Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-56

'397 A nemzetgyűlés 56. ülése 1916. talán legmostohábban kezelt rétegéről, a ma­gyar pedagógusokról szólnom. Nem. akarok . közhelyeket ismételni, a szólamok tárát da­gasztani', és óvakodni fogok a mélyen t. Nem­zetgyűlés türelmével visszaélni. De még mie­lőtt felszólalásom magvát elszórnám úgy iá t. Nemzetgyűlés, mint -az ugyanúgy tisztelt meg­iiiterpelláltak megértésének talajába, legyen szabad először egy kis szántást végeznem. Alá szeretném szántani es..hogy úgy mondjam, gondolati efcivel kiemelni azokat a megnyilat­kozásokat, amelyek részint itt a nemzetgyűlés csarnokában, részint a különböző pártok expo­nenseinek részéről, különböző helyeken és kü­" lönböző alkalmakkor a v magyar tanifiósággal és tanársággal kapcsolatban elhangzottak. Emlékeztető és lelkiisméret-felgerjesztés céljából méltóztassanak megengedni, hogy sor­ba állítsak néhány ilyen közös szellemi gyer­meket azzal i a .kérdéssel, hogy vá'llalink-e eze­kért az apaságot Mondtuk és hirdettük, majd lelkesedtünk, amikor mások mondották és hir­dették, hogy (olvassa): »A. demokratikus Ma­gyarország* jobban meg fogja becsülni a ne­velők munkáját mint a régi Magyarország«. »A pedagógusok sorsa a demokrácia és a nem­zet jövőjének sorsa«. »Szelleimi szabadságot ' és anyagi függetlenséget a pedagógusoknak«. »Tanítani és nevelni csak az tud teljes ered­ménnyel, akit megszabaditbttak'a gondok bék­lyóitól«- »Az iskola a demokráciának legfonto­sabb szellemi üzeme«. »A magyar pedagógu­sok sorsa, jövője, anyagr-és szellemi boldogu­lása \életré-h.alálra össze van kötve a magyar demokrácia^ megszilárdításával és boldogulá­sával«. És végül legyen szabad idéznem a magyar pedagógia legfőbb őrének és legfőbb hatósá­gának, Keresztury Dezsőnek 'szavait, aki oly sok megértéssel viseltetik a pedagógusok kívánsága iránt. Azt iríondotta a kultuszmi­niszter úr .a pedagógusok május 74 ismeretes sportcsarnoki nagygyűlésén (olvassa): »A ma­gyar demokrácia harca* nemcsak a gyárakban és mezőkön, hanem elsősorban az iskolákban dúl. Hogy jó lesz-e vagy •'igaz' lesz-e, jelle­mekbe iSs műveltségbe beoltott lesz-e, _ azt a magyar tanár és tanító fogja eldönteni. Örü­lök, hogy a társadalomnak ez a legtürelmesebb^ része végre elindult, hogy kiharcolja magának azt a helyet, amelyet egyébként nem adnának meg neki«. ' y T- Nemzetgyűlés! A megértésnek, a mél­tánylásnak és az igazságtevésnek ebbőlÉ -a lég­köréből született meg az a kormányzati intéz­kedés, amely .nevelői pótlékot juttatott a peda­gógusok részére. A szülőknek, a társadalominak és a sajtónak teljes' együttese helyeselte .és szinte közügynek tekintette azoknak a követe­léseknek teljesítését, amelyeket a pedagógusok a- mákisi /nagygyűlésen támasztottak az ország­gal szemben. Ilyen előzmények után jelent meg június 14-én a 7050/1946. M. E. számú rendelet, amely, a pedagógusok részére nevelési pótlékot rend; szeresitett.,A pótlék összege a' mindenkori VIII. "fizetési osztálybeli fizetés 30%-a. • A ne­velők és— nyugodtan mondhatom — az egész ország közvéleménye helyesléssel és megelége­déssel vette tudomásul, hogy a demokratikus kormány megértő gesztusa felcsérélte > a régi világnak külön a tanítók' számára, rendszere­sített valutáját, va vállveregetést egy nemesebb valutával. / évi augusztus hó ,%8-án, szerdán. 398 De úgy látszik, korai volt az öröm. A ren delej; életbeléptetése után, fún. 22. és júl. 31. kö­zött, tehát 5—6 heti időben megkapták a peda* gógusok a nevelői pótlékot, az akkori idők szo­kása ^szerint semmire sem használható adó­pengőben. Akkor azzal vigasztalták magukat, hogy majd jön augusztus elseje és akkor érez­hetőbb lesz a demokrácia nagylelkű, ajándéka. Meg is jött az augusztus, de vele együtt meg­jelent a jutalmazó kormánynak 8900/1946. számú rendelete, amely rövid, de áldástalan élet után szabályszerűen kivégezte a nevelői pótlékot azzal az ítélettel, hogy a közalkalmazottakat bármilyen címen megillető pótlék vagy mellék­járandóság az üzemi pótlékok kivételével' meg­szűnik. T. Nemzetgyűlés! Nehezen, vagy talán se­hogy sem tudnak'ebbe belenyugodni a-magyar nevelők, és én úgy érzem, hogv itt nincs is-meg a ^paritás a demokrácia szolgálata és a kor­mányintézkedés között, mert a nevelői munka jelentősége ^semmivel sem kisebb augusztus 1-én, mint június 12-én volt és a nevelő iránti megbecsülés most ^em lehet kevesebb, mint akkor volt. Kétszeresen súlyosan érinti, a neve­lőket ez azért, mert az új tanév kezdetén ked­vetlenül el őket. Nem tarisznyázhatjuk 'fel gonddal és méltánytalansággal a nevelőket' éppen az új oktatói munka kezdetén. 1 ' Kérem a kultuszminiszter urat, vegye elő újból a nevelni pótlék ügyét. 0 a legjobban tudja, hogy senki, sem tűr annyit és olyan -hosszú ideig Magyarországon, mint a nevelők társadalma. v Ne legyenek ők Njjrökre eljegyezve az utolsó hellyel, a szegénységnek, a konott­sagriak és a szürkeségnek megalázó jelzőivel. Terjessze" újra a* minisztertanács elé a nevelői pótlék ügyét és legyen olyan bátor, -hűséges őrzője és védelmezője ennek a kérdésnek, minfT" az elsőszülöttnél teilte, ahol keresztülvitte a tanítóság részére azt a jelentős kedvezményt, amely az előremenetelben őket annyira meg­érezhetően segíti, amiért itt a "nemzetgyűlés nyilvánossága előtt mondok a magyar tanító­ság nevében hálás-köszönetet a miniszter úr­nak. Igy(> kérem, a nevelői pótlék rendszeresí­tése és* rijra elővétele tárgyában szintén adjon alkalmat arra, hogy a-tanítóság háláját-neki kifejezésre juttathassam. . . A 8050. számú rendelet nem'lehet^ akadálya a nevelői pótlék rendszeresítésének; Ha van mód1 és lehetőség az üzemi pótlékok kiutal á-, sara, akkor legyen az iskola ne csak szólamok­ban,' hanem valóban is a demokrácia nagy szellemi üzeme, amint az is a szó legnemesebb értelmében ; hídépítő >( a, magyar tanító, ,& ma­gyar nevelő, a múlt és a, jövő szellemének "összekötője, kihangsúlyozó ja és áthidalója: a demokráéia szellemi pionírja. ', ' . _ A kultuszminiszter úrhoz intézett kérésem után tisztelettel -kérem a« összkormányt is: > rendszeresítse újból a nevelői pótlékot, amely­nek, juttatására egyszer már méltónak találta a magyar, nevelői kart. (Helyeslés és taps.) El«iök; A nemzetgyűlési az interpellációt kiadja az- összkormánynak és a kultusziminisz­ter úrnak. < ' . Következik Zákányi József képviselő úr interpellációja. Kérem a jegyző urat, szíves­kedjék, annak szövegét felolvasni. ~ Szántó Vezetkényi István jegyző (olvassa): »Interpelláció .a földmíyelésügyi miniszter úr- '. hoz .^— a volt nyugdíjas- uradalmi cselédek nyugdíjrendezése tárgyában; » V

Next

/
Oldalképek
Tartalom