Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-51

21 \A nemzetgyűlés ßl. ülése 19A6. évi augusztus hó 13-án> kedden. -22 ben egyik beszédében azt mondotta, bogy a stabilizáció a demokrácia csodája. Valóban csodálatos dolog, de nem véletlen, nem valami • csoda hozita létre. Miért vált lehetségessé? Tudjuk azt, hogy az infláció elleni eredményes, harcnak előfeltétele a fokozottabb árutermelés, a fokozottabb munka. Ha tehát az okokat . keressük, akkor ezen a-vonalon haladva meg is találjuk.-A stabilizáció az ipari munkásság és^.a parasztság vállvetett munkájának ered menye. (Ügy van! a kisgazdapárt oldalán.) A dolgozó osztályok voltak azok, amelyek nehéz, viszonyok közt, hihetetlen erőfeszítésekkel, de dolgoztak a stabilizáció 'megteremtésén, tehá.t azok a rétegek hozták a legtöbb és legnagyobb áldozatot, amelyeket az infláció a tesrsúlyosabban érintett. Ellene viszont az infláció haszonélvezői: a feketézők, a síberek, a láncolok hada vitte és viszi ma is a legelkeseredettebb harcot. íme, látjuk, melyek azok 1 a rétegek, amelyek a stabilizáció hordozói s melyek aaok. amelyek még ma is harcolnak ellene. Ezeket nekünk a stabilizáció, a szilárd \"oénz. gazdasági életünk rendezése elleni munkájukban meg kell fékeznünk és kíméletlenül vissza kell vernünk. (Piatrik Jánps (kg): Szégyen kai1

'ckába kell csukni! — Vásáry József (ms-'.V: De régen kellett' volna a feketézőket megfogni !) A hiarc nem újkeletű, a harc régóta folyik, de^a harc nem ar'Jókívánságokon, hanem az erőviszonyokon ^múlik. Az erőviszonyokat a stabilizáció kétségtelenül a demokrácia javára változtatta meg. és ezzel hozzásegített ben' nünket. a demokrácia minden igaz barátját, hívét . és harcosát ahhoz, hogy fokozottabb energiával, nagyobb lendülettel harcoljunk most már az'ország kártevői ellen. (Helyeslés^ A harc a stabilizációért nem ért véset, v eHenkezőleg.' élesedik ez a harc. A reakció a gazdasági front sok területén, sajnos, szervezettebb, min/t a demokrácia, sok tekintetben kézben tartja a régi gazdasági apparátust és aivrmk segítségével — bosy ió nesti nyelven szóliak —fúr ja a stabilizációit (Derültség.) és akarja, lehetetlenné tenni gazdasági talpraáUásnnkat. Milyen vonalon, milyen eszközökkel végzi ezt az országpjnsztító munkáját? Itt van áz agrárolló kérdése. (Vásáry József (msz): Mennyit kértük ezit is, hoey rendezzék!) A gazdák, nemcsak a kisgazdák, mondjuk a kisgazdapárt tagjai, hanem az új birtokosoktól • kezdve a gazdatársadalom minrlfm rétege egyöntetűen tele van panasszal, (Vásáry József (msz): Foltosabb, min ti valaha!) mindenki panaszkodik a inasra« ipari árak miatt. Josrnsak ezek a panaszok? (Felkiáltások a kisgazdapárt oldnlán: Josrosak!) ' Kétségtelenül iogosak. (Vásáry József -(msz): Már elismeri Varga Jenő2

? is, avasárnapi cikkében!) És ha az asrrárolló ilyen szélesre tágult, abban kétségtelenül , igen nagy • szerepe, döntő • szerepe van az iparcikkek hallatlanul magasra felszöktetett . árainak. Kétségtelen, hogy ilyen körülmények között a gazdatársadalom hátrányos helyzetbe kerül, nem tud iparcikkhez jutni. De ha az okokat nézzük, akkor rá kell mutatnunk arra is, mi az oka énnek a nagy aránytalanságnak, amely az agrár- és iparcikkek ára között fennálh mi az oika az agrárolló ilyen szélesre nyilasának. Itt rá'kell mutatnunk az anyag- és árhivataP működésére. Nem mondok újságot, a sajtó nap-nap után foglalkozik ezzel a kérdéssel, a közvélemény is foglalkozik ezzel a kérdéssel, de itt igenis meg kell állapítanunk, hogy az anyag- és árhivatal működése a magas iparcikkárak megállapításával igenis gazdaellenes és... (Vásáry József (msz) : Nemzetellenes)..'. nemzetellenes, úgy van ésv

a giazdatársadalom, a kisgazdatársadalom, a dolgozó paras^tsás: minden réteçre ellen irányul. (Ügy van! Ügy van! a kisgazdapárton. — Vásáry József (msz): Tessék felelős-' • ségre vonni, aki csinálta.) Meg; kell az ilyet mondani azért, hos-v ezen segítsünk, ^méemedig sürgősen segítsünk. (Egy hang a kisgazdapárton: Benne vagyunk mindnyájan! — Taps a kisgazdapárton és a kommunistapárton. — Edy hang a kisgazdapárton: Ki akadályozza? Senki sem akadályozza.) Meg, kell kérdeznünk: ki, esi n álja ezt a gazdaellenes -oolitikaf? (Helyeslés a,, kisgazdapárton) Meg kell nézni, ( felüt kell vizsgálni a működését. Meg kell néz-1 nünk, hoigy milyen népellenes emberek és —hogy úgy mondjam — uarasztnyúzók ülnek az s árhVataílibian. (Vásáry József (msz): Ügy yah!v Űgv van! Es fel el őssé erre kell vonni őket!- Mes: kell büntetni őket! — Tetszés és zaj a, kisaazdd- * párton.) Erélyes intézkedéseket követelünk. (Révai József (kp)' — a kisgazdapárt felé: Szavaznak meílleltte? — Vásáry József (msz) L.j»!zavazuink mellétltie! — Révai József (kp): Nem miasrát kérdeztem! — Derültség. " — Révész Mihály (szd) Vásáry József felé: Magának 'kevés, a szava. Minden muriban benne van! — Derültség.) - < , . Ez' az egyik feladat, amelyeit sürgősen meg kell oldania a kormánynak, a másik nem kevésbbé sürgős feladat azonban az indókolat- : lanul magádra/- fel torn aszott iparcikk árjáknak isürgős leszállítás a, (Helyeslés? — Egy hang a> Ms gazda/párton: A munkások sem tudnak venni semmit!) Kérdem, lehet-e ezáltal szűkíteni az agrárollóit? Lehet. És tovább , megyek, feltétlenül szűkíteni kell. Vannak, akik azt mondják, hogy ha ilyen magasak az inarciikk árak. a&kor emeljük fel az agrárcikkek árait is. (Zajos tiltakozások és ellentmondások a kisgazdapárton: Nem kell! Nincs rá szűkség!) A következőket kérdem: Ha felem elnök az agrárárakat, növelnek ezzel, az roareikkmennyiséget? _ Nem! Ellenkezőles:! Csökkenten ők, mert lehetetlenné tennénk a'z ipara munkásság számára a fokozottabb ^ termelést és így csak az úi^bb infláció felé ihdítlanámk el az országot. (Ügy van! a Tcisgazda-XiáHon.) Ennek pedig mindén- eszközzel elejét ' kell venni. (Helyeslés a kisgazdapárton.) Az infláció elleni harcnak e&yik módja az iparcikk árak leszállítása. (Egy h^nü a kisgazdapárton: A mnnkástömegek- számára is kell.) Ez fontos a munikástömégek számára ,is. Ezen a, fronton a város és falu, a munkásság és . parasztság nem áll egymással széniben, ellenkezőié? vállvetve, kö^^sen akar és remélem kn^östen is fr»er küzdeni. (Hebwslés és taps a kommunistapárton, a parasztpárton és kisgazdapárton.) A másik kérdés a közvetítő kereskedelem haszna. (Egy hang a kisgazdapárton: Ez az!) Nem akarom itt a tisztelt Nemzetgyűlést számokkal untatni. Ismeretesek ezek a számok, de az általános kép, amely ezekből a számokból adódik, nyilvánvaló (Egy hang a kisgazdapárton: A nagy szövetkezet sok tisztvi sel övei.) Monopóliumok, kartellek, egykezek mérhetetlen hasznot zsebelnek be. (Nagy zaj. — Felkiáltások a szabadságpárton: SzépenmegosináHák! — Felkiáltások a kommunistapárion: Miért 2M