Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-56

329 A nemzetgyűlés 56. ülése. 19 Í6. évi augusztus ho 28-án, szerdán. 330 telepíttetik át Szlovákiából.« Nem nyugodtam bele, ismét' odaszóltam a miniszter úrnak, hogy a jegyzőkönyv, amit a miniszter úr alá­irt, mást mond. Erre azt mondotta nekem a külügyminiszter (olvassa): »Ha ezt kétségbe méltóztatik vonni, akkor én tovább önnel eb­ben ;a kérdésben nem vitatkozom.« Nem nyu­godtam bele, azts mondottam': Szórói-szóra olvastam ,fel a jegyzőkönyvet, miniszter úr, ahogyan én mondom önnek. Erre azt mondotta nekem a minise >ar- űr: »T- képviselő úr, igen gyengén van felkészülve erre a dologra és én őszintén mondva nem- merném ezen az alapon önt a magyar ügy képviseletével megbízni...« T. Nemzetgyűlés! Ez volt ( á vita közötttiink aíkk^r. Saïmos, a történelmi események neke.>m adtak^ igazat, mert amint elmondottam a nem­zetgyűlés' előtt: a csehszlovák megbízott pre­zentálta ezt "az egyezményt, -Jegyzőkönyvet é'S külön levelet az Egyesült Nemzetek előtt, mondván, hogy a magyar nemzetgyűlés rati­fikálta azt a jegyzőkönyvet és külön levelet, pimply szerint az ottmara-dó " magyarsággal Csehszlovákia.^ azt csinálhat, amit akar. (Mozgás.) Az eredmény az, hogy most 200 ezer magyar kiutasításáról van szó, amire nekünk •*" nemzetgyűlésnek fel kell készülnünk, mert átteszik őket a" határon, átteszik mindéin nél­kül, mert nagy részükét mint háborús bűnö­. sökiM teavik át. (TTgy van! a szabadságpárbon.) T. Neurzetgyűlf s ! ' Emlékeztetem a nem­zetgyűlést arra, hogyan; .figyelmeztettem a kül­• ir^vniiniszter urat akkor beszédemben. IÍTV: Kérem miniszter úr, egy ilyen csehszlovák­magyar lakosságcsere-egvezmény maga után vonja majd mint precedens a" többit, ielent­, kezni fog Jugoszlávia, jelentkezni fog vRomá­nia és mindketten, hivatkozva, a csensz •ovák­magyar egyezményre, azt fogják követelni az Esrvw'í.lt Nemzetektől, hogv ezen* neinizetiközi , precedens-egyezmény alapján haaonlóként>en joguk legyen magyarokat- kiutasítani Jugo­szláv1'ából és Romániából. A t. Nemzetgyűlés minden egyes tagja tudja, hogy amire ^ fi­gyelmeztettem a külügyminiszter urát, amiért STnmtó-n "ilpirifa+t entern akko-r. hekö vetkezett: jelentkezett Jugoszlávia és Romania, hogy a nia.'~rr«"TMniVat onnan pedig távolítsák el és küldjék ki. { Én úgv érzem, t. Nemzetgyűlés, nem lehet ennek a Háznak egyetlenegy tágia^ sem, aki ne érezné át ezt a súlyost helyzetet," ezeket à súlyom piWan.atókat, pe érezné . át, hogy a m'a­vgyarok ül^ö^ött vadak lettek Európának ezen a részén. TJgy érzem., hogy ebben az ügyben nem mehetünk el- némán a tények mellett^ és ezért mélv tisztelettel kérem a nemzetgyűlést, .fogadja el azt az indítványomat, hogv ezeket a kérdéseket- tíí^ük napirendre- (Helyeslés a szabadságpárt oldalán) * Elnök: ' T. Nemzetgyűlés! Dénes É István képviselőtársunk az elilok napirendi javasla­tát nem támadta i.meg. Méltóztatnak az elnök martirewdi jiaviaHlatát letlfoigadnil ([gen!) És mélfóztaitína'k ' 'elfogadni Dénes István kép­- viselőt ávsumk napftremdi javaslat át 1 (Nem! — i-í Igen!) Kérem azokat, akik elfogadják. sz,í­veskpdWek feli áldani. (Megtörténik.) -Kiseibb­ségJ (Gúnyos felkiáltások a szabadságpárt olda­láról; Magyarok!) A Ház az elnöki" napirendi javaslatot elfogadta. Dénes István képviselő­társunk javaslatát azonban nein fogadta el. Némethy Jenő képviselő úr személyes miPigtá.m adtat ás visszautasítása címén fcért felszólalásra engedélyt. Az engedélyt!. a fel­szólalásra megadtam. A képviselő urat illeti a szó. Némethy Jenő (msz): T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk! a szabadságpárt soraiban.) Az interpellációk elhangzásakor rendesen az a miniszteri bársonyszék is üres szokott lenni, amelyben a megkérdezett miniszter ülni szo­kott. Megállapítható., hogy a demokratikus Magyarország minisztereit nem érdeklik azok a jajkiáltások, amelyek itt a parlamentben az interpellációk kapcsán elhangzanak. A vála­szok rendesen későn jönnek ég a válaszokat rendesen az elnöki pulpitusról olvassák fel. Engem az a különös megtiszteléa ért, hogy az egyik interpellációmra, igaz, hogy nem az illetékes személy tői, hanenn a lágiltetéktele­nebbtőr közvetlenül kaptam itt yálaázt, másik két interpellációmra pedig — ezek kapcsán ugyancsak kitüntetés ért —r a volt ; pénz­ügyminiszter úr maga jelent meg, hogy a felolvasást megtiartsia. (Derültség.) nem bizta azt az elnöki emelvényen helyetifóglaló jegy­zőre.239 -, Én igen háláis lettem volna az ex-pénzügy­miniszter úrnak, ha ezt a kitüntetést v akkor adta volna meg nekem, amikor módomban lett volna válaszára azonnal reflektálni, (Egy hang a kommunistapárton: Miért nem volt itt?) az exminiszter úr azonban kiválasztotta azt az időpontot, taraikor tudta jól, hogy nem vagyok Budapesten, azon a napon jelentette be vála­szát, amikor a Háztól szabadságot kapván »tá­vol voltam, ezzel azt célozta, hogy választ ne ; »adhassak. (Zaj és gúnyos derültség a kommu­nista- és a szociáldemokratapárt oldalán.) Env nek következtéiben kénytelen vagyok most, minthogy személyemben is megtámadott, en­nek keretében foglalkozni, az exminiszter úr válaszával és mindenekelőtt ' megállapítani a következőket. Mivel nem volt módombian távol­létem fogytán akkor szólni, '(Erdei István (szd): Nem távol' kell lenni, itt •kell, lenni!), ezért kénytelen vagyok most vitába szállni azzal a megállapítással, aimel vet a nénzüsrym^­niszter úr, most már reménybeli berlini, akarom mondani berni követ úr tett, (Gúnyos felkiáV tasak a kommunistarpárton: . Berlini % —r Köz­beszólás a kommunistapárton: Mindig Berlinre jár az esze! — Févósz Ferenc (szd): Npme­thyre magyarosított! Nomen est omen!)2* 0 amikor felolvasása végén megveregette saját vállát. Nem .foglalkozhatom azzal, hogy vajjoii jogos volt-e erkölcsileg az a kritika, amellyel nemcsak engem, hanem több képviselőtársa­mat, köztük Sulyok Dezsőt is illettel (Közbe­szólás a szociáldemokratapárton: Sulyok el­bírja!) \ r t Nem nyugtázhatom azt a' beismerését, hogy ő a magyar államot csődbe vitte. Nem nyug­tázhatom azt a beismerését^ sem, amelyben ő állapította, meg, hogy a pénzügyminisztérium és a hozzátartozó jövedéki központ^ tökéletesen impotenssé vált feladatának teljesítésére. (Zaj "* a kommunista- és a szociáldemokrataüárton.) impotenssé • vált annyira, hogy kénvte'len volt a központ teendőjét, az értékesítést és a beszer­zést privát emberekre bízni, a pénzügyminisz-ÍPV úr által zseniálisnak neveit t Ren key és Hegedűs urakra. (Schiffer Pál (szd): Né­methy sokkal zseniálisabb!) Nem tudom felvet­ni 1azt az ideát, nem lett volna-e okosabb, ha a pénzügyminiszter .úr felkel va bársonyszék­ből és ezeknek a zseniális embereknek egyikét ülteti oda, akik szerinte havonta 200.000 dollárt tudtak az államik asszanak behozni akkor, ami­kor a pénzügyminiszter úr saját beismerése

Next

/
Oldalképek
Tartalom