Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-56

383 . A nemzetgyűlés 56. ülése. 1946. ê Ennél a rendeletnél a kis» egy-kétgyerme­kes' családok és a nagy, négy-hatgyermekes családok helyzete közti különbséget nem vette kellőképpen figyelembe- és -nem méltányolta. Mindenki elképzelheti, milyen a • helyzete * an­' nak az egygyermekes 20 és félholdas gazdának es milyen a helyzete, mondjuk, annak a négy­gyermekes 22 holdas gazdának, aki beszolgái­tatási kötelezettségénekv eleget téve, szintén 20 holdasnak minősül. Míg az első a betakarí­tott terményből harmadmagával él> addig a második, aki ugyanolyan mennyiséget ad le, kénytelen hatodmagával ugyanabból a termés­mennyiségből megélni. Ettől függetlenül a. I négygyefmekes, tehát a hattagú családban a f feleség mezőgazdasági munkaereje számításba sem jöhet, mert egy nagy családnál à feleség­nek, az* anyának a munkaerejét a család kö­rüli otthoni ^háztartási és egyéb munka telje­sen leköti. : De méltánytalan ez a rendelkezés azért. is» mert csak a 12 éves gyermekekre *van tekintet­tel a kedvezmény megadásánál. Nagyon jól tudjuk mindnyájan, hogy a 13—14 éves gyer­mekek a törvények érteimében még iskolakö­telesek. „Míg tehát a ^közellátási miniszter úr vonatkozó rendelkezése a 13—14 éves gyerme­ket márs kenyérkereső, sőt .önmagát teljésen fenntartó munkaerőnek tekinti, addig a köz­oktatásügyi rendelkezések ugyanezt a 13—14 éves gyermeket arra kötelezi^, hogy .egész na­pon át ^az iskolában üljön, iskolai kötelezettsé-' gének eleget tegyen. Ilyenformán csak ter­mészetes, hogy kenyérkereső munkáját n»m tudja elvégezni. Egyébként is nemhogy a 14 éves gyermeket nem' tekinthetjük önfenntartó teljes munkaerőnek, hanem még a 15^—16 éves gyermeket sem lehet annak tekinteni. Ezért e rendelkezés kiadásánál ezeket is számításba kellett volna venni és legalább a 16 éves korig ki kellett volna terjeszteni a kedvezményt. • Die míg ez a rendelkezés legalább fél, hol- ' dat enged számításba venni gyermekenikint, bár Bem ;tesz különbséget a kis és nagy csa­ládok helyzete között, addig a dézsmabeadásra vonatkozó rendelkezés 'még ezt & \ figyelmet sem tanúsítja i a sokgyermekes családok, iránt, mert mindenki egyaránt 20%-ot köteles-beadni a megőrlendő mennyiségből. Ügy tudjuk, a malmosok hajlandók lettek,volna 10%-kai is megelégedni, úgy, mint az máskor is volt, ab-. ban az esetben, ha természetben kapták' volna meg a vámot. Ebből is láthatjuk, hogy 10%, vagyis a 20% egyik fele tulajdonképpen a köz­ellátás céljára szolgál. Puresa dolog.,azonban, hogy a sokgyerme­kes családokat kényszerítik arrar hogy a be­szolgáltatás céljára adjanak. Minél többtagú a család, minél több a gyermek a családban, anxnájj tölbib terhet rak ez a dézsmabeszolgál­tatási rendlelet a családra. (Ugy van! Ugy van! a kisgazdapárt oldalán. — Egy hang a kisgazdapárton: Antiszociálisa) Ilyenformán ez a rendelkezés valósággal úgy tűnik fel' a i sokgyeirtmekes családok száimára, mint bün­tetés: büntetés azért, mert ' az illető család mert vállalkozni arra, hogy sok gyermeket •> neveljen fel-Ha már a szülőknek, a sokgyermekes családoknak gondjairól van &zó, hadd emlé­keztessek még egy szempontra, amely szintén figyelőimbe; veendő a |be szolgáltatási rendel­kezések kiadásánál. Ott vámnak a 'középisko­lába és a felső iskolába járó gyermekek szü-*, lői. Megállapított tény, a statisztika bizo-^ vi augusztus* hó 28-dn, szerdán. 384 nyitja, hogy a közép- és felsőiskolákba a pa­raszitjgyeírekek járnak a legkisebb százalék­ban. Tudjuk nagyon jól, hogy nem a képes­ség hiányáról van- -itt szó- A parasztgyerme­kek, ha egyszer valami úton-módon bekerül­tek a középiskolába vagy a felsőiskolába, •mindig megállották a helyüket. Itt.; arról van szó; nagyon ismeretes,' hogy a szülők anyagi ereje; különösen a sokgyermekes szülők anyagi ereje végkép elégtelen arra, hogy * gyertmekeiket közép- és felsőiskolába járas­sák., Kívánatos volna tehát, h parasztság- ' nak, amely az elmúlt időkben oly nehéz helyL zetibe futott ebből a szempontból is — a kö­zép- és i felső iskolákba járó gyermekeit úgy tjekintenó a kormányzat, ilyeni szempontból, mint az elemi iskolába járó, tehát 'kiskorú -gyermekeket. -T- Nemzetgyűlés! Rendkívül fontos, ( nagyjelentőségű az/ hogy amikor beszól gálta­tási (rendeletről vagy bármiről is legyen szó, de kíméletet lehet és kell gyakorolni a sok­gyermekes családokkal szemben, akkor ezt a kormányzat valóiban/ gyakorolja is. Különö­sen fontos, hogy figyeljen -arra a magyar- , ,ságra, amelynek sorai olyan gyérek, hiszen köztudomású tény, hogy a magyarság termé­szetes szaporodása hanyatló tendenciájú és ugyanakkor az is ismeretes, hogy a körülöt­tünk élő nemzetek mindegyike sokkak de sok­kal szaporább nálunk. Ha nem figyelünk erre, ha nem kíméljük minden tehertől foko­zott mértékben a 'sokgyermekes családokat, akkor félő, hogy még az dddig tápasztalható gzaporodási tendencia is. gyors .hanyatlást fog mutatni, s néni kell t-jbb, mint egy-két emberöltő és a< körülöttünk élő -sokkal szapo­rább nemzetek né©tengere beleöm^ik és elfog­lalja a magyarság helyét minden téren. T. Nemzetgyűlés! Lélekszámra és lélek­ben erős nenml tudia csak megállni helyet a létért folyó küzdelemben. Ehhez azonban eltengődhető ti énül szükséges, hogy _ egyrészt fokozott mértékben támogassuk* kiméljük a sokgyermekes családokat, fokozott mértékben, az eddiginél sokkal inkább kíméljük, azokat a családokat, amelyek vállalkoznak arra, liogy gyermekeikből magasabb képesítésű,' végzettségű embereket neveljenek és•' így •;' ajándékozzák a nemzet számára. Éppen ezért kérnem kell a közellátási mi­niszter urat, hogy az eddig kiadott rendele­teit- a családvédelem szellemében, változtassa meg, másrészt az ezután kiadandó, például ,a most készülő borbeszblgáltatási vagy bár­milyen beszolgáltatási ; természetű rendelkezé­seket elsősorban ez a szellem _ hassa át, az le­gyen az irányadó és enne|c minden ,má s szem­pont legyen alárendelve. (Helyeslés és taps a kisgazdapáartCxn-) i • . .. . 'f ~ .. Elnök: A nemzetgyűlés az interpellációt kiadj ti ti közellátási miniszter úrnak. Következik Imploin Ferenc képviselő úr interpellációja a pénzügyminiszter ésaföldmr velésügyi miniszter urakhoz. Kéreni a jegyző urat, szíveskedjék 'annak szövegét felolvasni. Szántó Vezekényi István jegyző (olvassa): »Interpelláció — a pénzügyminiszter és föld­mívelésügyi miniszter urakhoz —7 a megma­radt méhálloniány . megmentése tárgyában-Van-e tudomása a miniszter várnák arról, , hogy a háború előtt 700.000 családot kitevő méhállományunk 80 százaléka elpusztult? A megmaradt méhállományt a (méhészek

Next

/
Oldalképek
Tartalom