy egy országban "a nők az egyenjogúságot könnyebben el is fogják tudni érni . akkor, ha nincsenek minden síkon háttérbe szorítvai (Ügy vam! /Ügy%van!) Kétféle életpályára megy a nő, de gyieirnnek.kora bem senki sem tudj i előre eldönteni; hogy melyikre készüljön. -Pel kell az életharcra készülni- de azoknak á , nőknek,, akijk a család útját választják/ szo- . ciális jogvédelem formájában kell megadni azt a védelmet és azt a lehetőséget, amelyet ( it£ nein feláldozunk és feladunk, hanem a család érdekében és a mi közös érdekünkben csak kifejleszteni akarunk a saját intellektusunk hozzáadásával, x / Szeretnék egy kérést intézni az eLöadonőhöz. Nem indítvány formájában, teszem ezt, . mert a" nemzetgyűlés abban a pillanatban elutasítaná, tekintettel arra, hogy nem nyújtottam be előre s>a nemzetgyűlés nam tárgyalta le előzetesen. Tekintsük ezt az első alaptörvénynek, mert nem az egyetlen terület, ahoj a nők* háttérben vannak. Nálunk éppen úgy, mint az egész világon, ahol a nőket egyenjogúsították, akadnak régebbi törvények és rendeletek, amelyek különbséget tesznek a nemek közt jógi r viszonylatban. Legyen szabad csak néhány példát mondanom erre. A tőzsde s tagjja lehet az a férfi, síb., a Vöröskereszt elnöke lehet az a férfi/stU vagy cégbejegyzést nő csak úgy kérhet, ha feltünteti a férje nevét, M'agy a leánykori ke rész tue vét, meri; valpmilyen formában fel kell tüntetnie,; hogy nő-Ezek csak kiragadott példák, mert számtalanilyen régi törvényünk és rendelkezésünk van-Én azt javasolnám, hogy terjesszünk be egy » egysízakasaos iavàteiatoÈ, finely ezeken az összes . megkülönböztetéseiket eltörölné, mint ahoigyiain' már egyes, állanaokhan" progTe'?zszíve át ÍB. tértek eirre és a nők egyenjogúsítását végrehajtották. Ez kapcsolatos a törvényjavaslattal;; nem mint indítványt hozom ide, csak kérem, hogy rövid időn belül hozzuk ezta kérdést is a nemzetgyűlés elé, mert mint látjuk, nem akad' olyan párt vagy ember ebben az országban, aki ezt ellenezné. (Élénk helyeslés és taps a nemzetgyűlés minden ol\dalán.) ' • Elnök: Szólásra következik? Szántó Vezekényi István jegyző: Veress Anna. / Veress Anna (pk): T."Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk] — Kováts László (m^z>): Kár, '} •hogy a parasztpártnak nincs nőképviselője, nem tud hoazászólni a javaslathoz!) A legnagyobb örömmel üdvözlőin ezt az igazán demiokrtaitikus törvény javaslatot, ameíy az egyetem összes, fakultásait megnyitja a nők előtt, Á