Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-56

393 A nemzetgyűlés 66. ülése 1946. szeretném, ha ezt egyetlen párt, a kommunisták, vagy a szociáldemokraták, vagy a kisgazdapártiak maguknak. , sajátítanák ki. Ez az egész nemzet ügye. Mindnyájunk' feladata,1

hogy az eszperantót beállítsuk a magyarság szolgálatába, hogy, szolgálhassa a független magyar gondolatot, (Éljenzés és taps a Ház minden oldalán.) Elnök: Az- interpellációt a nemzetgyűlés kiadja a vallás- és közoktatásügyi; miniszter úrnak. / ' , v

' Következik Jármay Gyula képviselő úr interpellációja. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felolvasni. Szántó Vezekényi István jegyző (olvassa): »Interpelláció az összkormányhoz az úgynevezett magánalkálmazoíti B-lista tárgyában. Tekintettel arra. hogy az ipari és a kereskedelmi munkavállalók elbocsátásának ideiglenes szabályozása tárgyában kiadott 8660/1946. M- E. sz. rendelet intézkedései alkotmányjogi szempontból .erősen aggályosak, szerzett jogokat sértenek és ellentétben állanak munkajogunk szellemével, hajlandó-e a kormány a rendeletet hatályon kívül helyezni és az egész kérdéskomplexumot "újból szabályozni 1« Elnöjc: A képviselő urat illeti a szó. Jármay Gyula (kg): T. Nemzetgyűlése Azt hiszem,,alig lehef

vita'afelől, hogy az utóbbi idők közéleti kérdései közül a B-lista ügye az; amely a legnagyobb port verte fel és a leg• nagyobbi ellentétekre vezetett a közéletben. Most, sajnos, egy újabb, hasontárgyú rendelkezés adatott ki a kormányzat részéről, (éspedig az ipari es kereskedelmi munkavállalók elbocsátásának ideiglenes szabályozása tárgyában 8660/1946. szám alatt. Erről szeretnék beszélni azért, mert úgy vélem, hogy _ a mai igen nehéz körülmények között egyfelől az országv a társadalom belső békéjét minden eszközzel meg kell őrizni^ másrészt ä deinokraíikus fejlődés is azt kívánja, hogy a kormányzat kínosan ügyel j-eri arra, hogy kiadott rendelkezései , közjogilag teljesen aggálytalanok legyenek. En ezt a' rendeletéit, amely 1946 augusztus 15-én jelent meg, — mint az a felolvasott szövegből is kitűnik — aggályosnak tartom alkotmányjogi szempontból. "Az összes felhatalmazási 'törvé' nyék egyaránt azt a rendelkezést tartalmazzák, hogy az azok alapján a kormány által kiadott 'rendeletek a nemzetgyűlésnek utólagos jóváhagyás végett bemutatandók. A magánalkalmazottak jogviszonyai tárgyában a 460/1946. M. E. sz. rendelet részletes intézkedéseket tartalmazott. Ezeknek r

a lényege^ az, hogy amennyiben az iparban és kereskedelemben, foglalkozhatott munkavállalóknak a munkáltató 10%-riál * nagyobb hányadát kívánja elbocsátani, ehhez az illetékes szakminiszter engedélye szükséges. Ez a rendelet, egyébként szociális szempontból is figyelemreméltó és megnyugtató rendelkezéseket' tartalmazott, mert előírta azt, hogy egyenlő feltételek mellett elbocsátásra előbb kell jelölni azt a munkavállalót, akinek megélhetése egyébként is biztosítva van. Az. utóbb felvett munkavállalót a hosszabb idő óta szolgálatot teljesítővel "szeúiben, azokat,. .akik rövidebb idő óta ipari, illetve kereskedelmi munkavállalók, a nőtleneket a családosokkal szemben, a nőtleneket és hajadonokat, akiknek családfenntartó kötelezettségük nincsen, a családfenntartó nőtlenekkel, illetve hajadonokkal szemben és így tovább. évi augusztus hó 28-án, szerdán. . 394 Ezt á -460/1946. M. E. sz. rendeletet a nemzetgyűlésnek jóváhagyás végett bemutatták, a 39. számú iromány tanúsága. szerint a nemzetgyűlés ezt a rendeletet jóvá is hagyta. Ez tehát a nemzetgyűlés által alkotott' jogszabályként -tekintendő. Valamennyi felhatalmazási törvény, az 1945 :XI. te., az 1946 :VT. te. és a ma mégszavazott új , felhatalmazási, törvény is úgy intézkedik, hogy a nemzetgyűlés által alkotott1

törvényektől rendelheti - úton eltérni még a felhatalmazás' keretében sem. lehet. Márpedig nem vitás, hogy ez arendelet, - amirt ez a nemzetgyűlés jóváhagyott, olybá tekintendő, mint a nemzetgyűlés által alkotott törvény, ettől eltérni tehát , pendelet! úton nem lehet. Ha a kormányzat mégis el akár térni tőle, úgy ide kell hoznia egy törvényjavaslatot a nemzetgyűlés elé-Márpedig a magánalkalmazottak ,B-listája tárgyában mos! kiadott rendelet eltér ettől az előbb említett 460/1946. Mv. E. számú rendé

1

x lettől. Súlyos .rendelkezéseket tartalmaz ez a• B-lista rendejet, t.'Nemzetgyűlés, nemcsak alkotmányjogi ! szempontból, hanem . szociális szempontból, politikai szempontból, társadalmi szempontból egyaránt és szöges ellentétben áll munkajogunk eddig követett egész' gyakorlatával és egész szellemével. A rendej -letT'szerint az igazgatóság, 'mint munkáltató és äz üzemi bizottság ' mondhatja ki azt, hogy a szóbariforgó munkáltatónál B-listázásra . szükség van, ha pedig ezt kimondotta,.akkor elsősorbari azok bocsáthatók el, yakik az iga", , zolási eljárás során hátrányos \ jogkövetkez- I ményt tartalmazó határo'zat alá estek, a, káborús események következtében önként nyugatra távoztak, • végül akik • demokratikus szempontból nem , tekinthetők megbízhatóknak; • T. : Nemzetgyűlés! Az igazolási eljárásnak lehettek bibái, tudjuk 4zt, hogy ^ az igazolóbizottságok sokhelyütt rosszul működtek, ne felejtsük el azonban azt, hogy azok', akiket állásukban meghagytak, sokszor olyan határozattal sújtattak, amely, ellen jogorvoslattal élni nem volt mód'jükban. Ilyen körülmények közötf

, elzárva a jogorvoslattól, — sokhelyütt meg is nyugtattak őket azzal, hogy nem olyan baj N

az a feddés, jogkövetkezménye nem lesz ~-f képtelenek voltak továbbvédekezni; gyakran személyes természetű hajsza ellen. A legveszélyesebbnek azonban a eV pontot tartom, amely egyszerűen azt mondja, hogy elbocsátható az, aki demokratikus szempontból nem tekinthető megbízhatónak. Kérdezem, t. Nemzetgyűlés, ha még ma is ilyen distinkció ialá lehet vonni munkavállalókat, akkor mire való volt az egész igazolási ;eljár rás? Rendkívül nagy veszélyt látok ebben a pontban azért is, mert megismétlőtdlhetik az, ami a »közalkalmazottak B-IHstázásáv;al kap->csolatban 'sajnos nem volt elszigetelt eset, hogy a munkavállalók elé, ott ^ közalkalmazottak elé, itt ' majd a!

magánalkalmazottak elé, belépési nyilatkozatokat tesznek és azt . mondják nekik üzemi bizottsági/* tagok, akik nincsenek feladatuk magaslatán, és nem érzik át, hogy milyen fontosa koalíciós együttműködés, de más felelőtlen elemek is : ha aláírod ezt .a belépési nyilatkozatot, nem kerülsz B-listára. Újból kezdődik tehát az egész folyamat, ezúttal nem a^ köz-