Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.
Ülésnapok - 1945-51
15 A nemzetgyűlés 51. ülése 19M. éri augusztus Uő 13-án, kedden. ÍÖcV gazdapárt soraiban.) Ha viszont ezt a választást meg tudjuk tartani (Gúnyos közbeszólás a kommunistapárton: Akkor minden )ó lesz!) és a választás eredménye gyanánt maga a, nép 'által választott emberek ülnek a Végrehajtó hatalomban is, akkor mi elérkezettnek látjuk ' az időt arra, (Bencsik Gyula (kg) államtitkár: Választott rendőrség!) hogy demokráciánkat további irányba, fejlesszük. ' Nemcsak arra a választott rendőrségre gondolok, amelyet a közbeszóló államtitkár úr említett, hanem elsősorban arra, hogy a parlamentáris demokrácia formáinak megtartása meí-, lett népszavazásos-,rendszer felé kell terelni" a fejlődést. A demokráciában a népakarat megnyilvánulása történik különféle formákon keresztül. Ha. kormányrendelet, akkor kétszeresen közvetett megnyilvánulása, á népakaratnak, ha parlament, akkor egyszeresen , közvetett formája és ha népszavazás, akkor ez.a legközvetlenebb formája a népakarat megnyilvánulásának. Mi amellett vagyunk, hpgy~a magyar dev mokrácia fejlődését oida tudjuk terelni, hogy minél hamarabb ehhez a .közvetlen módszerhez tudjunk folyamodni a" magyar, nép megkérdezése terén. (Helyeslés a kisgazdapárt soraiban.) Az egyik párt egyik vezetője15 a stabilizációval kapcsolatban tartott beszédében azt mondotta, hogy amíg a munkáspártok a stabilizációt készítették elő, addig a kisgazdapárt rendőrségi pozíciók után szaladgált. (Mozgás.) T. Nemzetgyűlés!. Ezt a mondatot csak némi akasztófahumorral tudom megérteni, mert hiszen képzelem, hogy mi lett volna, , ha nem szaladgáltunk volná, bizonyos pozíciók 'után. Mert így az ország többségi pártját jelentő kisgazldapártnak két vagy három álispánsága. négy' vagy öt polgármestersége yan\iz országban. (FülMáltásak a kí^gazdapéirton: Szegyan?!) megyei kapitánya pedig összesen egy van. Világos, tehát, hogy azt mondani, hogy a mi pártunk az, amely pozíciók után száladgál a legnagyobb mértékben, ebben az országban, mégsem teljesen fedi a szigorú értelemben vett valóságot. (Ügy van! Ügy vqn! a Msgazdapár> soraiban. — Közbeszólás tigyanott: Közben dolgozik is!) Ezt a demokráciát, .amelyet itt felvázoltunk, mi az ország különféle rét Bigéire akarjuk építeiíL Ezek közül a rétegek közül leglényegesebb a magyar parasztság. - Az a magyar parasztság, amely évszázadokon keresztül nyögte á rögnek vérnélküli robotját. Évszázadokon keresztül végigszántottak râjta ( idegen mairtalócok és saját oligarchák egyaránt, de ennek ellenére is megőrizte nyetvét. átmentette hagyományait és ma, inint a magyar demqkráciának legerősebb rétege áll előttünk. ; ," Ez a magyar nép az elmúlt évszázadok T-'parasztlázadásaiban, majid szabadsághareaibaa nyilvánította ki azt a szellemet, amelyet pár/tunk vezére "»a magyar parasztság radikális haladásváig^yának« nevezett.16 A parasztság bizonyos részei 1848 után, amikor a szabadságharc ügye'elbukott, majd a század végpn, az agrárszocializmusban kezdték meg a maguk politika 'felé való fejlesztését, mint ahogy erről itt a nemzetgyűlésben ^egyszer17 Maroisán képviselőtársam beszélt. Mi hálásak is vagyunk ezért ' ezeknek a pártoknak, de éppen olyan hiba volna meg nem mondani azt is, hogy az agrárszocializmus köntösét egy bizonyos idő múlva ' szűknek érezték magukon, levetettek, és Achim Andrásban már ' megjelent az az önálló^ paraszti programm, amely nem a 'földkÖzösségeU: lianeni a paraszti-kis magántulajdon rendszerén épült fel. Ezek a törekvések hosszú ' időn keresztül nem tudtak meg valósulni. Elbuktak az első forradalom után Nagyatádi Szabó Istvánnal; majd később ez a réteg, a harcos ki'sparasztság» a békési pártalapításkor elsősorban a mi pártunk zászlói mögé sorakozott fel.18 Itt folyik azóta a küzdelem ennek a. rétegnek teljes felszabadításáért, a politikában és a hatalomban való teljes részeltetéséért. "* •' ( Ez a magyar parasztság most is -a legnagyobb munkát végezte. 'Aki ma á főváros piacain jár, annak meg kell állapítania, hogy a magyar parasztság kötelességén messze felül tett eleget a beszolgáltatásnak. (Taps ai kisgazdapárton "és a parasztpárt egy részén,) Meg kell állapítania, líogy a magyar parasztság két esztendővel a háború befejezése után olyan mértékben művelte meg földjét, mint Európának nagyon kevés államában. (Taps a kisgazdapárton.) A magyar parasztság testvéri szeretettel fogadja azokat, akik a mostani .földbirtokreform után földet kaptak; testvéri megértést igyekszik megteremteni, a régi;és az új birtokosok között való különbségeket teljesen eltüntetni.. A régi Jris- ' birtokosság gazdaságilag is, politikailag is • mindenkor elősegíteni^ igyekezett az új kisparasztság érvényesülését. Aki ettől a rétegtől, ennek a rétegnek hagyománytiszteletétől féltené ' a demokráciát, az nagy tévedésben van, mert a magyar parasztság nem II. Lipótnak, vagy I. Ferencnek, hanem a szábadsághősöknek a hagyományait őrzi; azokat a hagyományokat, amelyeken az egész magyar demokráciának épülnie, kell. (Taps a kisgazdapárton.) "Városi vonatkozásban1 ehhez • a régi kisparaszti falusi réteghez,csatlakoztak a felszabadulás után, illetőleg már 1943-tól kezdve elsősorban a kispolgári rétegek. . Azt szokás mondani, hogy a nagytisztviselők, a nagy- •: bürokraták, ái'Ievitézlett ügyvédek és egyebek keresik a mi pártunkat. Ha valaki, hát én ismerem a mi pártunk budapesti összetételét, , hiszen azzal foglalkozom; Beszkárt-kalauzok, a gázművek szerelői, javadalmi őrök, tűzoltók, iparosok, kereskedők, közrend őrök^ azok, akik elsősorban "találhatók ebben a pártban mint kispolgári rétegek. Ezeknek a kispolgári rétegeknek v a helytállására az elkövetkezendő időszakokban még igen nagy szüksége, lesz pártunknak is, de az egész magyar demokráciának is. (Taps a, kisgazdapárt soraiban.} Nagyszámban találhatók Budapesten is, másutt is az ipari munkásság képviselői a mi pájrtunkon belül, de akár pártunkhoz tartoznak, akár nem, — mint ahogyan túlnyomó többségükben nem — a magyar parasztság és azok a kispolgári • rétegek, amelyek Budapesten pártunkhoz tartoznak, mindenkor testvéri szeretettel egyengetik, a magyar munkásságnak teljes politikai felszabadulásáért -vívott harcát. ' . -' I "i ; ; ' \ ,; • • A mi pártunk tiszta, becsületes és épitoszándékokíal vállalt szerepet ebiben a koalíció- . ban és először a debreceni ideiglenes kormány- . ban. Mindazt, amit idáig tettüaki ^elsősorban a magyar népért és ezért á ; szerencsétlen összetört országért tettük. Bárhova állította vezetőinket a' sors, képessegeikkel és politika- , jukkái elsősorban a magyar nemzeti közösséget igyekeztek szolgálni és ez a törekvés irányította minden időben a párt munkáját és * állásfoglalását. - Büszkén valljuk, hogy amikor ez az ország romokban .és a nemzet aléltan
