Nemzetgyűlési napló, 1945. III. kötet • 1946. augusztus 13. - 1946. október 4.

Ülésnapok - 1945-54

217 A nemzetgyűlés 54. üUse 1946. birtokos réteg-, az, újonnan földhöz juttatott magyar parasztság, — amely legjobban érzi a kifosztottságot, a háborús pusztítást, hiszen a nagybirtokokról együtt szállították el az állatállományt, felszereléseiket és eszközöket, — ma még önhibáján kívül szaktudás^ híj jávai van nagy részéiben, másodsorban pedig eszíkö­zok és felszerelések híjján képtelen a másra feladatait megoldani. Segíteni kell tehát, hogy olyan termelést folytathasson, amelynek kere­tében megtalálja a maga boldogulását. T. Nemzetgyűlés ! Ezeknek a feladatoknak a megoldására nem alkalmas a régi érdek­képviselet, az 1920: VIII. te. által felállított Országos Mezőgazdasági Kamara és mező­gazdasági bizottságok. Ennek első három kúriája a földreform folytán imár meg is szűnt, de ennek egész elter vezésélben is mu­tatkoztak azok a konstrukcionális hibák, hogy ez az érdekképviselet egy más jellegű mező­gazdaság részére készült. De nem alkalmasak a földreform által létrehozott forradalmi jel­legű szervek, termelési bizottságok sem, (Ügy van! Úgy van! a kisgazdapárt sorai­ban") mert ezek az elmúlt időszakban végez­hettek feladatokat, mivel azonban s politikai alapon állíttattak össze, nem a mezőgazdaság érdekelnek képviselete alapján, szervi hibáik­ban szenvednek. A falusi termelési bizott­ságok nagyobb részében többségben van a falusi kisiparosság, (Úgy van! Ügy van! a kisgazdapárt soraiban.) legtöbb helyen cipész, kovács; az országban az úgynevezett termelési biztosok közül igen sok van ma, aki nemhogy nem szakképzett gazda, nemhogy meni föld­műves vagy paraszt, hanem a mezőgazdasági termeléssel érintkezése sem volt. Másodsor­sorban a. mezőgazdasági igazgatás teljesen szétzilált állapota is alkalmatlanná teszi min­den tervszerű mezőgazdasági Programm vég­rehajtására a mezőgazdaságot. (Ügy van! Ügy van! a kisgazdapárt soraiban) Hogy csalk egy példát hozzajk fel, a vetőmagigénylést 17 fajta szerven keresztül lehet lebonyolítani és az eredmény az, (Egy hang a szabadságpárt soraiban: A sok bába között elvész a gyer­mek!) hogy a parasztság által ként vetőmagra majd december táján kap az illető egy levelet azzal, hogy igényelje másik szervnél, mert nála már kifogyott. (Felkiáltások a kisgazda­párt és a szabadságpárt soraiban: Abszur­dum!) ,Al mezőgazdasági igazgatás szétzilált álla­pota, az érdekképviseleti szervezet hiánya a magyar parasztságban forradalmi elégület­lenséget szült már mindenütt és kívánságot arra> hogy az érdekképviseleti törvény minél hamarabb a nemzetgyűlés elé kerüljön. (Ügy van! Ügy van! Élénk taps a kisgazdapárt, a parasztpárt és a szabadságpárt soraiban.) T. Nemzetgyűlés! Én ugyan önálló indít­vány formájában _ a független kisgazdapárt képviselői csoportjának határozatából terjesz­tem be ezt a törvénytervezetet, de meg -kell jegyeznem azt, hogy ez nem egy párt határo­zata, hanem a magyar parasztság követelése. (Úgy van! Ügy van! — Élénk taps a kisgazda­párt, a parasztpárt és a szabadságpárt sorai­ban.) Engedjék: meg, hogy azt mondjam ~ és ezt vidéken járó bármely párti képviselő tudja — hogy ezt a törvényjavaslatot nem egy párt» nem én, hanem a magyar parasztság hozta be a nemzetgyűlésibe, kéri letárgyalását és elfogadását. (Helyeslés és taps a kisgazda­párton, a parasztpártón és a szabadságpárton. évi augusztus no 23-án, pénteken. 218 — Kiss Ferenc (msz): Ki kell mondani á sür­gősséget!) i ' ; 1 Huilai Bármennyire fontos ez a javaslat, bár­mennyire is az a kívánság, hogy minél előbb iktassuk törvénybe, az új nemzetgyűlés előtt a mezőgazdasági problémák átfogóan még nem szerepeltek, nem tudtuk ideihozni széles­körű tárgyalás céljaiból az összes agrárproblé­mákat. Ez a javaslat lesz az első, amely leihe­, tőséget nyújt arra, hogy az új nemzetgyűlés a parasztság felé megmutassa, mit akar biz­tosítani a demokrácia a magyar parasztság számára. (Taps minden oldalon, a munkás­pártok kivételével.) A törvényjavaslat tárgyalása során nem­csak az érdekképviseletről lehet tehát sző, hanem egész agrárpolitikánk jövendő irányá­hoz szólhat hozzá a nemzetgyűlés és biztosít­hatja azt, hogy a .magyar' parasztság a nem­zetgyűlésben megtalálja a maga támaszát. Kérem a nemzetgyűlést, hogy az új mező­gazdasági érdekképviseleti törvényjavaslatot tárgyalásra tűzze ki és tárgyalás, valamint jelentéstétel céljából adja ki a földmívelés­ügyi bizottságnak. (Taps minden oldalon, a kommunista- és a szociáldemokratapárt kivé­telével.) Elnök: A házszabályok 99. §-ának 2. bekez­dése akként rendelkezik, hogy az indítvány indokolásának megtörténte után a nemzetgyű­. lég vita nélkül elhatározza, hogy az indítványt tárgyalás alá veszi-e vagy nem. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, kivánja-e az előadott indít­ványt tárgyalás alá venni 1 (Igen!) Határozat­ként kimondom, hogy a nemzetgyűlés az indít­vány tárgyalását elrendeli, napirendre tűzése iránt később fogok javaslatot tenni. (Taps a kisgazdapárt és a parasztpárt soraiban.) Javaslom a t. NemzetgyűlésneK, hogy az indítványt — előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából -— adja ki a földmívelésügyi bizottság­nak- (Helyeslés.) A nemzetgyűlés az indítványt előzetes tár­gyalás és jelentéstétel céljából kiadja a föld­mívelésügyi bizottságnak. Napirend szerint következik a magyar köz­társaság kormánya részére rendeletek kibocsá­tására adott felhatalmazásról szóló törvény­javaslat folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik a feliratkozott szóno­kok közül Kováts László képviselő úr. A kép­viselő urat illeti a szó. Kováts László (msz): T. Nemzetgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat keretén belül a magyar kormány kéthónapi felhatalmazást kér arra, hogy az ország jelentősebb ügyeit-— a parlament tulajdonképpeni kikapcsolásával — továbbra is rendeleti úton intézhesse. A felhatalmazási vita során nyílik alkalom arra, hogy a nemzetgyűlés tagja a magyar köz­élet minden jelenségével foglalkozhasson. Itt ragadom meg az alkalmat arra, hogy felhívjam a t. kormány figyelmét arra, hogy az 1946 : I. tc.-ben lefektetett úgynevezett vallásszabad­ság mind a mai napig tulajdonképpen gyakor­latilag nincs meg. Három nappal ezelőtt, augusztus 20-án ünnepelte a hivatalos Magyar­ország Szent István királynak immár hagyo­mányos ünnepét és ezen a napon a hivatalos Magyarország mellett ott volt á tulajdonkép­peni államalkotó Magyarországnak is szinte minden képviselete és minden képviselője, mind a Budapesten lakók, mind a vidékiek. Nagy . sajnálattal állapíthatjuk meg azok,

Next

/
Oldalképek
Tartalom