Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.
Ülésnapok - 1945-55
297 A nemzetgyűlés 55. ülése 19Í6. rem' annak kimondását, hogy az igazságügyi bizottság a javaslat tárgyalását az előír* három nap mellőzésével kezdje meg. (Dénes István (kp): Nagyon helyes!) Elnök: A miniszter úr által benyújtott törvényjavaslatot a nemzetgyűlés kinyomatja, tagjai között szétosztja s előzetes tárgyalás' és jelentéstétel céljából kiadja a miniszter úr által javasolt bizottságnak. Minthogy a miniszter úr a bizottság tárgyalására a három nap mellőzését kérte, kérdem méltóztatnak-e ehhez hozzáj árulni? (Igen.) Ilyen értelemben mondom ki a határo- ' zatot. T. Nemzetgyűlés! A napirend tárgyal megállapítottí idő letelt, ezért javaslatot teszek legközelebbi »ülésünk idejére és napirendjére. Javasolom, hogy legközelebbi ülésünket i holnap, szerdán délelőtt 10 órakor tartsukv és annak napirendjére tűzzük ki: 1. a magyar köztársaság kormánya részére rendeletek kibocsátására adott felhatalmazásról'szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalását; 2. a nemzetgyűlés alkotmányjogi és közjogi bizottsága jelentésének tárgyalását a magyar minisztériumnak a nemzeti kormány ré&zére rendeltetek kibocsátására adott felhatalmazásról szóló 1946-VI- t. c. alapján kibocsátott rendeleteik tárgyában. Méltóztatnak napirendi riavaslatpmat elfő-1 gadni? (Igen!) A nemzetgyűlés a' . napirendi, javaslatot elfogadja.' T. Nemzetgyűlés! Az ülés .elején történt bejelentés értelmében rátérünk Somogyi Miklós képviselő úr ^sürgős interpellációjának előterjesztésére. Kérenra jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Szántó Vezekényi István jegyző (olvas" sa):^»Interpelláció ;aß; öisiszkormányhoz. az építőipari munkanélküliség megszüntetése tárgváhan. Van-e tudomása a miniszterelnök urnák és, ,az illetékes miniszter uraknak arról, hogy augusztus 1. óta csak Budapesten négyezer, építőipari szakmunkás vált munkanélkülivé és számuk napról-napra állandóan növekszik. \ Van-e tudomása, ^kormánynak arról, hogy u vidéken lakó építőmunkásoknak az idén mintegy 40—50 százaléka van munkanélkül, amely számi augusztus 1. óta állaindóánj emel"kedik? Van-e tudomása arról i a kormánynak, hogy az építőipari munkanélküliség közvetve mintegy 35—40 szakmát érint,/amit figyelembeyéve számítani lehet azzal, hogy még a tél beállta előtt százezer ember válik munkanélkülisége következtében kenyértelenné. Ha mindezt tudja a kormány, mit szándékszik az építőipari munkanélküliség megszüntetése érdekében tenni1 ? -Elnök: Az initerpeMálo képviselő urat illeti a szó. Somogyi Mikós (kp): T. Nemzetgyűlés] Miniszterelnök Ur! Egy hihetetlennek látszó tényt kell itt a nemzetgyűlésnek bejelentenem. azt. hogy a háborús rombolások után másfél esztendővel Magyarországon mintegy 25—30.000 építőipari munkás van ebben a ^pillanatban munka nélkül. Amikor ezt szükségesnek látjuk szóvátenni, fontosnak tartjuk, hosry megjegye7-zük: a szorosan vett építőipari munkások száma Magyarországon körülbelül 100.000 fő. Ebből vidéken égrész esztendőn keresztül körülbelül 10—15.000 építőmunkás volt munka nélkül, azoknak a kivételével» akik valamilyet. mezőgazdasági munkában tudtak elhelye? kedni. évi augusztus hó 27-én, kedden. 298 Az építőmunkás szövetség központi vezetősége részéről ez év március végén küldöttséget vezettünk.a miniszterelnök úrhoz és akkor felhívtuk a miniszterelnök úr és a kormány figyelmét a vidéken már akkor jelentkező nagyarányú építőipari lúunkanélküliségre. Biztató választ kaptunk. Még áprilisban újra beadvánnyal fordultunk a kormányhoz, a' vidéken * még mindig jelentkező építőipari munkanélküliség megszüntetése tárgyában. Biztató ígéreteket kaptunk,* azonban eddig nem történt semmi. Ajugúsztusr 16-án juttattam el a függet/'lenségi blokkban tömörült négy pá;rt igazgató-v ságához. a miniszitiereilnök • .úrihoz, tai Gazdasági Főtanácshoz s az illetékes szakminiszter, urakhoz egy beadványt, amelyben felhívtam a figyelmüket a most már nemcsak^ vidéken jelentkező énítőipari ' munkanélküliségre, hn- , nem hogy július utolsó hetétől tegnap estig több mint 4Ö00 építőipari sziakmunkás jelentkezett , munkanélkülinek Budapestim is. (Baibody János (kg): Vidlélkein cem lehet kőművest kapná! — Közbeszólás a kommunistapártról: Mennyire van szükségei Küldünk! -— Egy hang a kisgazdapárton: Hatvan forint a mész, azért nincs építés!) Fel keH tételezni, hogy vidékről is nagyon sokan dolgoztak Budapesten és ezek ismerve a budapesti helyzetet, nem maradtak Budapesten mtínkanélkülinek jelentkezve, mert tudták, hogy itt nem kaphatnak munkát, úgy-" i hogv ebben a pillanatban a Budapesten munkanélkülivé vált építőmunkások szánna körülbelül 5—6 ezerre tehető. Ez a legcsekélyebb szám. (Egy hang a kisgazdavártról: Még több is!) Számításba kell Venni még azt is, hogy itt a szakmunkásokról beszéltem. Másfél szakmunkásra kell még legalább egy segédmunkást /is számítani, úgyhogy ebben a pillanatban legalább 14—15.000 az építőiparban állandóan . fogta lkoztatott munkásról van szó, mint munkanélküliről. A forint bevezetésével, az államháztartás üsryeinek rendezésével: a közületi munkák naery része megszűnt, vagy olyan kis munkáslétszámra szorult le. hogy ez is nagy mértékben< hozzájárul ,a munkanélküliség növekedéséhez. (Eny' hang a szwbadsánpárt oldalán: "Mes: a naa-v anyagárak! '— Közbeszólás a kisgazda- -párton: A negyvenpengős búsa!) Foglalkozni fogunk aztziaili ilsi! Itt kell megállapítani azt a szomorú tényt ís. hogy az építőipari vállalkozóknak legnagyobb része az elmúlt másféléves konjunktúra alatt, nagyon ke- ( vés kitételtől eltekintve,- eléggé restaurálta • háborús kárait és eléggé keresett is a^ rezsimunkákon a'kkor, amikor az építőmunkások a szó valóságos értelmében meztelenre dolgozták magukat. Igén t. Nemzetgyűlés! Minden ellenkező hiedelemmel és állítással szemben le kell szögeznünk itt azt, hogy az építőmunkások leg- / ' nagyobb része — eltekintve attól a néhánytól, aki kufároknak kávéházakat vagy egyebeket, vagy luxuslakásokat, nem tudom, milyen pénzekért, állított helyre, akik azonban elenyésző kis részt jelentenek — kollektív bére Kért dolgozott — a hidak kivételével üzemi el látás nélkül. A mostani helyreállítási munkák dál sokkal jobban letépik a munkaruhát s nunlkásról a munka közben kiálló szegek, va*ak és egyebek, mint a rendes, új munkáknál, Közben sehonnan az a munkás sem cipőt, .sem ruhát nem kap. (Patonay Elek (kg): Ki at oka / ennek1?) Én meim. (Patonay Elek (kg) : A pártásat I sem!) Ezzel szemben az1 építőipari vállalkozó
